A Middle East Eye értesülései szerint a Gázában fogva tartott izraeli foglyok családjai egy képviselőn keresztül keresték meg a Hamászt, hogy érdeklődjenek a megrekedt tűzszüneti tárgyalások sorsáról.
Források szerint az MEE szerint a harmadik fél azután kereste meg a Hamászt, hogy a foglyok családjai attól tartottak, hogy Benjamin izraeli miniszterelnök megpróbál megtorpedózni egy lehetséges megállapodást.
Egy magas rangú tisztviselő a Hamászon belül azt mondta a képviselőnek, hogy közvetítse a családok felé, hogy „komolyan” gondolják a háború befejezéséről és a foglyok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás megkötését, de „hajthatatlan izraeli állásponttal” kell szembenézniük – közölték az MEE-vel források.
„A Hamász komolyan gondolja a háború befejezéséről és a nyugalmat és stabilitást biztosító intézkedések megkötéséről szóló megállapodás megkötését. A tárgyalási fordulók során jelentős rugalmasságot és pozitív felelősségvállalást mutatott” – idézték a források a Hamászt.
„Izrael ragaszkodott a háború folytatásához, a Gázai övezet elpusztításához, lakosságának kitelepítéséhez, valamint az éhség, a szenvedés és a folyamatos mészárlások állapotának bevezetéséhez, amelyek egyetlen napig sem szűntek meg.”
A Hamász és Izrael januárban rövid, háromlépcsős tűzszünetet kötött, de a megállapodás márciusban összeomlott, miután Izrael visszafoglalta több foglyát és újra bombázta Gázát, felhagyva a megállapodással, mielőtt megkezdődhettek volna a tárgyalások a Hamászszal a háború végleges befejezéséről.
„Izrael ragaszkodott a háború folytatásához, a Gázai övezet elpusztításához, lakosságának kitelepítéséhez, valamint az éhség, a szenvedés és a folyamatos mészárlások állapotának bevezetéséhez”
– Magas rangú Hamász-tisztviselő
Azóta a Trump-adminisztráció teljes mértékben támogatja Izraelt a Gáza elleni háború megindításában.
Források szerint a Hamász-tisztviselő azt mondta a képviselőnek, hogy a palesztin mozgalom betartotta „mindent, amit az előző tűzszünet első szakaszában rögzítettek”, amelynek át kellett volna lépnie a háború befejezéséről szóló tárgyalások második szakaszába.
Mielőtt kilépett volna a tűzszünetből, a Hamász azt mondta, hogy Izrael „több száz jogsértést” követett el, beleértve a csapatok „pufferzónákon” túlra történő telepítését, 132 civil megölését, az újjáépítési anyagok beáramlásának megakadályozását és a Gázát Egyiptomtól elválasztó Philadelphia-folyosón való maradást.
A Hamász állítólag azt mondta a képviselőnek, hogy Izrael egyoldalú háború-újraindítása ellenére válaszolt a közvetítők javaslataira a tűzszünet felélesztésére, „de Izrael elutasította ezeket, és ragaszkodott az izraeli foglyok felének szabadon bocsátásához anélkül, hogy bármilyen garanciát vállalt volna a háború megszüntetésére. Valójában nyíltan ragaszkodott a folytatásához”.
Jelenleg úgy vélik, hogy Gázában körülbelül 20 élő fogoly és valamivel több mint 30 halott izraeli van. A 2023. október 7-i dél-izraeli támadások óta az ország hadserege mindössze nyolc foglyot mentett ki a rajtaütések során, amelyekben több száz palesztin halt meg.
A beszélgetésük során a Hamász azt is kérte a képviselőtől, hogy közölje a foglyok családjaival, hogy Izrael „mindenféle indoklás nélkül, sokkoló, brutálisabb és pusztítóbb módon tért vissza a háborúba, mint korábban, naponta mészárlásokat követve el”.
Források szerint a Hamász tisztviselője azt mondta a képviselőnek, hogy a növekvő civil halálos áldozatok száma ellenére „nincs problémájuk” a tárgyalások újraindításával, és „válaszoltak a közvetítők által benyújtott számos javaslatra, de Izrael elutasította azokat, és ragaszkodott az izraeli foglyok felének szabadon bocsátásához anélkül, hogy bármilyen garanciát vállaltak volna a háború megszűnésére”.
A tisztviselő állítólag azt is elmondta a képviselőnek, hogy a napi mészárlások ellenére, ahol átlagosan 100 palesztint ölnek meg 24 óránként, „nincs problémájuk” a tárgyalások újraindításával, és „válaszoltak a közvetítők által benyújtott számos javaslatra, de Izrael elutasította azokat, és ragaszkodott az izraeli foglyok felének szabadon bocsátásához anélkül, hogy bármilyen garanciát vállaltak volna a háború megszűnésére”.
A csoport azt is állította, hogy pozitívan reagált Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottjának tűzszüneti javaslatára „a megállapodás elérése érdekében”, de Netanjahu „keményvonalas álláspontot” képvisel, és az övezet nagy területeit kívánja ellenőrizni, valamint több mint 600 000 palesztint kitelepíteni.
A források szerint a Hamász tisztviselője megismételte, hogy Netanjahu a felelős a foglyok nehéz helyzetéért, miután „elutasította” a csoport ajánlatát, hogy „a háború befejezéséért cserébe az összes izraeli foglyot azonnal szabadon engedjék”.
A források szerint a Hamász azt is közölte a képviselőkkel, hogy a háború befejezése után kész átadni a hatalmat egy „független, professzionális bizottságnak, amely teljes hatalommal kormányozza Gázát”, és hogy a csoport semmilyen szerepet nem fog játszani az enklávé működtetésében.
A tárgyalások holtpontra jutottak
Vasárnap Donald Trump amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy a gázai tűzszünetről szóló tárgyalások jól haladnak, megismételve azokat a kijelentéseit, amelyeket egy héttel korábban, Netanjahu washingtoni látogatása során tett.
Ezzel szemben az MEE szombaton arról számolt be, hogy a Hamász tárgyalói szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy tűzszüneti megállapodás születhet a Dohában, Katarban zajló jelenlegi tárgyalási fordulóban.
A palesztin tárgyalókhoz közel álló források szerint a tárgyalások legalább két kulcsfontosságú kérdésben patthelyzetben vannak.
Az első az izraeli kivonulás mértéke a Gázai övezetből egy 60 napos fegyverszünet alatt. A második a segélyek elosztásának módja.
Az Egyesült Államok állítólag azt javasolta, hogy halasszák el a megbeszéléseket e két ponttal kapcsolatban, ehelyett a megmaradt izraeli foglyokért cserébe Izrael által szabadon bocsátandó palesztin foglyok nevére összpontosítsanak.
A források szerint a Hamász azt mondta a foglyok családjainak képviselőjének, hogy három pont módosítását kérte a segélyek elosztásával, az izraeli katonák Gázába telepítésével és a háború befejezésére vonatkozó garanciákkal kapcsolatban a kezdeti 60 napos fegyverszünet lejárta után.
„Izrael azonban keményvonalas álláspontot képviselt, különösen az átcsoportosítási térképeiben, ahol a Gázai övezet területének körülbelül 36 százalékát kívánja ellenőrizni, és körülbelül 600 000 lakost tart menekültként, akik nem tudnak visszatérni otthonaikba” – nyilatkozta a Hamász állítólag.
„Izrael többször is elutasította az ajánlatunkat, hogy a háború befejezéséért cserébe azonnal visszaadjuk az összes izraeli foglyot.
Elutasították, és a részleges megoldást részesítették előnyben.” „Ez egyértelműen jelzi szándékukat a háború folytatására, és azt, hogy a foglyokat az izraeli társadalom központi kérdéseként kezelik” – tette hozzá.
Izrael több mint 21 hónapja könyörtelenül bombázza az ostromlott Gázai övezetet, többször is kitelepítve a teljes 2,3 milliós lakosságot, és több mint 58 000 palesztint ölt meg, többnyire civileket.
A szám legalább 1400 egészségügyi szakembert, 280 ENSZ-segélymunkást – ez a legmagasabb halálos áldozatok száma az ENSZ történetében – és legalább 228 újságírót is magában foglal, a média dolgozóinak a konfliktusokban elhunyt száma a legmagasabb azóta, hogy a Bizottság az Újságírók Védelméért 1992-ben elkezdte az adatok rögzítését.
Middle East Eye
