A gázai palesztinok az éhínség szélén állnak, és kétségbeesetten segélyre szorulnak.
De annak ellenére, hogy Izrael hivatalosan is engedett, és nyilvánosan kijelentette, hogy több mint két hónapos blokád után mostantól engedélyezi a teherautók belépését Gázába, kedd estig mindössze öt segélyszállító teherautó lépett be a területre.
És még ha ezek a teherautók Gázában is vannak, a humanitárius munkatársakat megakadályozták abban, hogy kiosszák a bennük lévő segélyt, Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője szerint.
A Gázai övezet lakossága, amely Izrael gázai háborúja előtt több mint kétmillió embert számlált, az éhínség szélén áll, számos segélyszervezet szerint, és akár 14 000 csecsemő is meghalhat alultápláltság miatt, ha a segély nem jut el hozzájuk. A hatalmas humanitárius áldozatok ellenére Izrael ostroma az övezetben folytatódik. Izrael szerint kedden 93 teherautó lépett be Gázába, de még ha ez igaz is lenne, és a segélyt ki is osztanák, az még mindig a terület napi háború előtti szükségleteinek körülbelül 20 százalékát teszi ki.
Mennyire súlyos humanitárius válság Gázában?
11 hétnyi kíméletlen ostrom után számos ügynökség jelentése szerint a helyzet kétségbeejtő Gázában.
Félmillió ember, azaz minden ötödik palesztin éhezik. A lakosság többi része az ENSZ integrált élelmezésbiztonsági fázisosztályozása (IPC) szerint magas szintű akut élelmiszerhiányban szenved.
Since yesterday, a few trucks of delivery aid managed to enter #Gaza but @UNReliefChief says they are 'a drop in the ocean of what’s required'.https://t.co/7H98MUwSqR@UN_Spokesperson briefing the press ⤵️ pic.twitter.com/fWzb7lg5U4
— UN News (@UN_News_Centre) May 21, 2025
„Az éhínség veszélye a Gázai övezetben nemcsak lehetséges, hanem egyre valószínűbb is” – mondta az IPC, figyelmeztetve, hogy hivatalos éhínséget hirdethetnek ki Izrael fellépésének közvetlen eredményeként mostantól szeptemberig bármikor.
Hivatalosan éhínség akkor következik be, ha a háztartások legalább 20 százaléka (egyötöde) szélsőséges élelmiszerhiánnyal néz szembe; a gyermekek több mint 30 százaléka akut alultápláltságban szenved; és minden 10 000 emberből legalább kettő, vagy minden 10 000 gyermekből négy naponta meghal éhezés vagy éhezéssel összefüggő okok miatt
.
Az éhínség kifejezés többre utal, mint pusztán az éhségre. A lehető legsúlyosabb humanitárius vészhelyzetekre utal, amely az élelmiszerhez, a vízhez és az élet fenntartásához szükséges rendszerekhez való hozzáférés teljes összeomlását jelzi.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten arról számolt be, hogy legalább 57 gyermek halt meg az alultápláltság következményei miatt, mióta Izrael március 2-án teljes blokádot vezetett be.
Hogyan reagált a nemzetközi közösség az izraeli ostromra?
Az Orvosok Határok Nélkül – francia rövidítésével MSF – gázai vészhelyzeti koordinátora, Pascale Coissard „nevetségesen elégtelennek” nevezte a Gázába beengedett segélyt. A szervezet szerint Izrael csak „füstfüggönyként” engedélyezte az élelmiszert és a gyógyszereket Gázába, hogy úgy tegyenek, mintha véget ért volna az ostrom”.
„Az izraeli hatóságok döntése, hogy nevetségesen elégtelen mennyiségű segélyt engedélyeznek Gázába a hónapokig tartó légmentesen zárt ostrom után, azt jelzi, hogy szándékukban áll elkerülni a Gázában élő emberek éhezésének vádját, miközben valójában alig élnek túl” – mondta Coissard.
Izraelre intenzív nemzetközi nyomás nehezedik, hogy feloldja Gáza ostromát. Huszonhárom nemzet, köztük Izrael számos hagyományos szövetségese, elítélte Izrael gázai fellépését. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada szankciókkal fenyegetőzött, ha a segély nem jut el az enklávéban rekedtekhez.
Még az Egyesült Államok is, amely jellemzően Izrael legközelebbi szövetségese, elismerte, hogy a segély nem jut el Gázába „elegendő mennyiségben” ahhoz, hogy elhárítsa az éhínség veszélyét.
Izrael enyhítette-e a Gázai övezet elleni támadásait?
Nem különösebben.
Az elmúlt héten több száz palesztin halt meg válogatás nélküli izraeli támadásokban, így az összes halálos áldozat száma meghaladta az 53 500-at.
Közülük több mint 3500-an haltak meg, mióta az izraeli kormány március 18-án egyoldalúan úgy döntött, hogy megszegi a tűzszünetet, és folytatja a Gázai övezet elleni offenzíváját.
Vasárnap az izraeli hadsereg megerősítette, hogy kibővítette a szárazföldi műveleteket a Gázai övezet északi és déli részén, ami egy fokozott kampány része, amelynek célja, hogy megszerezze a Hamásztól azokat a kedvezményeket, amelyeket tizenkilenc hónapnyi intenzív hadviselés, Gáza szinte összes épületének lerombolása és több tízezer civil, többségében nők és gyermekek meggyilkolása során nem sikerült elérnie.
A humanitárius áldozatok ellenére a döntés, miszerint a kritikusok szerint túlzó és elégtelen mennyiségű élelmiszert és gyógyszert engednek be Gázába, vitatottnak bizonyult Izraelen belül.
Izrael ultranacionalista nemzetbiztonsági minisztere, Itamar Ben-Gvir elítélte a kis mennyiségű segély Gázába történő beengedéséről szóló döntést, „komoly és végzetes hibának” nevezve azt.
Ben-Gvir szélsőjobboldali társa, Beezalel Smotrich pénzügyminiszter azonban megvédte a döntést, egy televíziós nyilatkozatban azt mondva, hogy Izrael a „szükséges minimumot” fogja engedélyezni, „hogy a világ ne állítson meg minket, és ne vádoljon háborús bűnökkel”.
Forrás: Al Jazeera
