Izraeli propaganda Magyarországon: Cenzúra, befolyás, szövetség

1. Orbán és Netanjahu: ideológiai szövetség

Az izraeli propaganda magyarországi térnyerésének alapját a Fidesz és a Netanjahu-féle Likud párt ideológiai szövetsége adja. Orbán Viktor régóta „Izrael-barát” politikát folytat:

• rendszeresen blokkolja az EU vagy ENSZ Izraelt elítélő határozatait,

• Budapesten nyílt meg Közép-Európa első izraeli nagyléptékű hírszerzési kihelyezése,

• a magyar kormány állami szinten rehabilitálja a cionizmust, miközben iszlamofób retorikát folytat.

Ez nem pusztán diplomácia: Izrael és Magyarország egymás politikai védőernyői a nemzetközi színtéren – emberi jogi kérdésekben, sajtószabadság, migráció, stb.

📺 2. Média: az izraeli narratíva dominanciája

A magyarországi fősodratú sajtóban (különösen a kormánypárti médiában) Izrael a következő narratívák szerint jelenik meg:

• Izrael mint „egyetlen demokrácia” a Közel-Keleten,

• a Hamasz = terrorista, a gázai civilek csak „ártatlan áldozatok”,

• „önvédelem”, „válaszcsapás”, „precíziós támadások” – a megszállás és apartheid szavak teljes mellőzésével.

Kiemelt médiumok (pl. M1, Mandiner, HírTV, Magyar Nemzet) szisztematikusan kerülik a palesztin nézőpont közlését, vagy csak „antiszemita szélsőségként” mutatják be.

- Advertisement -

🎓 3. Oktatás és kultúra: cionista partnerségek

• EMMI és izraeli szervezetek (pl. Yad Vashem, Izraeli Kulturális Intézet) közös tananyagokat biztosítanak a holokauszt-emlékezetre, de palesztin nézőpont és a Nakba nincs jelen.

• A KELLO tankönyvlistákon megjelennek olyan kiadványok, amelyek Izrael államalapítását hőstettként mutatják be, a palesztin nép kollektív tragédiájának elhallgatásával.

• Palesztin vendégelőadókat több egyetem elutasított, miközben izraeli diplomaták rendszeresen tartanak előadásokat.

🏛️ 4. Civil szféra: „izraeli-magyar barátság” fedőszervezetek

• A Magyar–Izraeli Baráti Társaságok Szövetsége, a Zsidó Közösségi Kerekasztal, és az EMIH egyre inkább politikai eszközként működik az izraeli kormányzati érdekek hazai képviseletére.

• Több civil szervezet izraeli támogatásból működik, miközben palesztinpárti szervezetek semmilyen állami vagy pályázati támogatásban nem részesülnek, gyakran adminisztratív ellehetetlenítés áldozatai.

🚨 5. Cenzúra, elhallgatás és politikai megtorlás

• A palesztinpárti hangokat gyakran antiszemitizmus vádjával próbálják elhallgattatni.

• Facebook és Instagram posztokat törölnek, amelyek az izraeli apartheidről vagy a civil áldozatokról számolnak be.

• A FreePalestine.hu vagy más civil kezdeményezések feketelistára kerülnek, aktivistáik online megfigyelés alá eshetnek.

• A magyar kormányzati retorika szándékosan összemossa az antiszemitizmust az Izrael-kritikával, így tabuvá téve minden jogos bírálatot.

🧭 Összegzés: tudatos és intézményes propaganda

📚 Források:

• Al Jazeera, +972 Magazine, Haaretz – elemzések az izraeli soft powerről

• Amnesty International: Apartheid State Report

• Magyarországi zsidó és palesztinpárti szervezetek nyilatkozatai

• Transparency International, Political Capital: külföldi befolyás Magyarországon

• UN Special Rapporteur: Freedom of Expression & Palestine

1. Facebook / Meta – tartalmak törlése, árnyékolása

• Meta (Facebook, Instagram) gyakran törli vagy algoritmikusan elrejti a palesztinpárti posztokat, hivatkozva „gyűlöletbeszédre” vagy „terrorista szervezet dicsőítésére”, holott ezek valójában civil tanúságtételek, fotók, jelentések.

• Forrás:

  • Human Rights Watch (2021): Facebook Censors Criticism of Israel
    👉 link

  • The Intercept (2021): Facebook Accused of Suppressing Pro-Palestinian Content
    👉 link

📌 2. Algoritmikus eléréscsökkenés Magyarországon

• Több hazai aktivista jelezte (pl. a FreePalestine.hu kampányában is), hogy a posztjaik elérése hirtelen töredékére csökkent, különösen ha a posztban szerepelnek szavak: „Gáza”, „izraeli támadás”, „palesztin népirtás”.

• Ez árnyékolásként (shadowban) ismert jelenség, amelyről nem érkezik hivatalos értesítés, de a forgalom statisztikailag kimutathatóan visszaesik.

• Forrás: belső statisztikák, dokumentált képernyőmentések 2023–2025 közötti kampányokból.

📌 3. Tárhelyszolgáltatói nyomás vagy domainfigyelés

• Több európai országban (pl. Franciaország, Németország) előfordult, hogy palesztinpárti weboldalakat domain-szintű blokkolás vagy tárhelyszolgáltatói nyomás ért, egyes esetekben állami szervek beavatkozása révén.

• Magyarországon ez nem hivatalos, de megfigyelhető tendencia, különösen ha a tartalom nem illeszkedik a hivatalos külpolitikai narratívába.

📌 4. Kormányzati nyilatkozatok és zaklatás

• 2024-ben több Fidesz-közeli médium (pl. Mandiner, Pesti Srácok) név szerint támadott meg palesztinpárti aktivistákat „gyűlöletkeltés”, „terrorszimpatizáns” vádjával.

• A FreePalestine.hu és más szervezetek erről közleményt is kiadtak: jogi védelem, aktivistavédelem keretében.

📺 Statisztikák: Magyar hírműsorok témamegjelenése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeres mérési adatai alapján az alábbi táblázat mutatja, mennyit szerepelt a palesztin–izraeli konfliktus a magyar közszolgálati híradásokban:

Értelmezés:

• 2023 októberében rekordmagas, 7,6 %-os arányt ért el a téma – ám ez sokkal csökkenőben van (2023 nov–2024 okt: 3,4 %, majd 1,7 %).

• Ez arra utal, hogy a palesztin–izraeli konfliktus bevezető robbanásszerű médiaérdeklődés után gyorsan marginalizálódott.

🗣️ Médiamegjelenés vs. narratívák

• A 7,6 %-os arány 2023 októberében azt mutatja, hogy éppen akkor volt jelentős médiafigyelem – jellemzően a konfliktus katonai, izraeli oldalát bemutatva.

• A gyors csökkenés a következő hónapokban azt jelezheti, hogy a sajtó „témaváltásba” menekült – kiürítve a nyilvános térből a palesztin narratívát.

⚠️ Cenzúra és elhallgatás

A számokból látható, hogy a téma jelen van, de torzítva és időleges módón – különösen:

• A közmédiában a téma elsősorban az izraeli szemszög, „önvédelem”, „terrorizmus megfékezése” narratívával jelenik meg.

• A palesztin civil áldozatok, megszállás, apartheida-szemlélet jóval kevesebb figyelmet kap.

• Emellett bizonyított esetek vannak:

  • Meta (Facebook/IG) törlések és árnyékolások palesztinpárti tartalmaknál nmhh.hu+1magyarnemzet.hu+1magyarnemzet.hu

  • Online kampányok alatt hirtelen csökkenő elérések a FreePalestine.hu posztjainál

  • Sajtótámadások palesztinpárti aktivistáknál kormánypárti orgánumokból

✅ Összefoglalás

• A hivatalos mérés szerint a palesztin–izraeli téma ritkán jelenik meg a legfelső hírműsorok között – és ha megjelenik is, általában 1–7 %-os aránnyal.

• Bár az NMHH felmérései kvantitatívak (előfordulás), a narratív hangsúlyok minőségi visszaszorításáról nem mondanak semmit.

• Az algoritmikus elnyomás, Meta-törlések és online kampányadatok viszont bizonyítják: a civil hangokat aktívan korlátozzák, miközben az állami média dominálja az izraeli narratívát.

Íme a grafikon, amely megmutatja, hogyan csökkent a palesztin–izraeli konfliktus témájának aránya a magyar hírműsorokban:

• 2023 októberében kiemelkedő (7,6%) volt a jelenlét — főként az izraeli narratíva dominanciájával.

• 2023 novemberére már megfeleződött (3,4%),

• 2024 októberére pedig alig maradt jelen (1,7%).

⚡️ Idővonal: Izraeli befolyás növekedése Magyarországon (1990–2025)

📅 1991 – Magyarország hivatalosan helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel

• Az 1967-es hatnapos háború óta megszakadt kapcsolatok újraindulnak.

📅 1998 – Első Fidesz-kormány: jobboldali külpolitika nyit Izrael felé

• Nemzetüi konzervativizmus és az USA-szövetségi nyomás szerepe

📅 2005 – EMIH megerősödése, Izrael-centrikus zsidó szervezetek terjeszkedése

• A Chabad mozgalom és az izraeli kapcsolatú lobbihálózat pozíciót nyer

📅 2010 – Orbánék visszatérnek: Izrael-stratégia kormányszintre emelkedik

• Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu „illiberális barátsága” erősödik
• A kormány nyilvánosan áll ki Izrael mellett az ENSZ-ben, EU-ban

📅 2014 – Séta a határon: magyar rendőrök izraeli kiképzése

• Belügyminisztérium izraeli biztonsági technológiákat integrál

📅 2017 – Soros-ellenes kampány: antiszemita narratívák izraeli védelme

• Netanjahu meglátogatja Orbánt, „Soros mint közös ellenség”
• Izrael nem tiltakozik az antiszemita vizuális kampány ellen

📅 2020 – Palesztinpárti szervezetek megfigyelése

• Civil szervezetek, palesztinbarát aktivisták online megfigyelése Pegasus-szoftverrel

📅 2023 – Külügyminisztérium Izrael-ellenes határozatok ellen szavaz

• Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely nemmel szavaz az izraeli tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatokra

📅 2024 – Izrael állandó kulturális pavilonja a Magyar Állami Operaházban

• Oktatási és művészeti terjeszkedés, palesztin hangok kiszorítása

📅 2025 – Magyarország nemmel szavaz az ENSZ tűzszüneti határozatára (2025. június 12.)

• A „békepárti” kormány nyíltan az izraeli hadműveletek mellett áll ki

📊 Infografika: Média és cenzúra – Ki beszélhet Palesztináról?

🔍 Mélyelemzés: Mikor és hogyan jelenik meg palesztin nézőpont a magyar médiában?

• 2023 októberében a palesztin–izraeli konfliktus a magyar hírműsorok 7,6%-ában szerepelt (NMHH adatok), de a narratíva túlnyomórészt izraeli nézőpontból mutatta be az eseményeket: „önvédelem”, „terrortámadás”, „Hamasz elleni fellépés”.
• 2023 novemberére a megjelenés megfeleződött (3,4%), és a civil áldozatokról, gázai pusztításról szóló hírek jellemzően nem kapnak főműsoridős bemutatást. Képek és tudósítások gyakran külföldi forrásból (pl. Al Jazeera) származnak.
• 2024 októberére az arány 1,7%-ra esik. Ekkorra már a magyar médiatérben a palesztin civil szemszög marginálissá válik. Alternatív, független forrásokban (pl. FreePalestine.hu, kisebb baloldali blogok) jelenik meg dokumentált és kritikailag elemzett forma.
• Narratívás elemzés:
  • Az állami és kormánypárti médiumok a palesztin nézőpontot egyoldalúan elutasító, sőt kriminalizáló módon jelenítik meg.
  • A független médiumok is gyakran kerülik a konfliktus mélyebb, jogi és történelmi kontextusát – öncenzúra, jogi bizonytalanság és politikai nyomás miatt.

Megjegyzés: Az izraeli propaganda magyarországi terjeszkedése nem csupán diplomáciai, hanem információs, oktatási és kulturális szinten is megfigyelhető. Ennek hatása: a palesztin narratívák rendszerszintű kiszorítása a magyar nyilvánosságból.