Egy Izrael által megbízott és az Egyesült Államok által támogatott, ellentmondásos segélyszervezet bejelentette, hogy megkezdte működését Gáza déli részén, miközben az izraeli hadsereg folytatja támadásait az enklávéban azzal a kimondott céllal, hogy átvegye az egész Gáza ellenőrzését.
Ez akkor történt, amikor több mint 180 000 embert menekült el Gázából mindössze 10 nap alatt, május 15. és május 25. között, az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szerint.
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF), amely megkerüli az ENSZ és jótékonysági szervezetek által létrehozott segélyelosztó hálózatokat, kedden azt mondta, hogy élelmiszerdobozokat osztott szét palesztinoknak, miután bejelentette, hogy megnyitotta első elosztóközpontjait Gáza déli részén.
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek közölték, hogy nem fognak együttműködni a Svájcban bejegyzett céggel, amely fegyveres biztonsági vállalkozók védelme alatt osztja el a segélyeket, mivel aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszert a segélyek „fegyverré tételére” használhatják fel, ami további palesztinok kitelepedését okozhatja.
Jens Laerke, az ENSZ humanitárius hivatalának szóvivője szerint a szállítmányok „elterelik a figyelmet arról, amire valójában szükség van”, ehelyett a Gázába vezető összes határátkelőhely újranyitását, valamint a Gáza határain kívül, beengedésre váró sürgősségi szállítmányok Izrael általi jóváhagyását szorgalmazta.
A GHF folytatta küldetését Jake Wood ügyvezető igazgató vasárnapi lemondása ellenére, aki kijelentette, hogy a szervezet nem tudja betartani „az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius alapelveit”.
Az új művelet négy fő elosztóközpontra fog támaszkodni Gáza déli részén, amelyek a családokat a palesztin Hamász csoporttal való kapcsolatuk szempontjából szűrik majd, potenciálisan arcfelismerő vagy biometrikus technológia segítségével, a Reuters hírügynökség által idézett segélyszolgálati tisztviselők szerint.
A művelet működésének számos részlete azonban továbbra sem tisztázott, nem utolsósorban az a kérdés, hogy a Gáza középső és északi részén szétszórt palesztinoknak, akik közül sokan betegek és az élelmiszerhiány miatt legyengültek, hogyan kell majd nagy távolságokat megtenniük a segélyért.
„Csak azok kapnak segélyt, akik dél felé költöznek” – mondta az Al Jazeera tudósítója, Tareq Abu Azzoum, aki a Gáza középső részén található Deir el-Balahból tudósított. „Az emberek kénytelenek lesznek nagy távolságokat utazni nagyon veszélyes biztonsági körülmények között, hogy néhány napra elegendő csomagokhoz jussanak; később pedig újra kell majd utazniuk.”
Abu Azzoum elmondta, hogy sok palesztin aggódik a GHF izraeli kormánnyal való kapcsolatai miatt, „ami hatalmas aggodalmat kelt a segély politikai eszközként való felhasználásával kapcsolatban… a gázai lakosság mozgásának ellenőrzésére”.
A GHF hadművelet kezdetén kedden további 13 palesztint öltek meg a Gázai övezetben, és a gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint a konfliktus halálos áldozatainak teljes száma meghaladta az 54 000-et.
Ursula von der Leyen, az Európai Unió főképviselője „förtelmesnek” nevezte Izrael halálos hullámcsapásait civil létesítmények ellen a kibővített katonai offenzívája során.
Hozzászólásait az előző napi izraeli bombázást követően tette, amelyben 36 ember – többnyire nők és gyermekek – halt meg.
„Mosássegítő”
A GHF bejelentése akkor érkezett, amikor Izraelt világszerte elítélték a Gázában uralkodó körülmények miatt, ahol a 2,1 milliós lakosságot folyamatos támadások érték a fenyegető éhínség közepette.
Chris Gunness, az UNRWA korábbi szóvivője „segélymosásnak” nevezte az új rendszert.
„Ez egészen egyszerűen a humanitárius segély felhasználása a humanitárius segély fegyverként való felhasználásának igazolására, de egyben az etnikai tisztogatás és a népirtás igazolására is” – mondta Gunness az Al Jazeerának.
Aggodalmát fejezte ki a művelet megfigyelésére szolgáló biztonsági vállalkozók alkalmazásával kapcsolatban is, mondván, hogy a „segélyek zsoldosoknak történő kiszervezése” hasonló katasztrófához vezethet, mint a tavalyi „lisztmészárlás”, amelyben legalább 112 ember halt meg, miközben élelmiszerre várt Gáza városától délnyugatra.
Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada kijelentette, hogy „konkrét intézkedéseket” tesznek, ha Izrael „nem hagyja abba a megújult katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásait”. Németország is csatlakozott hozzájuk ezen a héten, kijelentve, hogy Izrael offenzívájának humanitárius áldozatait „többé nem lehet a terrorizmus elleni küzdelemmel igazolni”.
Kedden Németország és Finnország felszólította a nemzeteket, hogy „gyakoroljanak nyomást” Izraelre, hogy engedélyezze a sürgősen szükséges humanitárius segély bejutását Gázába. Korábban Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene bevezetnie Izraellel szemben.
Dacolva a nemzetközi kritikusokkal, Itamar Ben-Gvir, Izrael szélsőjobboldali nemzetbiztonsági minisztere kedden azt mondta, hogy Gázától meg kell tagadni a segélyt.
„Azt mondom a miniszterelnöknek: »Kedves miniszterelnök úr, nem adhatunk nekik humanitárius segélyt. Nem adhatunk nekik üzemanyagot…« Ellenségeink csak egy golyót érdemelnek a fejébe” – mondta a vitatott „Jeruzsálem napja” menetelésen részt vevő nagy tömeg előtt az elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben.
Izrael elfogott húszi rakétákat
Kedden az izraeli hadsereg bejelentette, hogy elfogott egy rakétát és egy másik lövedéket, amelyeket Jemenből lőttek ki, ahol a húszi lázadók rendszeresen indítanak támadásokat, önjelölt szolidaritásból a Gázában támadás alatt álló palesztinokkal.
A húszik a háború kezdete, 2023 októbere óta rakétákat és drónokat lőttek Izraelre. A márciusban véget ért két hónapos gázai tűzszünet alatt szüneteltették támadásaikat, de miután Izrael újraindította hadjáratát a területen, újraindították azokat.
Bár a lövedékek nagy részét elfogták, a csoport által május elején kilőtt rakéta először találta el a Tel-Aviv közelében található Ben Gurion repülőtér kerületét.
Izrael az elmúlt hónapokban több támadást is végrehajtott Jemen ellen, többek között kikötők és a szanaai repülőtér ellen.
