Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada vezetőit, hogy „bátorítják a Hamászt”, miután elítélték Izrael katonai műveleteit Gázában, és a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazták.
A csütörtökön az X-en közzétett videóüzenetében Netanjahu utalt két izraeli nagykövetségi alkalmazott szerdai halálos kimenetelű lövöldözésére Washingtonban, az esetet „az antiszemitizmus szörnyű árának” nevezve, és az „Izrael Állam elleni féktelen uszításnak” tulajdonítva.
Megjegyzései Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Mark Carney kanadai miniszterelnök által a hét elején kiadott közös nyilatkozatra reagáltak.
A három vezető „kirívónak” nevezte Izrael gázai magatartását, és „konkrét intézkedésekre” figyelmeztetett, ha az offenzíva ellenőrizetlenül folytatódik.
„Azt mondom Macron elnöknek, Carney miniszterelnöknek és Starmer miniszterelnöknek: amikor tömeggyilkosok, nemi erőszaktevők, csecsemőgyilkosok és emberrablók köszönetet mondanak, az igazságszolgáltatás rossz oldalán állnak” – mondta Netanjahu, azzal vádolva a triót, hogy a Hamászt a harc folytatására ösztönzik.
Kedden a Hamász nyilvánosan üdvözölte a közös nyilatkozatot, és „elvi álláspontnak” nevezte azt a „fasiszta megszálló kormány által a Gázai övezetben élő népünkkel szemben folytatott ostrom- és éheztetéspolitikával” szemben.
Netanjahu megjegyzései Izrael gázai fellépését ért nemzetközi kritikák hulláma és a szövetségesek azonnali tűzszünetre való ismételt felhívásai közepette hangzottak el.
Az Egyesült Királyság tisztviselői szintén elítélték a washingtoni nagykövetség elleni támadást. Starmer „antiszemitának” nevezte, és szolidaritását fejezte ki az áldozatok családjaival és a zsidó közösséggel.
A hét elején David Lammy, az Egyesült Királyság külügyminisztere bejelentette az új Egyesült Királyság-Izrael szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztését.
Lammy magas rangú izraeli tisztviselők gyújtó megjegyzéseit idézte, beleértve a „Gáza megtisztítására” irányuló felhívásokat, mint „visszataszító, szörnyű és szélsőséges” kijelentéseket, amelyek az Egyesült Királyság és Izrael közötti kapcsolatok éles változását jelzik.
Az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be számos izraeli telepessel szemben, akiket erőszakos támadásokkal vádolnak a megszállt Ciszjordániában.
Luke Pollard, az Egyesült Királyság fegyveres erőinek minisztere pénteken a BBC Radio 4-nek nyilatkozva megvédte Nagy-Britannia álláspontját. „Kiállunk Izrael önvédelemhez való joga mellett” – mondta Pollard –, „de ennek a nemzetközi humanitárius jog keretein belül kell történnie.”
„A palesztinok és az izraeliek számára egyaránt a biztonsághoz vezető legjobb út a tűzszünet, a túszok szabadon bocsátása és a segélyek akadálytalan célba juttatása” – tette hozzá.
Március 18-án Izrael újraindította a nagyszabású légicsapásokat a Gázai övezetben, ezzel gyakorlatilag véget vetve a január 19. óta érvényben lévő tűzszünetnek. Azóta több mint 3500 palesztin halt meg Gázában.
Az izraeli kormány a Hamász túszok szabadon bocsátásának elmulasztását hozta fel a katonai műveletek folytatásának okaként.
A megújult blokád súlyosan korlátozta a humanitárius segélyeket.
Az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázisosztályozás figyelmeztetett, hogy Gáza lakosságának több mint fele, körülbelül 1,1 millió ember, katasztrofális mértékű éhezéssel néz szembe, és a terület egyes részein már most is éhínség van.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint csütörtökig legalább 29 gyermek és idős ember halt meg éhezés következtében, míg további ezrek vannak veszélyben az alultápláltság és az orvosi ellátáshoz való hozzáférés hiánya miatt.
