A 2002 -ben a Róma törvénye szerint a legsúlyosabb bűncselekmények miatt 2002 -ben alapított bíróság 125 tagállammal rendelkezik, amelyek 2025 áprilisától ratifikálták a szerződést.
Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu a hét elején utazott az Egyesült Államokba, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel.
Az izraeli média szerint a Magyarországból az Egyesült Államokba tartó járatán Netanyahu elkerülte a repülést, amely végrehajthatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) letartóztatási parancsát sürgősségi leszállás esetén. A kitérő körülbelül 400 km (250 mérföld) hozzáadott útjára.
Tavaly novemberben a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsot adott ki Netanyahu és korábbi védelmi miniszterének a gázai palesztinok elleni állítólagos háborús bűncselekményekért.
Mi az ICC?
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy független bíróság, amely a hollandiai Hágaiban székhellyel rendelkezik, és amelyben olyan személyeket indít, akiket súlyos nemzetközi bűncselekmények, például népirtás, emberiség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és az agresszió bűncselekményeivel vádolt személyek.
Ez az első bíróság, amelynek felhatalmazása az egyének büntetőjogi felelősségvállalása miatt, nem pedig államok vagy szervezetek miatt, a tagállamok kötelesek letartóztatni a Nemzetközi Büntetőbíróság -engedélyek hatálya alá tartozó személyeket.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002 -ben hozták létre, miután a Római törvényt 1998 -ban elfogadták.
Mi a római statútum?
A római törvény az a szerződés, amely felvázolja a Nemzetközi Büntetőbíróság működésének szabályait.
1998 -ban egy olaszországi Rómában, Rómában tartott diplomáciai konferencián fogadták el, és a nemzetek világszerte összejöttek egy igazságszolgáltatási rendszer létrehozására az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekmények kezelésére.
Mely országok tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak?
2025 áprilisától 137 ország aláírta a Római Jogszabályt – jelezve a csatlakozás szándékát -, míg 125 közülük hivatalosan ratifikálták, és a Nemzetközi Büntetőbíróság teljes tagállamává váltak.
Azok az országok, amelyek aláírták vagy ratifikálták a Római törvényt, az alábbi térképen láthatók.
1999
Fiji, Ghana, Italy, San Marino, Senegal, Trinidad and Tobago
2000
Austria, Belgium, Botswana, Canada, France, Gabon, Germany, Iceland, Lesotho, Luxembourg, Mali, Marshall Islands, New Zealand, Norway, Sierra Leone, South Africa, Spain, Tajikistan, Venezuela
2001
Andorra, Antigua and Barbuda, Argentina, Central African Republic, Costa Rica, Croatia, Denmark, Dominica, Hungary, Liechtenstein, Netherlands, Nigeria, Paraguay, Peru, Poland, Serbia, Slovenia, Sweden, Switzerland, United Kingdom
2002
Barbados, Benin, Bolivia, Bosnia and Herzegovina, Brazil, Bulgaria, Cambodia, Colombia, Democratic Republic of the Congo, Djibouti, Ecuador, Estonia, Gambia, Greece, Honduras, Ireland, Jordan, Latvia, Malawi, Malta, Mauritius, Mongolia, Namibia, Niger, North Macedonia, Panama, Portugal, Republic of Korea, Romania, Saint Vincent and the Grenadines, Samoa, Slovakia, Slovenia, Tanzania, Timor-Leste, Uganda, Uruguay, Zambia
2003
Afghanistan, Albania, Georgia, Guinea, Lithuania
2004
Burkina Faso, Guyana, Liberia, Republic of the Congo
2005
Dominican Republic, Kenya, Mexico
2006
Comoros, Montenegro, Saint Kitts and Nevis
2007
Chad, Japan
2008
Cook Islands, Madagascar, Suriname
2009
Chile, Czech Republic
2010
Bangladesh, Moldova, Saint Lucia, Seychelles
2011
Cape Verde, Grenada, Maldives, Tunisia
2012
Guatemala, Vanuatu
2013
Ivory Coast
2015
Palestine
2016
El Salvador
2019
Kiribati
2023
Armenia
2024
Ukraine
Eddig csak Burundi (2017) és a Fülöp -szigetek (2019) kivonták a bíróságtól, míg Magyarország – amely a múlt héten Netanyahu -t fogadta – érkezésének előestéjén bejelentette, hogy visszavonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Egy állam visszavonása a bíróságtól egy évvel hatályba lép azután, hogy hivatalosan benyújtja a visszavonásról szóló értesítést-általában levél formájában-az Egyesült Nemzetek Titkárának hivatalának.
A tagállamok kötelesek -e letartóztatni Netanyahu -t a területükön?
A Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamainak teljes mértékben együttműködniük kell a bírósággal a nyomozások és a büntetőeljárások során. Ez magában foglalja a gyanúsítottak letartóztatását, a bizonyítékok és a tanúvallomások nyújtását, valamint az áldozatok és a tanúk védelmét. Ezenkívül végrehajtaniuk kell a bíróság határozatait, amely magában foglalja a letartóztatási parancsok végrehajtását és a büntetés végrehajtását.
Az államokat arra is ösztönzik, hogy beépítsék a Nemzetközi Büntetőbíróság által meghatározott bűncselekményeket, például a népirtás és a háborús bűncselekményeket a nemzeti törvényekbe, biztosítva, hogy jogrendszerük képes legyen kezelni ezeket a bűncselekményeket.
Valójában mindez azt jelenti, hogy egy olyan ország, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság részét képezi, várhatóan őrizetbe veszi azokat, akik a bíróságtól letartóztatási parancsokat szemléltetnek, ha azok az egyének – például a magyarországi Netanyahu – a területükön vannak.
Az ICC tagjai azonban a gyakorlatban ezt nem mindig követték. 2017-ben Dél-Afrika, a bíróság tagja, nem letartóztatta Szudán akkori vezetőjét, Omar al-Bashir-t, aki az ellene indított Nemzetközi Büntetőbíróság-indoklás ellenére járt.
Miért adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsát Benjamin Netanyahu számára?
2024. november 21 -én a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsokat adott ki Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnöknek, Yoav Gallant volt védelmi miniszternek és a Hamász parancsnokának, Mohammed Deifnek az állítólagos háborús bűncselekmények miatt.
Vannak „ésszerű okok” azt hinni, hogy Gallant és Netanyahu „szándékosan és tudatosan megfosztották a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen tárgyaktól, ideértve az ételeket, a vizet, valamint az orvostudományt, valamint az orvosi ellátást, valamint az üzemanyagot és az elektromosságot” – mondta az ICC.
Izrael elutasította a vádakat hamis és politikai indíttatásként.
A Biden adminisztráció elutasította az elfogatóparancsot, és „felháborítónak” nevezte, míg a Trump adminisztráció később szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőire.
Mi az Egyesült Államok kapcsolata a Nemzetközi Büntetőbírósággal?
Az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
2000 -ben, a Clinton elnökség idején az Egyesült Államok aláírta a Római statútumot, de a szenátus soha nem ratifikált. 2002 -ben George W Bush elnök adminisztrációja alatt az Egyesült Államok visszavonta aláírását.
2025. február 6 -án, Donald Trump amerikai elnök szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróságra, azzal vádolva a Bíróságot, hogy mind Izrael, mind az Egyesült Államok célzott.
Trump végrehajtási végzése azt állította, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „visszaélte hatalmát” azzal, hogy letartóztatási parancsokat bocsátott ki Netanyahu és Gallant számára, és kijelentette, hogy a bíróság „illegitim” intézkedéseket tett az Egyesült Államok és annak „közeli szövetségese” Izrael ellen.
Miért vonul vissza Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból?
Csütörtökön Magyarország bejelentette a Nemzetközi Büntetőbíróságtól való kilépésről szóló döntését, közvetlenül azelőtt, hogy Viktor Orban miniszterelnök megkapta izraeli társait, Benjamin Netanyahu -t.
Caspar Veldkamp külügyminiszter, a Hollandia, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság házigazdája, csütörtökön azt mondta, hogy amíg Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés befejeződött, amely szerint körülbelül egy évig tart, az országnak továbbra is teljesítenie kell feladatait.
Az Európai Unió országait felosztották a Nemzetközi Büntetőbíróság parancsára.
Néhányan azt állították, hogy tavaly teljesítik a Nemzetközi Büntetőbíróság kötelezettségvállalásait, míg Olaszország szerint jogi kétségek merülnek fel, és Franciaország azt mondta, hogy úgy véli, hogy Netanyahu mentességet élvez a Nemzetközi Büntetőbíróság cselekedeteitől.
A németországi következő kancellár, Friedrich Merz februárban azt mondta, hogy megtalálja a módját Netanyahu számára, hogy letartóztatás nélkül meglátogassa.
Melyek a folyamatban lévő ICC -esetek?
A Nemzetközi Büntetőbíróság 12 folyamatban lévő vizsgálatot végez, beleértve Afganisztánból, Bangladesből/Mianmarból, Burundiból, Kongói Demokratikus Köztársaságból (Kongói Demokratikus Köztársaság), Elefántcsontpart, Líbia, Mali, Palesztina, Fülöp -szigetek, Szudán, Venezuela és Ukrajna.
32 ügy volt a bíróság előtt, néhányukban egynél több gyanúsított volt. A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái legalább 60 letartóztatást bocsátottak ki.
Hány embert elítéltek a bíróság elítélése?
A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái 11 ítéletet és négy felmentést bocsátottak ki. Huszonegy embert tartottak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság fogva tartási központjában, és a bíróság előtt megjelentek, és 31 ember marad. Haláluk miatt hét ember ellen vádot hagytak el.
A 11 ítélet közül csak hat volt a bíróság háborús bűncselekményei és az emberiség elleni bűncselekmények miatt. A többi olyan bűncselekmények miatt volt, mint a tanú megsértése. A hat elítélt férfi mind afrikai vadászcsoport vezetője volt a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Maliból és Ugandából. A feltételek kilenc és 30 év börtönbüntetésig terjedtek. A lehető legnagyobb kifejezés az életfogytig tartó börtön.
Mi a különbség az ICJ és az ICC között?
A Nemzetközi Büntetőbíróság (Nemzetközi Büntetőbíróság) és a Nemzetközi Bíróság (ICJ) csak kevesebb, mint 3 km (1,9 mérföld) távol van a hágai városban, egy holland városban.
Mindkét bíróság jelenleg Izrael és Palesztinával kapcsolatos ügyeket vizsgálja, ám hasonló rövidítések ellenére vannak néhány kulcsfontosságú különbség a kettő között.
Nevezetesen, a Nemzetközi Büntetőbíróság felelőssége magában foglalja az államok közötti jogi viták rendezését, míg a Nemzetközi Büntetőbíróság az egyéneket háborús bűncselekmények miatt vádolja.
