Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn az Egyesült Államokba látogat. Az elemzők szerint a látogatás középpontjában Izrael és az Egyesült Államok önjelölt győzelmének megünneplése lesz Irán felett, valamint egy tűzszüneti javaslat megvitatása Izrael gázai háborújában.
Ez már a harmadik alkalom idén, hogy Netanjahu találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, aki azt állítja, hogy az Egyesült Államok és Izrael egy 12 napos háború alatt „megsemmisítette” Irán nukleáris programját, és hogy folytatni fogja Irán bombázását, ha az újraindítja nukleáris tevékenységét.
A múlt héten Trump azt mondta, hogy Izrael beleegyezett egy 60 napos gázai tűzszünet feltételeibe, amely lehetővé tenné minden fél számára, hogy Izrael 21 hónapja tartó háborújának befejezésén dolgozzon az ostromlott enklávéban.
Július 4-én a Hamász „pozitív” választ adott a katari és egyiptomi közvetítőknek a legújabb tűzszüneti javaslattal kapcsolatban.
Reális a tűzszünet?
Pénteken, miután a Hamász válaszolt a javaslatra, Trump azt mondta, hogy „jövő héten megállapodás születhet”, és megígérte, hogy „nagyon határozott” lesz Netanjahuval a tűzszünet biztosítása érdekében.
Izrael azóta azt mondta, hogy a Hamász kérte a javaslat módosítását, amelyeket „elfogadhatatlannak” talált, de az izraeli tárgyalók vasárnap Katarba utaznak, hogy megvitassák a javaslatot.
Az Al Jazeera által megszerzett megállapodás kiszivárgott másolata szerint a tűzszünet 60 napos szünetet jelent az ellenségeskedésben, valamint a 2023. október 7-i, a Hamász vezette Izrael elleni támadás óta Gázában fogva tartott 58 izraeli fogoly egy részének fokozatos szabadon bocsátását jelenti.
Izrael gázai háborúja legalább 57 000 ember, többnyire nők és gyermekek halálát okozta, amit az ENSZ szakértői, jogtudósok és emberi jogi csoportok a palesztinok elleni népirtásnak minősítenek.
Sok szakértő azt mondta az Al Jazeerának, hogy nem optimisták azzal kapcsolatban, hogy egy ideiglenes tűzszünet a háború végleges befejezéséhez vezet.
„A [tűzszüneti tárgyalások] kialakítása szkeptikus számomra” – mondta Omar Rahman, a Közel-Kelet Globális Ügyek Tanácsának Izrael-Palesztina szakértője.
Rahman hozzátette, hogy szerinte Trump az izraeli foglyok szabadon bocsátására összpontosított, nem pedig a háború és a gázai nép szenvedésének befejezésére.
Trump korábban a háború végét ígérte, miután néhány nappal azelőtt, hogy januárban elnökké vált, tűzszünetet szorgalmazott.
Két hónappal később azonban Trump semmit sem tett, amikor Izrael egyoldalúan újraindította a Gázai övezet elleni támadásait, további ezrek halálát okozva.
Mairav Zonszein, a Nemzetközi Válságcsoport izraeli-palesztin szakértője szerint ez megismétlődhet.
„Minden Trumpon és az Egyesült Államokon múlik, hogy fenntartsák-e a valódi nyomást [Netanjahura], de ez nagyon kétséges” – mondta az Al Jazeerának.
„Optimista vagyok afelől, hogy létrejöhet valamiféle tűzszünet, de a tartóssága és a feltételek nagyon kérdésesek” – mondta Zonszein.
„Az is lehetséges, hogy olyan tűzszünetet látunk, amely nem tart tartósan, mert… Izrael még mindig időnként csak bombáz valamit következmények nélkül [Gázában]” – tette hozzá.
Jászer al-Banna, egy Gázában élő palesztin újságíró szerint az övezetben sokan megosztottak abban, hogy a tűzszünet véget vet-e a háborúnak. Bár mindenki imádkozik azért, hogy véget érjen, egyesek nem tudják elképzelni, hogy Netanjahu betartja a megállapodást.
Netanjahu ragaszkodik ahhoz, hogy a háború nem ér véget a Hamász feletti „teljes győzelem” nélkül, ezt a fogalmat nem határozta meg.
„A gázaiak körülbelül fele nagyon pesszimista… A másik fele úgy véli, hogy ezúttal más lehet a helyzet, mivel Izrael, a palesztinok, az arab államok és az Egyesült Államok közös érdekei vannak a háború befejezésében” – mondta.
Dicsőség és pragmatizmus
Sok elemző úgy véli, hogy Trumpot a grandiózus üzletek megkötésének vágya hajtja, hogy dicsekedhessen a globális ügyekben elért eredményeivel.
Hétfőn valószínűleg magára vállalja majd az iráni atomprogram látszólagos leszerelését – bár ez nem feltétlenül igaz –, és kifejezi azon vágyát, hogy visszaszerezze a Gázában fogva tartott többi izraeli foglyot.
Azt is szeretné, ha a „gázai kérdést” elháríthatná, hogy további normalizációs megállapodásokat kössön Izrael és a szomszédos arab államok között – mondta Khaled Elgindy, Izrael-Palesztina szakértő és a washingtoni Georgetown Egyetem arab tanulmányok professzora.
„Trump azt akarja mondani, hogy visszaszerezte az izraeli túszokat… és létrehozott egy palesztin államot… Akkor a világegyetem urának nevezheti magát, de ezeknek a dolgoknak a megszerzése sokkal nehezebb, mint gondolja” – mondta Elgindy az Al Jazeerának.
Nem világos, hogy Netanjahu politikai számításai összhangban vannak-e Trump ambícióival.
Izrael következő parlamenti választásainak 2026 októbere előtt kell megtörténniük, és Netanjahu korábban is az urnákhoz járulhat, a népszerűség valószínűsíthető hullámára építve, ha sikerül visszaszereznie a megmaradt foglyokat.
Trumphoz hasonlóan ő is az izraeli közvélemény előtt dicsekvésbe hozná azt, amit ő Irán elleni lenyűgöző győzelemnek nevez.
Ezek a megfontolások azért fontosak, mert valószínű, hogy Netanjahu törékeny szélsőjobboldali koalíciója, amelyet a gázai háború meghosszabbítására irányuló nyomás tart össze, összeomlana, ha tartós tűzszünetet kötnének – mondta Hugh Lovatt, az Európai Külügyi Tanács Izrael-Palesztina szakértője.
„A [lehetséges] 60 napos tűzszünet végén [Netanjahu] választásokat tarthatna, ha elkötelezné magát a háború teljes befejezése és a koalíció összeomlása mellett; vagy visszatérhetne a háborúba, hogy egyben tartsa [szélsőjobboldali] koalícióját, ha úgy ítélné meg, hogy az időpont nem alkalmas a választásokra” – nyilatkozta az Al Jazeerának.
Egy lehetséges, szinte felfoghatatlan kimenetel
Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke számára különösen fontos a hivatalban maradás, akit számos belföldi jogi váddal vádolnak csalás és vesztegetés miatt.
A Trumppal való, régóta várt találkozóján a szakértők arra számítanak, hogy megvitatják Netanjahu perét, amely sokan úgy vélik, nagy szerepet játszik politikai számításainak meghatározásában.
Netanjahu miniszterelnöki pozíciója lehetővé tette számára, hogy aláássa az izraeli igazságszolgáltatási rendszert azzal, hogy lojalistákat nevez ki a legfelsőbb bíróságokra és elhalasztja a bírósági tárgyalásokat – ezt a befolyást elveszítené, ha koalíciója felbomlana.
Trump tisztában van Netanjahu dilemmájával.
Június 25-én felszólította Izraelt, hogy ejtse a Netanjahu elleni vádakat, a pert „boszorkányüldözésnek” nevezve. Trump megjegyzései arra utalnak, hogy nyomást próbál gyakorolni Netanjahu ellenfeleire, hogy kegyelmet adjanak a gázai háború befejezéséért cserébe – mondta a georgetowni Elgindy.
Elgindy Trump legutóbbi közösségi médiás bejegyzésére utalt, amelyben arra utalt, hogy felfüggeszti az Izraelnek nyújtott katonai segélyt, hacsak nem ejtik a Netanjahu elleni vádakat.
„Az Amerikai Egyesült Államok évente dollármilliárdokat költ, sokkal többet, mint bármely más nemzet Izrael védelmére és támogatására. Ezt nem fogjuk eltűrni” – írta Trump június 28-án.
Ez egy jelentős – szinte felfoghatatlan – döntés lenne Trump és Netanjahu találkozója után – mondta Elgindy.
„Nem látom, hogy véghez is vinné, de ez egy tipikus [fenyegetés], amit Trump tenne” – mondta az Al Jazeerának. „Az [eljárási módja] a zsarolás és a kényszerítés. Ez az ő diplomáciai változata.”
Elgindy hozzátette, hogy elkeserítő, hogy Trump azzal fenyegetőzik, hogy megvonja Izraelnek nyújtott katonai segélyt Netanjahu védelme érdekében, és nem a Gázában ostromlott, éhező palesztinok védelme érdekében.
Netanjahu kegyelméről Isaac Herzog izraeli elnök dönt, de egy ilyen lépés példa nélküli lenne, és az elnök nem jelezte, hogy ezt tervezi.
Az elemzők úgy vélik, Herzog hajlandó lehet kegyelmet adni Netanjahunak, ha beleegyezik a politikai életből való kilépésbe, de nem pusztán a tűzszünet biztosítása érdekében.
Zonszein, a Crisis Group munkatársa hozzáteszi, hogy vannak olyan ügyvédek és bírák Izraelben, akik „évek óta” figyelmeztetnek arra, hogy a közérdek Netanjahuval való vádalku megkötése az ország feletti hatalma miatt.
Az egyetlen feltételük, hogy Netanjahu beleegyezzen a politikai életből való kilépésbe.
„Nem hiszem, hogy ezt Netanjahu fontolgatja. Ha hajlandó lett volna kilépni a politikai életből, akkor már tárgyalhatott volna egy vádalkut” – mondta az Al Jazeerának.
FORRÁS: AL JAZEERA
