Az ENSZ tagállamai hétfőn megerősítették Annalena Baerbock, Németország volt külügyminiszterének jelölését a Közgyűlés következő elnökévé.
A 80. ülésszak vezetőjeként Baerbock felügyeli majd az ENSZ-szervezet munkáját, amely mind a 193 tagállam fórumaként szolgál a nemzetközi kérdések összehangolására.
Jelölése kezdettől fogva vitatott volt, mivel azzal vádolták, hogy ellopta a posztot a tapasztalt német diplomata, Helga Schmid elől, aki kulcsszerepet játszott a 2015-ös iráni atommegállapodásban. Németország kezdetben Schmidet jelölte a posztra, de később Baerbock váltotta, aki a februári választások után elvesztette kabinettagságát.
Hétfőn elmondott átvételi beszédében Baerbock megerősítette a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását és elkötelezettségét egy olyan világ védelme iránt, „amelyben minden ember békében és méltóságban élhet”.
Külügyminiszteri teljesítményének vizsgálata azonban nem az emberi jogok tiszteletben tartásának eredményeit mutatja, hanem inkább a teljes kudarcot ezen a téren, a német állam gázai népirtásban való bűnrészessége közepette.
Baerbock 2021-ben lépett hivatalba, vezérelve az önjelölt „feminista külpolitika” volt, és megfogadta, hogy külügyminiszteri erőfeszítései a nők és a marginalizált csoportok „jogaira, képviseletére és erőforrásaira” fognak összpontosítani. A nők védelme fegyveres konfliktusokban 10 kulcsfontosságú irányelve között szerepelt.
Külügyminiszteri megbízatása alatt Izrael mégis népirtó kampányt folytatott Gázában, amely most közeledik a 20. hónapjához. Több mint 54 000 palesztint öltek meg, akiknek több mint a fele nő és gyermek volt, helyi egészségügyi tisztviselők szerint.
E támadás közepette Németország továbbra is több százmillió dollár értékű fegyvert szállított Izraelnek. A német kormány állítása szerint 2023. október 7. és 2025. május közepe között összesen 485,1 millió euró (554,3 millió dollár) értékű fegyverexport-engedélyt adott ki Izraelbe, bár az export üteme a háború első néhány hónapjában, mielőtt a nemzetközi kritika elkezdődött volna, jelentősen magasabb volt.
Bűnrészesség a népirtásban
Németország Staatsrason („államértelmének”) zászlaja alatt, amely vitatott elképzelés szerint Németország nemzeti érdeke Izrael biztonságától függ, Olaf Scholz volt pénzügyminiszter ismét bűnrészességbe vitte Németországot a népirtásban. Az „Izrael melletti szilárd kiállás” mantráját számtalanszor ismételgették különböző német tisztviselők, és ez egyre fájdalmasabbá vált a Gáza mélyülő humanitárius válságának minden egyes lépésével.
Külügyminiszterként Baerbock sokat tehetett volna ennek ellensúlyozására. Úgy döntött, hogy nem teszi.
Ez nem azt jelenti, hogy nem aggodalmát fejezte ki Izrael gázai fellépése vagy a civilek nehéz helyzete miatt. Baerbock ismételten hangsúlyozta a nemzetközi humanitárius jog betartásának fontosságát, tűzszünetet szorgalmazott, és kiemelte, hogy több segélyre van szükség az ostromlott területre való bejutáshoz.
Ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozta Izrael „önvédelemhez” való jogát, ezzel aláásva a gázai palesztin lakosság megsegítésére irányuló felhívásait, és könnyű célponttá téve Izraelt a képmutatás vádjai számára.
Tavaly októberi beszéde erre jó példa. „Az önvédelem nemcsak a terroristák megtámadását, hanem elpusztításukat is jelenti. Amikor a Hamász terroristái emberek, iskolák mögé bújnak… a civil helyek elveszítik védett státuszukat, mert a terroristák visszaélnek vele” – mondta Baerbock a 2023. október 7-i, a Hamász vezette dél-izraeli támadás évfordulója alkalmából tartott parlamenti ülésen.
Miközben Baerbock az ENSZ 80. közgyűlésének vezetésére készül, még nem ismerte el a Gázához való hozzáállásában elkövetett hibákat.
Hozzátette: „Ezért jeleztem egyértelműen az ENSZ-nek, hogy a civil területek elveszíthetik védett státuszukat, mert a terroristák visszaélnek velük.”
Nem sokkal beszéde előtt, az izraeli erők egy másik, menekülteket befogadó iskolát és mecsetet vettek célba Gáza középső részén, több mint két tucat palesztint megölve.
2023 októbere és 2024 áprilisa között Baerbock hét találkozót tartott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. De nem állt ki nyilvánosan a palesztin nők jogaiért a fegyveres konfliktusokban, ami központi szerepet játszik „feminista külpolitikájában” – még akkor sem, amikor számtalan Gázában élő nő vetélést szenvedett el, vagy látta, ahogy gyermekei éheznek.
Egy független ENSZ-bizottság nemrégiben közzétett jelentése megállapította, hogy Izrael szexuális és reproduktív egészségügyi intézményeinek szisztematikus lerombolása, valamint az orvosi felszerelések korlátozása anyák és újszülöttek halálát okozta, megjegyezve, hogy az izraeli erők „szándékosan kényszerítették ezeket az életkörülményeket a gázai palesztinokra, különösen a nőkre, lányokra és kisgyermekekre”, és hogy „az ilyen cselekedetek az emberiség elleni kiirtás bűncselekményének minősülnek”.
Baerbock nem kommentálta a jelentést.
Retorikai váltás
Baerbock 2024. októberi, a civil helyszínek elleni izraeli támadásokat igazoló beszédére válaszul több mint 300 akadémikus írt alá egy levelet, amelyben felszólították a német kormányt, hogy vonja vissza a kijelentéseit és kérjen bocsánatot. Eközben egy online petíciót, amelyben a lemondását követelték, több ezer ember írt alá.
Ha Baerbock komolyan gondolta volna az emberi jogokat és a nők biztonságát, akkor a helyes lépés az lett volna, ha kilép egy olyan kormányból, amely támogatta Izrael népirtó háborúját Gázában. Egyetlen valódi „feminista külpolitika” sem egyeztethető össze ilyen atrocitásokkal.
De a mai napig, miközben az ENSZ 80. közgyűlésének vezetésére készül, Baerbock még mindig nem ismerte el a Gázához való hozzáállásában elkövetett hibákat.
Kormánya tétlenségét még tragikusabbá teszi Friedrich Merz kancellár, aki a múlt hónapban lépett hivatalba, Izraellel kapcsolatos retorikájának változása.
Februári választási győzelme után röviddel Merz megfogadta, hogy „módot és eszközt” talál Netanjahu németországi látogatására. A német közvélemény alig rezzentett fel a szemével, amikor megjegyezte, hogy ez ellentétes lenne a Nemzetközi Büntetőbíróság által az izraeli miniszterelnök ellen kiadott letartóztatási paranccsal, egy olyan intézményével, amelynek létrehozásában Németország jelentős szerepet játszott. Végül is a kijelentései semmi rendkívülit nem jelentettek az állami tisztviselők esetében.
De a múlt héten 180 fokos retorikai fordulat következett be.
Merz, aki állítólag sokkal konzervatívabb volt szociáldemokrata elődjénél, Scholznál, olyan szavakat mondott, amelyeket a Németország háború iránti támogatásának régóta kritikusai soha nem gondoltak volna, hogy hallani fognak: „Amit az izraeli hadsereg most a Gázai övezetben művel – őszintén szólva már nem értem, mi a célja” – mondta Merz egy televíziós interjúban. „Az, hogy ilyen szenvedést okozunk a civil lakosságnak, ami az utóbbi napokban egyre inkább előfordul, már nem igazolható a Hamász terrorizmusa elleni küzdelemként.”
Nehéz felfogni, hogy több mint 54 000 meggyilkolt palesztinra, Gáza teljes lerombolására és éhező gyermekek széles körben elterjedt képeire volt szükség ahhoz, hogy egy német pénzügyminiszter újragondolja az állam Izrael iránti rendíthetetlen támogatását.
Még nehezebb felfogni azt a tényt, hogy egy volt külügyminiszter, akinek a kormányát népirtás elősegítésével vádolják, vezető pozíciót tölthet be abban a szervezetben, amely a népirtás megelőzésének és a nemzetközi jog betartásának szenteli magát.
A cikkben kifejtett nézetek a szerzőhöz tartoznak, és nem feltétlenül tükrözik a Middle East Eye szerkesztői politikáját.
