Az ENSZ szerint Gáza „a Föld legéhesebb helye”, mivel Izrael továbbra is csak csekély mennyiségű humanitárius segélyt tud bejuttatni az övezetbe, ahol az egész palesztin lakosságot éhínség sújtja, és az izraeli hadsereg könyörtelenül bombázza az ostromlott enklávét.
Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője pénteken azt nyilatkozta, hogy Gáza 2,3 milliós lakosságának 100 százaléka most a „katasztrofális éhség” szélén áll.
„A [Gázába] érkező korlátozott számú teherautónyi élelmiszer csak csepegtető – csepegtető módon adagolt élelmiszer” – mondta Laerk.
„A segélyművelet, amelyet készen állunk elindítani, egy olyan működési kényszerzubbonyba kerül, amely nemcsak a mai világ, hanem a közelmúlt történelmének egyik leginkább akadályozott segélyműveletévé teszi” – tette hozzá.
Azt a csekély mennyiségű segélyt, ami az enklávéba érkezik, egy új, homályos, Izrael és az Egyesült Államok által támogatott nem kormányzati szervezet, a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) ellenőrzi.
Pénteken gázai kórházak forrásai elmondták az Al Jazeerának, hogy izraeli csapatok 20 embert lőttek le, miközben kétségbeesetten próbáltak élelemhez jutni egy GHF segélyelosztó ponton.
Ez az elosztóhely, amely Izrael Netzarim folyosójának közelében található, amely kettészeli a területet, a harmadik, amelyet létrehoztak, miután két elosztóhelyet hoztak létre Rafah déli városában.
Fegyveres megfigyelést végeznek a nap 24 órájában. „Az emberek azt mondják nekünk, hogy a GHF által kezelt és üzemeltetett helyszínek méterekre vannak az izraeli hadsereg állomáshelyétől. Látják a tankokat, látják a páncélozott járműveket” – mondta Hani Mahmoud, az Al Jazeera tudósítója Gáza városából.
Tíz ember halt meg a hét elején, miközben megpróbáltak hozzáférni az élelmiszer-elosztó pontokhoz, és a képeken sokakat ketrecszerű sorokba tereltek. A palesztinoknak, akik mindent megtesznek, hogy segélyt szerezzenek családjuknak, izraeli tűz és katonai erők fenyegetésével kell szembenézniük.
„Erőszakos eltűnésekről is érkeznek jelentések. Sok család arról számolt be, hogy sok gyermekük, családtagjuk, akik a helyszínekre mentek… eltűnt, miközben élelmiszert próbáltak szerezni” – mondta Mahmoud.
A segélycsomag-rendszert az ENSZ tisztviselői és a humanitárius közösség is határozottan elítélte, azzal vádolva a csoportot, hogy a segély ürügyén erőszakkal kitelepítve Izrael háborús céljait segíti.
A kritikusok szerint a jelenleg elégtelen segély Gázában biztonságosan növelhető lenne, ha Izrael hozzáférést biztosítana a segélyekhez, és hagyná, hogy az évtizedes tapasztalattal rendelkező szervezetek kezeljék az áramlást.
„Ezzel a veszélyes és felelőtlen megközelítéssel az élelmiszert nem ott osztják szét, ahol a legnagyobb szükség van rá, hanem csak azokra a területekre irányítják, ahol az izraeli erők úgy döntenek, hogy civileket gyűjtenek össze” – mondta Christopher Lockyear, az Orvosok Határok Nélkül főtitkára. „Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabbaknak – különösen az időseknek és a fogyatékkal élőknek – gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy hozzáférjenek a kétségbeesetten szükséges élelmiszerhez.”
Éhínséget hirdettek egy olyan területen, ahol a háztartások legalább 20 százaléka rendkívüli élelmiszerhiánnyal néz szembe. Az éhínség szintjén a gyermekek 30 százaléka akut alultápláltságban szenved, és minden 10 000 gyermekből legalább négy naponta meghal éhezés vagy alultápláltsággal összefüggő betegség miatt. Az OCHA szerint Gázában legalább minden ötödik ember éhezik.
Michael Fakhri, az ENSZ élelmezéshez való joggal foglalkozó különleges jelentéstevője szerint „biztonságosan kijelenthető, hogy éhínség van” Gázában. Fakhri az Al Jazeerának elmondta, hogy Izrael a segélyeket „csalikként használja fel az emberek összefogására”, és arra, hogy északról militarizált övezetekbe szorítsa őket.
A gázai humanitárius helyzet már katasztrofális volt, amikor Izrael március 2-án teljes blokádot vezetett be, ami tovább romlott. A növekvő nemzetközi nyomásra az izraeli hatóságok közölték, hogy minimális élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat engedélyeznek az övezetbe, de a létfontosságú szállítmányok továbbra sem jutnak el az emberekhez.
Franciaország szankciós fenyegetése
Az Izrael elleni elítélés kórusát Emmanuel Macron francia elnök is kiemelte pénteken. A francia vezető figyelmeztetett, hogy Párizs „szankciókat vethet ki”, hacsak az izraeli kormány nem reagál a gázai humanitárius válságra.
Pénteki szingapúri látogatása során Macron kijelentette, hogy a nemzetközi közösség nem maradhat tétlen, miközben a gázai palesztinok egyre mélyülő, „tarthatatlan” éhségválsággal néznek szembe.
„Ha az elkövetkező órákban és napokban nem érkezik a humanitárius helyzettel összhangban lévő válasz, meg kell szigorítanunk kollektív álláspontunkat” – tette hozzá, és azt sugallta, hogy Franciaország fontolóra veheti szankciók bevezetését az izraeli telepesekkel szemben.
A palesztin napi halálesetek száma a tűzszünet miatt továbbra is bizonytalan
Legalább 30 ember halt meg péntek hajnal óta a Deir el-Balah déli, Dzsabália északi és Khan Younis keleti részén végrehajtott támadásokban.
Az izraeli hadsereg kiterjesztette katonai műveletét a helyszínen is, új kényszerű kitelepítési parancsokat adott ki öt észak-gázai területre. Egy ENSZ-szóvivő szerint az elmúlt két hétben közel 200 000 embert kellett kitelepíteni Gázában Izrael kitelepítési parancsai miatt.
Eközben a megfoghatatlan fegyverszünet reményei továbbra sem valósultak meg. A Hamász pénteken bejelentette, hogy jelenleg felülvizsgálja az új amerikai tűzszüneti javaslatot, amelyet Washington szerint Izrael is jóváhagyott, de amely jelenlegi formájában csak „a gyilkolás és az éhínség folytatását” eredményezi Gázában.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön azt mondta, hogy Izrael „aláírta” a tűzszüneti javaslatot, és a Trump-adminisztráció közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff benyújtotta azt a Hamásznak megfontolásra.
Trump azt mondta, hogy úgy véli, adminisztrációja pénteken, „vagy talán holnap” bejelentést tesz.
„Van rá esélyünk” – mondta az Ovális Irodából az újságíróknak.
Az új javaslat részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a Hamász magas rangú tisztviselője, Sami Abu Zuhri a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy döntő fontosságú, hogy az nem tartalmazott Izrael részéről kötelezettségvállalásokat a Gáza elleni háború befejezésére, az enklávéból való kivonulásra, vagy a segélyek háború sújtotta területre való szabad bejutásának engedélyezésére.
Forrás: Al Jazeera és hírügynökségek
