Izraeli ostrom és lerombolt kórházak alatt egy anya kétségbeesése rögtönzött asztmakezeléshez vezet.
Miután az orvosok majdnem megmentették Maram Manaa lányát egy életveszélyes asztmás rohamtól, a lány megfelelő kezelésért könyörgött, hogy a rohamok ne térjenek vissza.
A háromgyermekes palesztin anya szorongva várt lánya ágya mellett egy közép-gázai tábori kórházban.
Amikor az orvos végre visszatért, egy műanyag vizespalackot tartott a kezében.
Egy rögtönzött távtartót készítettek belőle, amelyet egy inhalátorhoz csatlakoztattak, amely túl erős volt egy ekkora korú gyermek számára.
„Ez minden, amink van” – mondta neki.
Mivel Izrael több mint két hónapja blokkolja az összes áru és segély, beleértve az orvosi felszerelések bejutását Gázába, az orvosok most kétségbeesett alternatívákhoz folyamodnak az orvosilag jóváhagyott, de kifogyott eszközök helyett.
Manaa elmondása szerint lánya, a hároméves Mayan, közel két éve küzd asztmával. Állapota azonban „drasztikusan romlott” a háború 2023 októberi kezdete óta.
„Eleinte nehéz volt mozgatni” – mondta a 33 éves nő a Middle East Eye-nak.
Kapcsolatban maradt lánya orvosával a gázai al-Nasr Kórházban, de lehetetlenné vált eljutni a kórházba.
„A központi területen lakunk, és az északi és déli rész közötti távolság azt jelentette, hogy nem tudtam odajuttatni.”
Körülbelül egy héttel a Gázában indított háború kezdete után az izraeli hadsereg kiadta első kiutasítási parancsait, felszólítva Gáza város és Észak-Gáza lakosait, hogy induljanak délre a Gázai-völgytől.
Hetekkel később teljesen lezárták az északi területet, és célba vettek mindenkit, aki délről vagy a középpontból próbált átkelni.
Ez számtalan beteget zárt el orvosától, kórházától és a megfelelő ellátás minden lehetőségétől.
„Tehetetlennek érzem magam”
Mayan egyik asztmás rohama alatt elvesztette az eszméletét, és hab kezdett jönni a szájából – mesélte az édesanyja.
„Sürgősen be kellett vinnem a legközelebbi kórházba. Az utolsó pillanatban érkeztünk, éppen időben ahhoz, hogy lélegeztetőgépre kapcsolják” – emlékezett vissza.
Mayan korábban Ventolin inhalátorokra hagyatkozott, de ahogy állapota romlott, a kezelés csupán átmeneti megoldássá vált.
„Anyaként tehetetlennek érzem magam a háború nehézségei közepette, mert nincs más választásom, mint az inhalátorok, antibiotikumok és ideiglenes fájdalomcsillapítók” – mondta Manaa.
„Még az antibiotikumok és az inhalátorok is, amelyek korábban segítettek neki, alig hatnak. Az állapota egyre rosszabb.”
Még a januári tűzszünet után sem tudta Manaa visszavinni lányát a gázai al-Nasr kórházba, amikor az izraeli erők kivonultak a Netzarim folyosóról, és rövid időre újraindították a forgalmat Gáza északi és déli része között.
„Amikor Mayan beteg, egyáltalán nem tud játszani vagy mozogni, még a legkisebb erőfeszítés is lélegzet-visszafojtást okoz”
– Maram Manaa, palesztin anya
A kórházat izraeli erők ostromolták és bombázták. Már nem működött.
Gáza egészségügyi rendszere tönkrement – kórházakat lőttek, orvosi személyzetet vettek célba, és a hosszan tartó izraeli blokád miatt elzárták a létfontosságú ellátást.
Április óta a gázai palesztin egészségügyi minisztérium szerint a sávban 27 kórház kényszerült működésképtelenné válni a könyörtelen izraeli bombázások miatt.
A blokád miatt üresek a polcok.
A létfontosságú gyógyszerek legalább 40 százaléka és az orvosi felszerelések 60 százaléka jelenleg elfogyott.
Kézzel készített távtartó
Manaa kétségbeesetten keresett megoldást, ezért nemrégiben a Gáza középső részén található Deir al-Balah-i amerikai tábori kórházhoz fordult, abban a reményben, hogy megfelelő kezelést talál lánya állapotának romlására.
„Egy másik korosztály számára szánt asztma gyógyszert adtak neki, egyszerűen azért, mert nem volt más alternatíva” – mondta.
Amikor távtartót kért, az orvos egy kézzel készített, műanyag vizespalackból készült távtartóval tért vissza.
„Megdöbbentem. Megkérdeztem: »Mi ez?« Amikor azt mondták, hogy ez a valódi eszköz helyettesítője, azt kívántam, bárcsak megnyílna a föld és elnyelne.”
„A lányom, egy asztmás beteg, palackon keresztül kell lélegeznie, hogy életben maradjon. Hol vannak az emberi jogaink? Hol van ennek a gyermeknek a joga a kezeléshez és a biztonsághoz?”
Manaa orvosi beutalót kért, hogy folytathassa lánya külföldi kezelését.
De mivel a betegek és a sebesültek túlnyomó többségét „sürgetőbbnek” ítélték, mint Mayant, az orvosok nem tudták felvenni a már amúgy is hosszú orvosi evakuálási listára.
„Azt mondták, hogy az állapota stabilnak tekinthető, szemben a több tízezer másikkal, akik arra várnak, hogy utazhassanak” – tette hozzá.
A The Lancet orvosi folyóirat szerint minden gázai katonai támadások okozta közvetlen halálesetre körülbelül négy közvetett haláleset jut, amelyek az éhség, a betegségek és az egészségügyi szolgáltatások összeomlása miatt következnek be.
A palesztin egészségügyi minisztérium adatai szerint az izraeli erők eddig több mint 52 500 palesztint öltek meg közvetlenül Gázában, köztük több mint 15 000 gyermeket, és további 118 000-et sebesítettek meg.
„Levegő után kapkodva”
Mayan Jouan ikertestvére, aki annak ellenére, hogy egészséges, mindig abbahagyja a játékot, amikor Mayannek asztmás rohama van.
Ösztönösen a nővére mellé ül, nézi, ahogy a lány légzéssel küzd, és nem hajlandó folytatni a játékokat, amíg az epizód el nem múlik.
„Amikor Mayan beteg, egyáltalán nem tud játszani vagy mozogni, még a legkisebb erőfeszítés is lélegzet-visszafojtást okoz” – mondta Manaa.
Jouan öleléssel és puszikkal próbálja vigasztalni a nővérét – tette hozzá az édesanyjuk. Megérti, hogy Mayan rosszul van, és gyakran elérzékenyül, amikor fájdalmat lát neki.
„Mindkettőjüket elszomorodom” – magyarázta Manaa.
„Nem ilyennek kellene lennie a gyermekkornak. Melyik anya vagy apa bírná elviselni, hogy így nézi a gyerekeit, ahogy újra és újra levegőért kapkodnak, és képtelenek segíteni?”
A rohamok megelőzése érdekében Manaa 15 percenként inhalációs kezelést ad gyermekének.
„Mayan megfullad, és nekem kell adnom neki ezt az inhalátort, néha akár 10 percenként is” – mondta.
„Ez veszélyes a szívére, túl sok a kis testének.
„De nem tehetek mást.”
1 comment
Asztmainhalátorból, inzulinból, dialízisoldatból, esetleg lisztből, vízből miféle fegyveres ellenálláshoz szükséges eszközt lehet előállítani? Az izraeli döntéshozók, és mindazok, akik ezt bármi módon támogatják, részt vesznek benne, erkölcstelen pribékek, nem mellékesen háborús bűnösök, akiknek Hágában a helye. Már a januári tűzszünetnek is ez volt az egyik sarokpontja, amit ezek a félállat, morálisan padlószint alá züllött izraeli döntéshozók és köreik tudatosan romboltak, hogy nemcsak a tűzszünetben rögzített humanitárius eszközöket nem engedték be, de a szerencsétlen, külföldi kezelésre szoruló betegeket, kvázi haldoklókat (!) sem engedték ki. Aki ezzel a hozzáállással nyugaton vagy az északi féltekén bármilyen szinten azonosulni tud, az nyugodtan leköpheti magát a tükörben, mert ezzel a saját identitását gyalázza, legyen az balosan idealisztikus vagy jobbosan civilizatorikus, hiszen ez egyikbe se fér bele, ahogy azt a nemzetközileg lefektetett szabályok is bizonyítják.