Az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló önjelölt népszavazás negatív eredménye felbátorította Magyarországot, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy visszavonná vétóját Kijev csatlakozási kérelmével szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök márciusban bejelentette, hogy országos népszavazást tart Ukrajna EU-csatlakozásáról, a folyamat blokkolására irányuló kampányának részeként.
A magyar kormány szerint a csütörtökön közzétett eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett állampolgárok 95%-a – az ország jogosult választópolgárainak körülbelül 29%-a – ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
A 2023-as szankcióellenes népszavazáshoz hasonlóan azonban a közvélemény-kutatás konzultációs, nem pedig kötelező érvényű népszavazás formájában zajlott.
A kampány során Orbán kormánya összehangolt erőfeszítéseket tett a közvélemény befolyásolására, beleértve a széles körben elterjedt hirdetőtáblákat, leveleket és szórólapokat, amelyek Ukrajna csatlakozása ellen szólaltak fel.
Orbán az EU-csúcstalálkozón Brüsszelben újságíróknak elmondta, hogy ezen eredmények alapján tervezi folytatni a további EU-tárgyalási fejezetek megnyitásának megvétózását Ukrajnával. „A probléma a háború, ha integrálnánk Ukrajnát az EU-ba, akkor integrálnánk a háborút, nem akarnánk egy háborúban álló országgal egy közösségben lenni” – mondta Orbán.
Az EU vezetői a csütörtöki csúcstalálkozón videohíváson keresztül fogadták volna Volodimir Zelenszkijt, de egyértelmű volt, hogy nem tudnak előrelépést elérni Ukrajna csatlakozása ügyében.
Az EU vezetői – Magyarország kivételével – várhatóan „elismerést fognak adni Ukrajnának a csatlakozással kapcsolatos reformok üteméért a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között” – áll az EU-csúcstalálkozó következtetéseinek legfrissebb tervezetében, amelyet az Euractiv látott.
Kisebbségi kérdés
Brüsszel és a lengyel EU-elnökség kezdetben abban reménykedett, hogy tavasszal megnyitják az Ukrajna és Moldova EU-tagságáról szóló első tárgyalási csoportot, amely az úgynevezett „alapelvek” – a közös értékek, a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás és az emberi jogok – kapcsán.
Az Európai Bizottság belső értékelése szerint, amelyet az Euractiv látott, mind Ukrajna, mind Moldova lényegében készen állna a fejezet tárgyalásának megkezdésére.
Erre utalva az EU26 vezetői várhatóan azt fogják mondani, hogy „nagyon tudomásul veszik a Bizottság értékelését, miszerint az alapvető kérdések klasztere készen áll a megnyitásra”.
Budapest hónapok óta akadályozza Ukrajna előrehaladását, elsősorban a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkriminációval kapcsolatos panaszok, de az Ukrajna elleni egyre inkább Oroszország-barát álláspont miatt is.
A feszültség csak a közelmúltban robbant ki, amikor mindkét fél kiutasította a diplomatákat, miután Ukrajna bejelentette, hogy leleplezett egy magyar kémhálózatot a jelentős magyar lakossággal rendelkező nyugat-kárpátföldi régióban.
Budapest a tárgyalásokat alkalmaként használta fel arra, hogy ismét elhalassza a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tárgyalásokat.
A brüsszeli újságíróknak nyilatkozva Adam Szłapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere elutasította azt az elképzelést, hogy a lengyel elnökség kudarcot vallott.
„Nagyon szorosan együttműködtünk a Bizottsággal, és mindent megtettünk, amit tudtunk ebben a tekintetben – minden készen áll a döntésre” – mondta Szłapka.
A Magyarország folyamatos obstrukciójára reagálva Szłapka azt mondta, hogy „arra fogja kérni a magyar kormányt, hogy kérdezze meg az ukrajnai magyar kisebbséget, hogy akarják-e, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz”.
„Úgy hiszem, a kisebbség ezt akarja” – tette hozzá.
(om)
