Egy új jelentés szerint Izrael a Gázai övezet elleni háborújában alkalmazott taktikák közül sokat alkalmaz a megszállt Ciszjordánia területeinek megszerzésére és ellenőrzésére a Vasfal hadművelet kampánya során.
Izrael januárban indította el a hadműveletet. Az izraeli hadsereg – az ENSZ Palesztin Menekültügyi Ügynöksége (UNRWA) által „a 2000-es évek második intifádája óta a megszállt Ciszjordániában messze a leghosszabb és legpusztítóbb hadműveletnek” nevezett akció védelmében azt állította, hogy szándékában áll megőrizni „cselekvési szabadságát” a palesztin területen belül, miközben folytatta az utak felszakítását és az épületek, az infrastruktúra, valamint a víz- és villanyvezetékek lerombolását.
A brit Forensic Architecture kutatócsoport jelentése azt sugallta, hogy Izrael egy úgynevezett „térbeli ellenőrzési” rendszert vezetett be, amely lényegében olyan mechanizmusok sorozata, amelyek lehetővé teszik számára, hogy katonai egységeket telepítsen tetszés szerint a palesztin területen.
A jelentés az izraeli fellépésre összpontosított Dzsenin és Far’a menekülttáboraiban Ciszjordánia északi részén, valamint Nur Samsz és Tulkarem menekülttáboraiban Ciszjordánia északnyugati részén. A kutatók tanúvallomásokat, műholdképeket és több száz videót kérdeztek meg és elemeztek, hogy bemutassák az izraeli akció szisztematikus, összehangolt tervét, amelynek célja egy katonai ellenőrzési hálózat bevezetése a Ciszjordánia-szerte található menekülttáborokban, hasonlóan a Gázára bevezetetthez.
A folyamat során a meglévő utakat kiszélesítették, miközben a házakat, a magánkerteket és a szomszédos ingatlanokat lebontották, hogy lehetővé tegyék az izraeli katonai járművek gyors telepítését.
„Ez a katonai útvonalhálózat jól látható a dzsenini menekülttáborban, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy a publikálás időpontjában ugyanezt a taktikát ismétlik meg a Nur-Samsz és a Tulkarm menekülttáborokban is” – jegyezték meg a jelentés szerzői.
Izraeli miniszterek korábban kijelentették, hogy Ciszjordániában ugyanazokat a módszereket tervezik alkalmazni, amelyekkel a Gázai övezetet elpusztították, ami több mint 54 000 palesztin halálához és az épületek többségének megrongálásához vagy megsemmisítéséhez vezetett.
Januárban Izrael Katz védelmi miniszter azt mondta, hogy Izrael a „Gázában ismétlődő rajtaütések” „tanulságát” a dzsenini menekülttáborra is alkalmazni fogja. A következő hónapban Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, aki Ciszjordánia közigazgatásának nagy részét ellenőrzi, azzal dicsekedett, hogy „Tulkarem és Jenin úgy fog kinézni, mint Dzsabalia és Sudzsájjea. Nablusz és Rámalláh Rafahra és Khan Júniszra fog hasonlítani”, a ciszjordániai menekülttáborokat a Gázai övezet izraeli bombázások és szárazföldi támadások által elpusztított területeivel összehasonlítva.
„Ezek lakhatatlan romokká is válnak, lakóik pedig kénytelenek lesznek elvándorolni és új életet keresni más országokban” – mondta Smotrich.
Hamze Attar, egy luxemburgi védelmi elemző az Al Jazeerának elmondta, hogy ezek a taktikák nem újak a palesztin területeken, mivel a britek először a történelmi Palesztina feletti mandátumuk alatt vetették be őket, amely megelőzte Izrael 1948-as megalapítását.
„Ez a »felkelés elleni« stratégia része” – mondta. „A nagyobb utak könnyű hozzáférést jelentenek az erőkhöz – nagyobb utak, kevésbé zsúfolt csatavezetés; nagyobb utak, kevesebb lehetőség a harcosok számára a házról házra menekülésre.”
A kitelepítettek kiszorítása
Körülbelül 75 000 palesztin él a dzsenin, a nursamszi, a far’ai és a tulkaremi menekülttáborokban. Vagy ők maguk kényszerültek lakóhelyük elhagyására, vagy a Nakba (ami „katasztrófát” jelent) idején kitelepítettek leszármazottai, amikor nagyjából 750 000 palesztint kényszerítettek otthonaik elhagyására a cionista erők 1947 és 1949 között Izrael állam létrehozása részeként.
Az ENSZ szerint most a ciszjordániai menekülttáborokban élők közül legalább 40 000-et űztek el otthonaikból a Vasfal hadművelet következtében.
Ahogy Gázában is, ezek közül az emberek közül sokakat az izraeli hadsereg parancsára kényszerítettek ki otthonaikból, amelyet a kutatók szerint „fegyverbe” helyeztek a helyi lakosság ellen.
A jelentés szerint, miután egy területet megtisztítottak az épületektől és az utaktól, az tűzzónává válik, és az izraeli hadsereg szabadon átalakíthatja és építheti azt, amit akar, a lakosok beavatkozása nélkül.
„Az ilyen mesterséges tömeges elmozdulás lehetővé tette az izraeli hadsereg számára, hogy akadálytalanul átalakítsa ezeket az épített környezeteket” – jegyezte meg a jelentés, hozzátéve, hogy amikor a palesztin lakosok megpróbáltak visszatérni otthonaikba az izraeli katonai akciók után, gyakran akadályozta őket a csapatok folyamatos jelenléte.
Az infrastruktúra lerombolása
A forenzikus építészeti kutatók szerint az izraeli támadások a gázai egészségügyi intézmények ellen Ciszjordániára is átterjedtek.
„Az izraeli támadások a ciszjordániai egészségügyi infrastruktúra ellen magukban foglalták a kórházak ostromát, a mentőautók hozzáférésének akadályozását a sérült civilek által lakott területekhez, az egészségügyi személyzet célbavételét, valamint legalább egy orvosi intézmény fogva tartási és kihallgatási központként való használatát” – áll a jelentésben.
Izrael január 21-i első támadásai során a dzsenini menekülttábor ellen több kórházat is körülvett az izraeli hadsereg, köztük a dzsenini állami kórházat, az al-Amal kórházat és az al-Razi kórházat – jegyezték meg a kutatók.
Másnap civilek és kórházi személyzet arról számoltak be, hogy a dzsenini állami kórházhoz vezető főutat izraeli katonai buldózerek rombolták le, és a kórházhoz való hozzáférést újonnan épített bermek, vagyis szárazföldi akadályok zárták el.
Február 4-én a dzsenini jelentések szerint az izraeli hadsereg akadályozta a sérült embereket szállító mentőautók kórházba jutását.
Gázára egyértelműen utalt az UNRWA február eleji jelentése is, amely szerint az izraeli hadsereg erőszakkal kooptált egy egészségügyi központot az UNRWA által működtetett Arroub táborban Jeruzsálem közelében, kihallgatási és fogva tartási helyszínként.
Az egészségügyi intézmények elleni támadások egy szélesebb körű kampány részét képezték, amelynek célja a ciszjordániai polgári infrastruktúra megrongálása volt – áll a Forensic Architecture jelentésében. Páncélozott buldózereket, irányított bontásokat és légitámadásokat használtak.
A kutatók szerint több mint 200 olyan esetet ellenőriztek, amikor izraeli katonák szándékosan rombolták le az épületeket és az utcahálózatokat mind a négy menekülttáborban páncélozott buldózerekkel, a polgári utakat pedig alig járható föld- és törmelékkupacokká redukálták.
Az izraeli katonai műveletek során polgári vagyontárgyakat, köztük parkoló járműveket, élelmiszeres kocsikat és mezőgazdasági épületeket, például üvegházakat is megsemmisítettek – közölték.
Forrás: Al Jazeera
