Izrael Irán elleni támadásai a nemzetközi jog szerint jellemzően nem tekinthetők legálisnak – különösen akkor, ha:
-
nem közvetlen önvédelemként történnek,
-
megelőző csapásként indokolják őket,
-
vagy szuverén iráni (vagy szíriai) területeken hajtják végre őket másodlagos célpontokra hivatkozva.
Az alábbiakban részletezem a legfontosabb nemzetközi jogi szempontokat.
⚖️ 1. ENSZ Alapokmánya és a támadó háború tilalma
Az ENSZ Alapokmánya (Charter of the United Nations) kimondja:
2. cikk (4) bekezdés:
„A tagállamok tartózkodnak az erőszak alkalmazásától vagy azzal való fenyegetéstől bármely más állam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen.”
Ez az alapelv a megelőző, egyoldalú csapásokat is tiltja, kivéve:
-
ha az adott országot közvetlen támadás éri, és önvédelemre hivatkozik (ENSZ Alapokmány 51. cikk),
-
vagy ha a Biztonsági Tanács kifejezetten felhatalmazást ad (pl. humanitárius intervenció esetén).
➡️ Izrael nem kapott ENSZ-felhatalmazást Irán ellen, és Irán nem támadta meg Izraelt közvetlenül. Tehát a katonai csapások sérthetik az ENSZ Alapokmányát.
⚔️ 2. Izrael célzott gyilkosságai és dróntámadásai Irán ellen
Izrael az elmúlt években:
-
iráni atomtudósokat ölt meg iráni területen (pl. Mohsen Fakhrizadeh – 2020),
-
drón- és rakétatámadásokat hajtott végre Szíriában iráni erők ellen,
-
kiberhadviselést alkalmazott (Stuxnet-vírus az iráni nukleáris létesítmények ellen).
➡️ Ezek az akciók jogi értelemben extraterritoriális fegyveres támadások, azaz más ország területén végrehajtott célzott állami erőszak, amelyet a nemzetközi közösség többsége illegálisnak tekint.
🕊️ 3. Önkényes „megelőző önvédelem” jogi problémái
Izrael gyakran hivatkozik arra, hogy „önvédelmi megelőző csapásokat” hajt végre, mert Irán hosszú távon fenyegeti.
Ám a nemzetközi jogban a megelőző önvédelem csak akkor elfogadott, ha:
-
a támadás közvetlenül fenyegető („instant, overwhelming, leaving no choice of means” – Caroline-elv),
-
és a válasz arányos és azonnali.
➡️ Az iráni jelenlét Szíriában vagy Irakban nem tekinthető azonnali, tényleges fegyveres fenyegetésnek Izrael felé. A legtöbb nemzetközi jogász szerint ezek a támadások nem férnek bele az önvédelem jogába.
🌍 4. Nemzetközi reakciók
-
Az ENSZ többször elítélte Izrael szíriai és iráni célpontokat ért csapásait.
-
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nem talált bizonyítékot arra, hogy Irán katonai célra használná a nukleáris programját.
-
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) jelenleg is vizsgálja Izrael több más katonai műveletének jogszerűségét.
✅ Összegzés
Izrael Irán elleni támadásai a legtöbb esetben nem jogszerűek a nemzetközi jog alapján, mert:
-
nincs közvetlen fegyveres támadás, ami önvédelmet indokolna,
-
nincs ENSZ-felhatalmazás,
-
és a támadások sértik más államok szuverenitását.
📌 Bár Izrael biztonsági aggodalmakra hivatkozik, a nemzetközi jog nem ismeri el az „elrettentés” vagy „potenciális fenyegetés” elleni egyoldalú csapást mint jogalapot.
1. Izraeli titkosszolgálati és katonai műveletek Irán ellen: precedens vagy háborús bűn?
Izrael rendszeresen hajt végre titkos műveleteket Irán területén vagy iráni célpontok ellen harmadik országban (pl. Szíria, Irak). Ezek közül néhány:
-
Mohsen Fakhrizadeh, iráni atomtudós meggyilkolása (2020)
→ Állítólagos izraeli Mossad-akció Teherán közelében, távvezérelt fegyverrel.
→ A támadás során más iráni civilek is megsérültek.
→ Jogilag: célzott gyilkosság egy békeidőszakban szuverén állam területén – erősen vitatott, és a legtöbb nemzetközi szakértő szerint illegális. -
Szíriai légicsapások (2013–2025 között több mint 400 támadás)
→ Izrael állítása szerint iráni fegyverraktárakat és Hezbollah-konvojokat semmisít meg.
→ Gyakran szíriai katonai objektumokat, civileket, repülőtereket is ér támadás, jogalap nélkül.
📌 Ezek a támadások nem különböznek a célzott állami terrorizmustól, mivel nem háborús helyzetben, nem önvédelemből, nem hadviselő felek ellen történnek.
⚖️ 2. Célzott gyilkosságok a nemzetközi jogban
A célzott likvidálás nem új jelenség, de:
-
csak fegyveres konfliktus esetén lehet jogszerű (pl. háborús harcos elleni támadás),
-
és csak akkor, ha az adott személy valóban „folyamatos, közvetlen veszélyt” jelent.
🟥 Irán tudósai, diplomatái vagy katonai tanácsadói nem minősülnek harcosnak, ha nem vesznek részt fegyveres cselekményekben. Az ellenük intézett támadások tehát:
→ szuverenitás megsértése
→ extrajudiciális kivégzés (törvénytelen állami gyilkosság)
→ potenciális háborús bűncselekmény
📚 Forrás: UN Special Rapporteur on extrajudicial executions, Human Rights Watch, Geneva Conventions (1949)
🌍 3. Példák a kettős mércére – hasonló esetek eltérő megítélése
Az izraeli műveletek megítélésének ellentmondásosságát jól mutatja a következő összehasonlító táblázat:
| Esemény | Elkövető | Nemzetközi reakció | Jogi minősítés |
|---|---|---|---|
| Izrael légicsapása Szíriában (2021) | Izrael | Mérsékelt kritika, USA védelem | Jogellenes, de következmények nélkül |
| Oroszország Szergej Szkripal elleni merénylete (UK, 2018) | Oroszország | Globális felháborodás, szankciók | Jogellenes, nemzetközi agresszió |
| USA dróntámadása Kászim Szulejmáni ellen (Irak, 2020) | USA | Megosztott reakciók | Jogilag vitatott, de kritikus nemzetközi fogadtatás |
| Irán kiberakciói Izrael ellen | Irán | Erős izraeli válasz, kevés bizonyíték | Jogilag nem dokumentált, de válaszokat provokál |
🟥 Izrael rendszeresen élvez védelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (főként USA vétójoga miatt), így az ellene indított eljárások gyakran elakadnak vagy meg sem indulnak.
🧭 Következtetés: Miért fontos ez a kérdés?
-
A nemzetközi jog leértékelése veszélyes precedens.
-
Izrael önkényes katonai műveletei más országokkal szemben destabilizálják a régiót.
-
Ha a világ elfogadja a „megelőző önvédelem” név alatt végzett támadó háborút, az alapvető ENSZ-elvek értelmetlenné válnak.
📌 Egy jogállami világrend nem működhet kettős mércével. Ha Izraelre nem vonatkoznak a szabályok, más országok miért tartanák be őket?
