A világ tétlenül nézte, ahogy az izraeli politikusok gyújtó retorikát zúdítottak Gáza teljes elpusztítására, közvetlenül a Hamász 2023. október 7-i határokon átnyúló művelete után.
A palesztin enklávé elpusztítására szólítottak fel, és arra, hogy ne legyenek korlátok ennek elérésére.
„Nincsenek közömbös civilek Gázában” – mondta Amihai Eliyahu, az ország örökségvédelmi minisztere novemberben, alig egy hónappal a támadás után, amikor azokról beszélt, akikről úgy vélte, hogy „nem szabadna tovább élniük a Föld színén”.
A Gáza térképről való eltörlésének gondolata addigra már megfogant, de egyesek odáig mentek, hogy leírták a szükséges erő nagyságát.
„A zsidó haragnak alapjaiban kellene megrengetnie a világot” – mondta Galit Distel Atbaryan, a Kneszet izraeli tagja. „Bármi kevesebb erkölcstelen.”
Az „erkölcs” ezen felfogása nem maradt meg a politika birodalmában. Az üzenet gyorsan beszivárgott Izrael békeszerető, spirituális köreibe.
Az üzenetet, amelyet egykor a Kneszet tagjai harsogtak tévés jelenetekben, jógaoktatók, spirituális influenszerek és a szórakoztatóipar szereplői is elkezdték hangoztatni.
Annyira, hogy a Haaretz egyik rovatvezetője megalkotta a rájuk vonatkozó kifejezést.
Egy ebben a hónapban megjelent véleménycikkben Alon Idan, a Haaretz rovatvezetője alkotta meg a „jóginácik” kifejezést, amely az izraeli társadalom azon szegmensére utal, amely a spirituális vagy wellness gyakorlatokat a népirtó cselekmények támogatásával ötvözi.
A kifejezés a náci és a „jógi” szó összetételéből jött létre, amely az ősi jógagyakorlatot elsajátító indiai misztikusoké.
Számára az ellentmondás nem létezik. „Örök szeretettel szeretem népemet, és örök gyűlölettel gyűlölöm ellenségemet… Az egyik nem mond ellent a másiknak. Lehet valaki tele értékekkel és szeretettel, és ugyanakkor… azt is tudja, mi a helyes és mi a helytelen, szilárdan kiáll az ellenségével szemben, és tudja, mit kell tenni velük” – állítja az egyik videójában.
Álláspontja igazolására Lafair az egyik bejegyzésében a Szentíráshoz fordult, ahol a bibliai parancsot idézte: „Töröljétek ki Amálek emlékét az ég alól; ne feledjétek” – jegyzi meg a cikk.
A zsidó hagyományban Amáleket egy ősi törzsnek tartják, amelyről azt mondják, hogy megtámadta az izraelitákat Egyiptomból való kivonulásuk során, később pedig egzisztenciális ellenségeik helyettesítőjeként tették halhatatlanná.
Mégsem Lafair volt az első, aki Amáleket említette Gáza kontextusában. Ezt az összefüggést már a legfelsőbb szintről is meghúzták.
2023. október 28-án, miközben az izraeli légicsapások Gázát sújtották, és a halálos áldozatok száma emelkedett, Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy az izraelieknek „emlékezniük kell arra, mit tett veletek Amalek”, idézve ugyanezt a verset.
Jelenleg Izrael erkölcsi magatartását elítéli a Nemzetközi Bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság, a média, a politika és a közvélemény bírósága.
De ez nem sokat ér olyan kortárs személyiségek számára, mint Slomo Brody, a Jerusalem Post rabbija és publicistája.
„A nem harcolók halála sajnálatos és tragikus, de nem erkölcstelen” – állítja.
Brody még azzal is elégedetlennek tűnik, amit az izraeli erők részéről túlzott óvatosságnak tart.
