Amikor Greta Thunberg svéd aktivista kedden megérkezett a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre, miután az izraeli hatóságok kitoloncolták, egy riporter megkérdezte tőle, hogy miért nem mozgósítanak a világ kormányai a három hónapos Gáza ostromának megtörésére, ahogy Thunberg az imént megkísérelte.
„A rasszizmus miatt, ez az egyszerű válasz” – mondta, többször is utalva arra, hogy Izrael „népirtást” követ el.
Izrael 20 hónapos gázai háborúja után több mint 55 000 halottat azonosítottak – ez a szám feltehetően alulbecsült, a The Lancet orvosi folyóirat szerint –, és a légi, szárazföldi és tengeri blokád megakadályozza, hogy az élelmiszersegélyek bejussanak az övezetbe.
Ami a gázai emberekkel történik, azt hivatalosan nem minősítették népirtásnak azok a kormányok, amelyek a második világháború utáni nemzetközi rendet kidolgozták. De számos ország, valamint számos nemzetközi jogi csoport és szakértő most már népirtásnak minősíti Izrael cselekedeteit.
A népirtás jogi meghatározása szerint egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándék. A kulcsszó a „szándék”.
Ez a definíció egy másik korszakban íródott, és más dinamikát szem előtt tartva.
„Háború civilizált nemzetek között”
Raz Segal, a Stocktoni Egyetem holokauszt- és népirtás-tanulmányok izraeli docense a Middle East Eye-nak elmondta, hogy a gázai háború népirtásnak minősítése kritikus fontosságú, mivel a kérdést a nemzetközi jog előírásain túlmutatónak tekinti.
„Az izraeli zsidók azt képzelik, hogy gyarmati háborút vívnak barbárok ellen” – mondta. „[Teljesen] azt hiszik, hogy a törvényen kívül állnak.”
„[Ez] a nemzetközi jog eredetére nyúlik vissza, amely a civilizált nemzetek – azaz az európaiak – közötti háborúk szabályozására született. Soha nem kellett volna vonatkoznia arra, amit ma „felkelés elleni harcnak” vagy „gyarmati hadviselésnek” nevezhetnénk.”
Szerdán az Arab Center Washington DC Palesztináról szóló éves konferenciáján felszólalva Segal azt mondta, hogy „a palesztinok dehumanizációja az izraeli zsidó társadalomban nagyon mély”, és hogy csak a politikai struktúrák megváltozása hozhat létre hozzáállásbeli változást.
„Ez a fajta társadalmi és politikai légkör egyáltalán nem változik gyorsan. Ez egy generációkon átívelő folyamat” – mondta.
„Az izraeli zsidók azt képzelik, hogy gyarmati háborút vívnak barbárok ellen”
– Raz Segal, izraeli történész
„1945-ben a náci Németországot legyőzték, ugye? Ez azt jelenti, hogy Németországban milliónyi és milliónyi náci meggondolta magát?”
2009 óta figyelmeztettek a Gázában várható népirtásra, miután Izrael állítólag fehér foszfort vetett be az enklávé elleni támadásaiban.
2023-ban, mindössze hetekkel a 2023. október 7-i, a Hamász vezette dél-izraeli támadások után az Egyesült Nemzetek Szervezete arra figyelmeztetett, hogy tűzszünet nélkül népirtás történhet Gázában.
2024 januárjában a Nemzetközi Bíróság (ICJ) „hihetőnek” találta, hogy Izrael olyan cselekményeket követett el, amelyek sértik a népirtás elleni egyezményt.
A Kenti Állami Egyetem munkatársa, Dr. He Yin által készített új műholdkép-elemzés, amelyet a The Washington Post idéz, azt mutatja, hogy Gáza összes növényzetének akár 98 százaléka is elpusztult, ami azt jelenti, hogy az élet fenntartásához szükséges alapvető feltételek már nem állnak fenn.
Segal azonban azt mondta az MEE-nek, hogy „ne ragadjunk le túlságosan a népirtás kategóriájánál, különösen, ha a tágabb keretre – a folyamatban lévő Nakbára – gondolunk”.
A Nakba, arabul katasztrófa, több mint 750 000 ember otthonaikból és földjeikről való kiűzésének elnevezése Izrael 1948-as megalakulása előtt.
„Határozottan kijelenthetjük, hogy ez a megsemmisítésről, a kényszerű kitelepítésről, az eltávolításról, egy nagyobb Izrael létrehozásáról szól, maximális területtel és minimális vagy nulla palesztinnal.”
Két dolog egyszerre
A konferencián tartott nyitóbeszédében, amelyet Agnes Callamard, az Amnesty International főtitkára tartott, hangsúlyozta, hogy Izrael kinyilvánított álláspontja – miszerint csak azt teszi Gázában, amit muszáj a Hamász legyőzése érdekében – nem zárja ki a népirtás lehetőségét.
„Semmi kétség afelől, hogy létezik népirtó szándék” – mondta. „És népirtó szándék történhet konfliktusmentes helyzetben is. Történhet katonai célok mellett. Nagyon fontos ezt kiemelni.”
„Ami Gázában kibontakozik, az nem logisztikai vagy biztonsági kihívások eredménye, ahogy Izrael színlelni akarja, és nem is a meggondolatlanság eredménye. Szándékosan megtervezett” – tette hozzá Callamard.
Arra sürgette a kormányokat és a civil társadalmat, hogy „emeljenek barikádokat, jogi barikádokat, alkotmányos barikádokat, bármilyen barikádot” a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) védelme érdekében, amelyet a Trump-adminisztráció támad a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen kiadott, függőben lévő letartóztatási parancsai miatt.
Három másik, a Hamász vezetői ellen kiadott elfogatóparancs gyakorlatilag érvénytelen, miután Izrael mindannyiukat megölte.
„A teljes nemzetközi jogrendszer gyakorlatilag veszélyben van” – mondta Segal az MEE-nek.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének egy évvel ezelőtti, az elfogatóparancsokkal kapcsolatos bejelentésére utalva Segal megjegyezte, hogy Khan ragaszkodik egy kulcsfontosságú üzenethez: „A nemzetközi jog egyenlően érvényes, és ha nem egyenlően érvényesül, az egész rendszer összeomlik.”
„A nemzetközi jog hibás, és a nemzetközi jog már jóval [2023. október 7.] előtt is milliónyi embert vetett el világszerte, és palesztinokat is elvetett” – tette hozzá.
Izrael nem lehet zsidó állam
De az erőszakos cselekményeket meghatározó és a kiszolgáltatottakat védő nemzetközi jog alapelve szükséges és megmentésre méltó – mondta Segal az MEE-nek.
Ennek érdekében egy olyan Izrael „hosszú távú jövőképe”, amely képes újra csatlakozni a nemzetek közösségéhez és betartani a nemzetközi jogot, az, hogy „nem lehet zsidó állam” – mondta Segal a washingtoni Arab Központ közönségének.
„Nagyon hangosan kell hangoztatnunk, hogy az embereknek félniük kell, félniük kell a népirtásban való bűnrészességüktől”
– Agnes Callamard, Amnesty International
„Olyan államnak kell lennie, ahol mindenkinek, zsidóknak, palesztinoknak és másoknak egyenlő jogaik vannak. Méltóságukkal egyenlően bánnak. A helyhez való tartozásaikkal egyenlően bánnak. Ez a politikai struktúra változása.”
Az izraeli vezetők elmúlt 20 hónapban tett politikai nyilatkozatainak értékeléséhez „nem szükséges összehasonlító irodalomtudományi diploma” – mondta.
„Figyeljük meg a Hamász és az összes gázai palesztin egyértelmű összefonódását. Figyeljük meg a katonai indokok és a civilek szándékos célba vételének egyértelmű összefonódását. Mindez a szemünk előtt zajlik… az egyetlen módja annak, hogy [a palesztinokkal] bánjunk, az, hogy elpusztítsuk őket.”
Callamard szerint a politikai akarat az, ami visszatartja a nemzetközi közösséget attól, hogy büntető intézkedéseket hozzon az izraeli tisztviselőkkel szemben.
„Nagyon hangosan kell hangoztatnunk, hogy az embereknek félniük kell, félniük kell a népirtásban való bűnrészességüktől” – mondta Callamard a konferencián.
Az alternatíva, mondta Segal, veszélyes precedenst teremt.
„Izrael Gáza elleni támadása modellé válik a világ nagyon kicsi és gyilkos kisebbsége számára.”
