Ad image

Izrael palesztínok elleni támadásai legálisak?-Rövid válasz: Nem.

Az Izrael által a palesztinok ellen végrehajtott katonai támadások többsége a nemzetközi jog – különösen a humanitárius jog és az emberi jogok – szerint nem tekinthető legálisnak, különösen a megszállt palesztin területeken (Gáza, Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem) végrehajtott kollektív büntetések, aránytalan erőszak, célzott gyilkosságok és a civil lakosság elleni támadások miatt.

7 Min Read

⚖️ 1. Az izraeli támadások jogi kerete – megszálló hatalomként

Izrael megszálló hatalomként van jelen Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és – bár 2005-ben kivonult – Gázát is az ENSZ és a Nemzetközi Bíróság továbbra is megszállt területként tartja nyilván, mivel Izrael:

  • ellenőrzi a légteret, a tengeri határokat, a határátkelőket és az energiaellátást,

  • blokád alatt tartja Gázát,

  • rendszeresen hajt végre bombázásokat és katonai razziákat.

📌 A Negyedik Genfi Egyezmény és az ENSZ Alapokmánya értelmében a megszálló hatalomnak kötelessége a civil lakosság védelme – Izrael ezzel szemben rendszeresen támad civil célpontokat.


🟥 2. Kollektív büntetés: nemzetközi jogot sért

A gázai blokád, a rendszeres bombázások és az infrastrukturális célpontok megsemmisítése (kórházak, vízművek, iskolák) kollektív büntetésnek minősül, amelyet a nemzetközi humanitárius jog kifejezetten tilt.

📚 Forrás: Negyedik Genfi Egyezmény, 33. cikk

- Advertisement -

„Semmilyen kollektív büntetés, semmilyen megfélemlítés nem engedhető meg a civil lakosság ellen.”


🎯 3. Célzott gyilkosságok és dróntámadások

Izrael rendszeresen alkalmaz „célzott likvidálást” palesztin vezetők, harcosok és politikai szereplők ellen – gyakran sűrűn lakott területeken, civileket is megölve.

Ezek:

  • extrajudiciális kivégzéseknek minősülnek, ha nem fegyveres konfliktus közvetlen részeként hajtják végre őket,

  • és gyakran aránytalanul nagy civil áldozatokkal járnak, ami háborús bűncselekmény lehet.

📌 Az ENSZ és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálja ezeket az eseteket.


🧒 4. Civil áldozatok – aránytalan erőszak

Az izraeli katonai hadműveletek (pl. 2008–2009, 2014, 2021, 2023–2025) során a civil halottak aránya gyakran meghaladja a 70–80%-ot. Ez a „distinction” (megkülönböztetés) és az „proportionality” (arányosság) elvének megsértése:

  • a nemzetközi hadijog értelmében tilos civileket támadni, és

  • a katonai előny nem indokolhat túlzott civil károkat.

📚 Forrás: Római Statútum (ICC), Genfi Egyezmények, ICJ-állásfoglalások


📦 5. Gáza blokádja – kollektív megsértése az emberi jogoknak

Az ENSZ többször megállapította, hogy:

  • Izrael tömegesen korlátozza a mozgást, élelmiszer- és gyógyszerellátást,

  • börtönné változtatta Gázát, ahol 2,3 millió ember él humanitárius katasztrófában,

  • és ezt nem biztonsági okból, hanem politikai nyomásgyakorlásként alkalmazza.

➡️ A blokád önmagában háborús büntetés, amely civileket sújt és politikai célokat szolgáljogsértő.


🧭 Összegzés: Izrael palesztinok elleni támadásai nem legálisak

Jogi elv / szabály Izrael megsérti? Miért?
Civil lakosság védelme ✅ Igen Aránytalan bombázások, kórházak, iskolák pusztítása
Kollektív büntetés tilalma ✅ Igen Gáza blokádja, infrastruktúra célzása
Arányosság és megkülönböztetés ✅ Igen Magas civil áldozatok száma
Extrajudiciális kivégzések tilalma ✅ Igen Célzott gyilkosságok bírósági eljárás nélkül
Szuverenitás tisztelete ✅ Igen Ciszjordániai razziák, Kelet-Jeruzsálem annektálása

📌 Következtetés: Izrael lépései nem védelmi háborúk, hanem jogsértő, gyakran kollektív és aránytalan megtorló akciók, amelyek háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába is eshetnek.

🕰️ Izrael palesztinok elleni támadásai – ENSZ-idővonal (1948–2025)


🔹 1948 – ENSZ GA 194. számú határozat

  • Tartalom: A palesztin menekültek visszatérésének joga; minden menekültnek, aki vissza akar térni otthonába, joga van ezt megtenni.

  • Izrael válasza: Ezt a határozatot Izrael soha nem hajtotta végre.

  • 📌 Forrás: UNGA Resolution 194 (III)


🔹 1967 – ENSZ BT 242. számú határozat

  • Tartalom: Izrael köteles kivonulni az 1967-ben megszállt területekről (Gáza, Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem, Golán-fennsík).

  • Jogi státusz: Kötelező érvényű BT-határozat.

  • 📌 Forrás: UNSC Resolution 242


🔹 1982 – Sabra és Shatila mészárlás vizsgálata

  • ENSZ válasz: Elítélte az izraeli hadsereg közvetett felelősségét a libanoni mészárlásért.

  • ENSZ GA 37/123 határozat: A mészárlást „népirtásként” nevezte meg.

  • 📌 Forrás: UNGA Resolution 37/123


🔹 2004 – Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye az apartheid falról

  • Tartalom: A ciszjordániai biztonsági fal nemzetközi jogot sért, el kell bontani, és Izrael köteles kártérítést fizetni.

  • 📌 Forrás: ICJ Legal Consequences of the Wall


🔹 2008–2009 – ENSZ Goldstone-jelentés (Gáza, „Cast Lead”)


🔹 2012 – ENSZ GA 67/19: Palesztina megfigyelő állam státuszt kap

  • Tartalom: ENSZ tagországok többsége elismeri Palesztinát mint nem tag megfigyelő államot.

  • Izrael tiltakozott.

  • 📌 Forrás: UNGA Resolution 67/19


🔹 2014 – ENSZ Bizottsági jelentés (Gáza, „Protective Edge”)


🔹 2018 – ENSZ Emberi Jogi Tanács jelentése a Gázai Menet-visszatérésről


🔹 2021 – ENSZ BT nyilatkozat a májusi gázai háborúról

  • Tartalom: Elítélte az izraeli légicsapásokat, és felszólított a civil lakosság védelmére.

  • USA blokkolta a szigorúbb határozatot.

  • 📌 Forrás: UNSC Statements May 2021


🔹 2023 – ENSZ különmegbízott: Izrael apartheid rendszert működtet

  • Jelentés címe: „Israeli apartheid against the Palestinian people”

  • Tartalom: Az izraeli jogi, gazdasági és katonai rendszerek szisztematikusan hátrányos helyzetbe hozzák a palesztinokat.

  • 📌 Forrás: UN Special Rapporteur, Francesca Albanese


🔹 2024 – ICC vizsgálat Izrael gázai hadműveleteiről


🔹 2025. június 12. – ENSZ Közgyűlés tűzszünetet követel Gázában

  • Tartalom: Azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet sürget, valamint humanitárius segély biztosítását.

  • Magyarország nemmel szavazott.

  • 📌 Forrás: UNGA Resolution A/ES-10/L.30 (2025)


🧭 Összegzés

Az ENSZ és kapcsolt szervezetei évtizedek óta dokumentálják az izraeli támadások jogsértő természetét, különös figyelmet fordítva:

  • a megszállásra,

  • a kollektív büntetésre,

  • a civil áldozatok arányára,

  • és az apartheid-rezsim strukturális elemeire.

📌 Ezek a dokumentumok kulcsfontosságúak lehetnek egy jövőbeli nemzetközi felelősségre vonás során.

Share This Article
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »
Exit mobile version
Le prix actuel est  : 567,29€. Mũ snapback cá tính.