Szerző: M.J.-freepalestine.hu
Kelt: 2025. május
A félelem retorikája
„Ez nem a kalifátus! Ez a mi hazánk!” – hangzott el egy pártelnök szájából 2021-ben. Az utóbbi tíz év magyar politikájában az iszlám, mint vallás és kultúra, egyre gyakrabban szerepelt a közéleti megszólalásokban – nem barátként, nem partnerként, hanem ellenségként.
Hogyan történt, hogy egy Magyarországon alig jelen lévő vallási közösség lett a politikai retorika egyik állandó céltáblája?
A „migráns” és a „muszlim” összemosása
2015-től, a szíriai háború és a menekültválság idején, a kormányzati kommunikáció új ellenségképet talált: az „illegális migránst”. A közmédia, a plakátkampányok és a politikai nyilatkozatok összemosták a menekültséget, az iszlámot, a terrorizmust és a bűnözést.
A híradásokban nem arab emberek jelentek meg, hanem „erőszakos muszlim tömegek”, „iszlám invázió”, „késes támadások” és „mecsetépítési hullám”. Mindezt egy olyan országban, ahol 2024-ig összesen kb. 5–10 ezer muszlim él, többségük békésen, integráltan.
A politikai haszon
Miért jó ez a politikának? Mert félelemből lehet a legjobban mozgósítani. A „migráns” szimbolikus figura lett, akire rá lehetett vetíteni minden fenyegetést: a gazdasági bizonytalanságot, a társadalmi feszültségeket, sőt, a történelmi sérelmeket is.
A „muszlim” ebben a keretben nem ember, hanem jelkép lett: a „másik”, akitől félni kell, akivel szemben össze lehet zárni a „magyar nemzeti közösséget”.
De kik is ők valójában?
Hazánkban a muszlim közösség kicsi, de sokszínű. Vannak közöttük orvosok, egyetemi hallgatók, magyar állampolgárok, sőt, olyan konvertiták is, akik magyar családokból származnak. Egy magyar muszlim nő így fogalmazott egy interjúban:
„Számunkra az iszlám a békét, a méltóságot és a hitet jelenti. Nem akarunk semmilyen térhódítást – csak hogy békében élhessünk.”¹
A következmények
A gyűlöletbeszéd nem marad a képernyőn. Magyarországon is előfordult már, hogy muszlim viseletet hordó embereket verbálisan, sőt fizikailag is zaklattak. A gyerekek az iskolában „terroristáznak”, a felnőttek elkerülik a muszlim nevű boltost.
A társadalmi érzéketlenség pedig nemcsak a muszlim közösség ellen hat. Aki ma az iszlámot dehumanizálja, holnap más kisebbségeket is könnyedén kirekeszthet. A gyűlölet nem válogat.
És mi van a kereszténységgel?
A hivatalos kormánykommunikáció gyakran „keresztény kultúra védelméről” beszél, mintha a kereszténység és az iszlám egymást kizáró ellentétek lennének. Pedig Ferenc pápa éppen az iszlám–keresztény párbeszédre hív fel.
A magyar kereszténység is megsínyli a gyűlöletkultúrát, mert az evangélium nem a félelem, hanem a szeretet és az együttérzés üzenetét hordozza.
🧩 Összegzés: Muszáj másként beszélni
A muszlimellenesség ma nemcsak politikai fegyver, hanem emberi jogi válság is. Itt az ideje, hogy árnyaltabban, őszintébben beszéljünk erről.
Mert az iszlám nem ellenség – és a magyar társadalom sem gyűlöletből épülhet újjá, hanem csakis emberségből.
📚 Lábjegyzetek és források:
-
Interjú, Magyarországi Muszlimok Egyháza, 2022. szeptember, https://islam.hu
-
Orbán Viktor tusványosi beszéde, 2015: https://miniszterelnok.hu
-
Toroczkai László: Mi Hazánk kongresszus, 2021, YouTube
-
444.hu: „A migráns már nem ember, hanem félelemkép” – médiakritika, 2020
-
HVG.hu: „Muszlimok Magyarországon: Tények és tévhitek” – 2019
-
Magyar Helsinki Bizottság jelentése a gyűlöletbeszédről, 2023
-
Ferenc pápa: Fratelli Tutti enciklika, 2020