Az ENSZ megszállt palesztin területeken (OPT) uralkodó emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges jelentéstevője új jelentést tett közzé, amely feltérképezi azokat a vállalatokat, amelyek a palesztinok kitelepítésében és a Gázában vívott népirtó háborúban segítik Izraelt, megsértve ezzel a nemzetközi jogot.
Francesca Albanese legújabb jelentése, amelyet csütörtökön Genfben tartanak sajtótájékoztatón, 48 vállalati szereplőt nevez meg, köztük az amerikai technológiai óriásokat, a Microsoftot, az Alphabet Inc.-t – a Google anyavállalatát – és az Amazont. A vizsgálat részeként egy több mint 1000 vállalati entitást tartalmazó adatbázist is összeállítottak.
„[Izrael] örök megszállása ideális kísérleti tereppé vált a fegyvergyártók és a Big Tech számára – jelentős kínálatot és keresletet, kevés felügyeletet és nulla elszámoltathatóságot biztosít –, miközben a befektetők és a magán- és állami intézmények szabadon profitálnak” – áll a jelentésben.
„A vállalatokat már nem csupán a megszállásban vonják felelősségre – akár a népirtás gazdaságába is beágyazhatják magukat” – áll a jelentésben, utalva Izrael Gázai övezet elleni folyamatos támadására. Egy tavalyi szakértői véleményben Albanese azt állította, hogy „észszerű okok” vannak azt feltételezni, hogy Izrael népirtást követ el az ostromlott palesztin enklávéban.
A jelentés kijelentette, hogy a megállapítások jól illusztrálják, „miért folytatódik Izrael népirtása”.
„Mert sokak számára jövedelmező” – áll a jelentésben.
Milyen fegyver- és technológiai cégeket azonosított a jelentés?
Izrael F-35-ös vadászgépek beszerzése a világ legnagyobb fegyverbeszerzési programjának része, amely legalább 1600 vállalatra támaszkodik nyolc országban. A programot az amerikai székhelyű Lockheed Martin vezeti, de az F-35 alkatrészeket világszerte gyártják.
Az olasz Leonardo S.p.A gyártó a katonai szektor egyik fő beszállítójaként szerepel, míg a japán FANUC Corporation robotgépeket szállít a fegyvergyártó sorokhoz.
A technológiai szektor eközben lehetővé tette a palesztinok biometrikus adatainak gyűjtését, tárolását és kormányzati felhasználását, „támogatva Izrael diszkriminatív engedélyezési rendszerét” – áll a jelentésben. A Microsoft, az Alphabet és az Amazon „gyakorlatilag kormányzati szintű hozzáférést biztosít Izraelnek felhő- és mesterséges intelligencia technológiáihoz”, javítva adatfeldolgozási és megfigyelési kapacitásait.
Az amerikai technológiai vállalat, az IBM felelős a katonai és hírszerző személyzet képzéséért, valamint az izraeli Népesedési, Bevándorlási és Határőrizeti Hatóság (PIBA) központi adatbázisának kezeléséért is, amely a palesztinok biometrikus adatait tárolja – áll a jelentésben.
A jelentés megállapította, hogy az amerikai Palantir Technologies szoftverplatform a 2023 októberében kezdődött gázai háború óta kiterjesztette az izraeli hadseregnek nyújtott támogatását. A jelentés szerint „észszerű okok” vannak azt feltételezni, hogy a vállalat automatikus prediktív rendfenntartási technológiát biztosított, amelyet automatizált döntéshozatalhoz használnak a csatatéren, az adatok feldolgozásához és a célpontok listájának létrehozásához, többek között olyan mesterséges intelligencia rendszereken keresztül, mint a „Lavender”, a „Gospel” és a „Where’s Daddy?”.
Milyen más vállalatokat azonosít a jelentés?
A jelentés számos olyan vállalatot is felsorol, amelyek polgári technológiákat fejlesztenek, amelyek „kettős felhasználású eszközként” szolgálnak Izrael palesztin területek megszállásához.
Ezek közé tartozik a Caterpillar, a Leonardo tulajdonában lévő Rada Electronic Industries, a dél-koreai HD Hyundai és a svéd Volvo Group, amelyek nehézgépeket szállítanak otthonok lebontásához és illegális telepek fejlesztéséhez Ciszjordániában.
A Booking és az Airbnb bérlőplatformok is segítik az illegális telepeket azáltal, hogy ingatlanokat és szállodai szobákat hirdetnek meg Izrael által megszállt területeken.
A jelentés az amerikai Drummond Company-t és a svájci Glencore-t nevezte meg Izrael elsődleges szénszállítójaként, amely elsősorban Kolumbiából származik.
A mezőgazdasági ágazatban a kínai Bright Dairy & Food a Tnuva, Izrael legnagyobb élelmiszeripari konglomerátumának többségi tulajdonosa, amely a palesztinoktól elkobzott földekből profitál Izrael illegális előőrseiben. A Netafim, egy csepegtető öntözési technológiát biztosító vállalat, amelynek 80%-ban a mexikói Orbia Advance Corporation a tulajdonosa, infrastruktúrát biztosít a vízkészletek kiaknázásához a megszállt Ciszjordániában.
A jelentés szerint az államkötvények kritikus szerepet játszottak a Gázában zajló háború finanszírozásában is, a világ legnagyobb bankjai közül néhány, köztük a francia BNP Paribas és a brit Barclays, közbelépett, hogy lehetővé tegye Izrael számára a kamatprémium korlátozását a hitelminősítés leminősítése ellenére.
Kik a fő befektetők e vállalatok mögött?
A jelentés az amerikai multinacionális befektetési társaságokat, a BlackRockot és a Vanguardot azonosította számos tőzsdén jegyzett vállalat fő befektetőjeként.
A BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője, a második legnagyobb intézményi befektetőként szerepel a Palantirban (8,6 százalék), a Microsoftban (7,8 százalék), az Amazonban (6,6 százalék), az Alphabetben (6,6 százalék) és az IBM-ben (8,6 százalék), valamint a harmadik legnagyobbként a Lockheed Martinban (7,2 százalék) és a Caterpillarban (7,5 százalék).
A Vanguard, a világ második legnagyobb vagyonkezelője, a legnagyobb intézményi befektető a Caterpillarban (9,8 százalék), a Chevronban (8,9 százalék) és a Palantirban (9,1 százalék), valamint a második legnagyobbként a Lockheed Martinban (9,2 százalék) és az izraeli fegyvergyártóban, az Elbit Systemsben (2 százalék).
Profitálnak a vállalatok az Izraellel való üzletből?
A jelentés szerint „a gyarmati törekvéseket és a hozzájuk kapcsolódó népirtásokat történelmileg a vállalati szektor vezérelte és tette lehetővé”. Izrael palesztin területeken való terjeszkedése a „gyarmati faji kapitalizmus” egyik példája, ahol a vállalati szervezetek illegális megszállásból profitálnak.
Amióta Izrael 2023 októberében megindította a gázai háborút, „azok a szervezetek, amelyek korábban a palesztinok elpusztítását és eltörlését tették lehetővé és profitáltak belőle a megszállás gazdaságán belül, ahelyett, hogy kiléptek volna a harcokból, most a népirtás gazdaságában vesznek részt” – áll a jelentésben.
A külföldi fegyvergyártó vállalatok számára a háború jövedelmező vállalkozás volt. Izrael katonai kiadásai 2023 és 2024 között 65 százalékkal nőttek, elérve a 46,5 milliárd dollárt – ami az egyik legmagasabb egy főre jutó érték világszerte.
Számos, a tőzsdén jegyzett szervezet – különösen a fegyver-, technológiai és infrastrukturális szektorban – profitja nőtt 2023 októbere óta. A tel-avivi tőzsde is példátlanul 179 százalékkal emelkedett, 157,9 milliárd dolláros piaci értékkel.
A jelentés szerint a globális biztosítótársaságok, köztük az Allianz és az AXA, nagy összegeket fektettek be Izrael megszállásához kapcsolódó részvényekbe és kötvényekbe, részben tőketartalékként, de elsősorban hozamtermelés céljából.
A Booking és az Airbnb továbbra is profitál az izraeli megszállás alatt álló területeken lévő bérbeadásokból. Az Airbnb 2018-ban rövid időre eltávolította az illegális telepeken található ingatlanokat a listáról, de később visszatért ahhoz, hogy az ilyen listákból származó nyereséget humanitárius célokra fordítsa, ezt a gyakorlatot a jelentés „humanitárius mosásnak” nevezte.
Felelősek-e a magánvállalatok a nemzetközi jog szerint?
Albanese jelentése szerint igen. A vállalatok kötelesek elkerülni az emberi jogok megsértését közvetlen fellépéssel vagy üzleti partnerségeikben.
Az államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy a vállalatok tiszteletben tartsák az emberi jogokat, és meg kell akadályozniuk, kivizsgálniuk és megbüntetniük kell a magánszereplők által elkövetett visszaéléseket. A vállalatoknak azonban akkor is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, ha az az állam, ahol működnek, nem.
A jelentés szerint a vállalatnak ezért fel kell mérnie, hogy az ellátási láncában zajló tevékenységek vagy kapcsolatok kockázatot jelentenek-e az emberi jogok megsértésére, vagy hozzájárulnak-e azokhoz.
A nemzetközi joggal való fellépés elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után. Az egyes vezetők büntetőjogi felelősségre vonhatók, többek között nemzetközi bíróságok előtt is.
A jelentés felszólította a vállalatokat, hogy vonuljanak ki minden olyan tevékenységből, amely Izrael palesztin területek megszállásához kapcsolódik, ami a nemzetközi jog szerint illegális.
2024 júliusában a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményt adott ki, amelyben kimondta, hogy Izrael folyamatos jelenlétét a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben „a lehető leggyorsabban” meg kell szüntetni. E tanácsadó vélemény fényében az ENSZ Közgyűlése követelte, hogy Izrael 2025 szeptemberéig vessen véget jogellenes jelenlétének a megszállt palesztin területeken.
Albanese jelentése szerint a Nemzetközi Bíróság ítélete „gyakorlatilag agressziós cselekménynek minősíti a megszállást… Következésképpen minden olyan ügylet, amely támogatja vagy fenntartja a megszállást és a hozzá kapcsolódó apparátust, a Római Statútum értelmében nemzetközi bűncselekményben való bűnrészességnek minősülhet.
„Az államok nem nyújthatnak segítséget vagy támogatást, és nem léphetnek gazdasági vagy kereskedelmi ügyletekbe, és lépéseket kell tenniük az olyan kereskedelmi vagy befektetési kapcsolatok megakadályozására, amelyek elősegítenék az Izrael által a megszállt Palesztin Területen teremtett illegális helyzet fenntartását.”
Source: Al Jazeera
