Izrael teljesen blokkolta a hozzáférést a megszállt Kelet-Jeruzsálemben található Al-Aksza mecsethez, először a Covid-19 világjárvány óta.
Helyi források a palesztin Wafa hírügynökségnek elmondták, hogy az izraeli erők pénteken hajnali imák után megrohamozták a mecsetet, hogy megtisztítsák a területet a hívőktől.
Az izraeli hadsereg ezután lezárta az Al-Aksza kapuit, és megtiltotta a hívőknek a belépést a mecsetbe, mielőtt lezárta volna a kapuit – állítják a Wafának nyilatkozó szemtanúk.
Ez a lezárás azt jelenti, hogy a muszlim hívők nem tudják megtartani a pénteki imákat a mecsetben, amelyet az iszlám harmadik legszentebb helyeként tisztelnek.
A lezárásra akkor kerül sor, amikor Izrael teljes lezárást rendelt el a megszállt Ciszjordániában az Irán ellen indított támadások hullámát követően.
Aoun Bazbaz, a jeruzsálemi Iszlám Waqf nemzetközi ügyekért, diplomáciáért és turisztikai igazgatója a Middle East Eye-nak elmondta, hogy attól tart, Izrael az Iránnal való eszkalációját álcának használja fel, hogy még jobban ellenőrzése alá vegye az Al-Aksza mecset komplexumát.
„Az izraeliek azt állították, hogy a bezárás az „emberek védelmét” szolgálta – de azóta csak a Vakf alkalmazottai léphettek be az al-Akszába” – mondta Bazbaz. „A valódi probléma az, hogy semmilyen garanciát nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy mikor nyílik meg újra. Ez a bizonytalanság mélységesen gyanús.”
„Nem kétséges, hogy Izrael a jelenlegi háborús körülményeket arra használja fel, hogy új korlátozásokat vezessen be és új tényeket teremtsen a helyszínen” – mondta a Middle East Eye-nak. „Míg a világ – és különösen az iszlám világ – Gázára és Iránra összpontosít, Izrael csendben előmozdítja terveit az al-Akszával kapcsolatban.”
„Több mint 20 éve dolgoznak azon, hogy időben és térben felosszák a mecsetet – és ennek a tervnek a 99%-át mára megvalósították. A nappali órák a rajtaütések és a turisták számára vannak fenntartva. Ez lett az új normális.”
„A komplexum keleti részének, a Bab al-Rahmának, új nevet adtak. Gyakorlatilag a telepesek imádati helyévé vált – egy be nem jelentett templommá. Tegnap még táncoltak ott, és megköszönték Ben-Gvir [nemzetbiztonsági miniszternek], amit az al-Akszánál tett.”
„Az elmúlt hat-hét hónap változásai hihetetlenül gyorsak voltak – olyan gyorsak, hogy még a média sem számolt be teljes mértékben arról, mi történik. Tegnap azt mondtam a feleségemnek, hogy a közelmúltban látottak alapján nem lennék meglepve, ha hamarosan arra kényszerítenék a hívőket, hogy egy alkalmazáson keresztül foglaljanak időpontot, csak hogy délben vagy este imádkozhassanak.”
„Most, az iráni háborúval komolyan aggódunk amiatt, hogy még több korlátozás várható.”
Pénteken korábban a Wafa arról számolt be, hogy Izrael több tucat katonai ellenőrzőpontot és kaput zárt le Ciszjordániában, és földhalmokkal blokkolta a palesztin városok, falvak és települések közötti több mellékutat.
Az Allenby hidat, más néven Huszein király hídját, és a legtöbb ciszjordániai palesztin számára az egyetlen kijáratot külföldre utazáshoz, az izraeli hatóságok pénteken szintén lezárták.
Az Al-Aksza, amelyet a muszlimok al-Haram al-Sharif néven ismernek, régóta feszültség forrása az izraeli telepes csoportok gyakori rajtaütései miatt, amelyeket izraeli csapatok támogatnak, a komplexumba, amelyet egy régóta fennálló megállapodás értelmében a muszlimok imádkozására tartanak fenn.
A szélsőjobboldali izraeli csoportok egyre inkább a zsidók által Templom-hegyként ismert helyszínhez való hozzáférésért és az feletti ellenőrzésért küzdenek, ezt a lépést a palesztinok a status quo megváltoztatására és Izrael megszállt Kelet-Jeruzsálem feletti szuverenitásának érvényesítésére irányuló szélesebb körű kampány részeként tekintik.
A nemzetközi jog értelmében Kelet-Jeruzsálemet megszállt területnek tekintik, és egy jelentős vallási helyszín bezárása komoly aggodalmakat vet fel a palesztinok vallásgyakorláshoz és a szabad mozgáshoz való jogának megsértése miatt.
Az emberi jogi csoportok régóta elítélik a mecsetek bezárását kollektív büntetés és politikai nyomásgyakorlás formájában.
