A Rámalláhtól keletre fekvő Deir Dibwan városa egyike annak a több száz palesztin városnak, amelyek területe nagyrészt a megszállt Ciszjordánia C övezetébe esik.
A múlt héten az izraeli kabinet jóváhagyta a földtulajdon-nyilvántartás újraindítását a C övezetben. Jiszráel Katz izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy a lépés „helyreállítja a zsidó települések presztízsét Júdeában és Szamáriában (a megszállt Ciszjordánia – PC) és meghiúsítja a Palesztin Hatóság azon kísérletét, hogy átvegye az irányítást a C övezet felett”.
Palesztinok és jogvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy ez az intézkedés – és a helyszínen már végrehajtott többi – hatékonyan szolgálja Izrael régóta fennálló tervét a C övezet annektálására. Az izraeli kormány nem titkolta, hogy az év végéig hivatalossá kívánja tenni ezt az annektálást.
A földnyilvántartás folyamata Ciszjordániában jordániai uralom alatt kezdődött, de Izrael 1967-es megszállását követően felfüggesztették. Az oslói megállapodások értelmében a Palesztin Hatóság csak az A és B területeken regisztrálhatott földet, míg a C terület – amely Ciszjordánia mintegy 61%-át teszi ki – teljes izraeli ellenőrzés alatt maradt.
Most a Kormányzati Tevékenységek Koordinációja a Területeken (COGAT), a Ciszjordániát irányító izraeli katonai szerv felügyeli majd a C terület földnyilvántartását.
A palesztinok számára ez egy újabb lépést jelent a kisajátítás felé. A földtulajdon igazolása már most is nehéz, de az új szabályozás szerint csak a hivatalosan bejegyzett tulajdoni lappal rendelkező földet ismerik el. Minden olyan földet, amely nincs hivatalosan bejegyezve, tulajdonos nélkülinek tekintenek – és így Izrael lefoglalásának van kitéve.
„Nincs már földünk”
Deir Dibwan festői tájairól, termékeny síkságairól és hegyvonulatairól ismert, de a telepesek stratégiai fontosságúnak tekintik a területet, és igyekszenek átvenni azt.
Imad Musleh, a város polgármestere elmondta, hogy Deir Dibwan 75 000 dunamot foglal el – ennek 80%-a a C övezetben fekszik. Ez a földterület most közvetlen veszélyben van.
„Annak ellenére, hogy a falusiak hivatalos, tulajdonjogot igazoló dokumentumokkal rendelkeznek” – mondta Musleh –, „még mindig mélyen aggódunk Izrael és a telepes csoportok elmúlt két évben elkövetett könyörtelen fellépései miatt.”
Elmagyarázta, hogy 2023 áprilisában, hónapokkal a gázai háború kezdete előtt, Izrael parancsot adott ki a C övezet nagy részének lefoglalására, amelyet a helyiek mezőgazdasági és legeltetési célokra használtak. A falusiak kifogást emeltek az izraeli bíróságokon, de sikertelenül.
A város a Ciszjordánia állattenyésztési és tejtermelési központja. A legelők elkobzása miatt azonban a gazdák kénytelenek voltak állományaikat otthonaik közelében, kis, zsúfolt területeken tartani.
A telepesek fokozták erőfeszítéseiket a föld megszerzésére azzal, hogy saját állataikat legeltették rajta, gyakorlatilag használat útján tulajdonjogot követelve.
„Napról napra közelebb kerülnek” – mondta Musleh. „Teheneiket a házainktól mindössze pár méterre legeltetik – ezzel egyértelmű üzenetet küldve, hogy a föld az övék. És ennek nagy része valójában a B zónában található.”
Valahányszor a lakosok megpróbálnak hozzáférni a földjükhöz, a telepesek csoportokban jelennek meg, és fizikailag megtámadják őket. „Katasztrofális a helyzet” – mondta Musleh –, „még mielőtt bármilyen hivatalos annektálás megtörténne.”
Hozzátette, hogy a várost most északon, nyugaton és délen települések és pásztortelepek gyűrűje veszi körül, míg a fennmaradó földet egy települési út választja el.
„Az otthonainkba zártak minket” – mondta. „Nincs már földünk.”
Veszélyes manipuláció
Izrael szélsőjobboldali pénzügyminisztere, Bezalel Smotrich a kabinet döntését Ciszjordánia de facto annektálásaként üdvözölte.
„Ez része annak a normalizációs és szuverenitási forradalomnak, amelyet Júdeában és Szamáriában (a megszállt Ciszjordániában – PC) vezetünk” – mondta Smotrich. „Izrael most először vállal teljes felelősséget a régióért, és kampányt indít a terület benépesítésére. Ez lehetővé teszi a települések fejlesztését és megszünteti a palesztin terrorista állam fenyegetését.”
A szakértők azonban szerint a lépés egy jogi és politikai színjáték, amelynek célja a nemzetközi jog és az oslói megállapodások megkerülése.
Dzsamál al-Amleh, a Földkutató Központ igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi jog szerinti földnyilvántartást a törvényes földtulajdonosok számára és általuk kell lebonyolítani, nem pedig egy megszálló hatalomnak a saját állampolgárai nevében.
A C övezet, hangsúlyozta, a nemzetközi jog értelmében a megszállt területek része, és nem lehet egyoldalúan izraeli területként nyilvántartani.
„Ez az első alkalom, hogy Izrael hivatalosan bejelentett egy ilyen lépést” – mondta –, „de a színfalak mögött már regisztrálták a palesztin földeket telepesek nevére.”
Az 1967-es megszállás után nem sokkal Izrael befagyasztotta az 1964-es jordániai földrendezési törvényt. Abban az időben a ciszjordániai földterületeknek csak mintegy 30%-a volt hivatalosan regisztrálva, főként északon.
„Izrael ezután elkezdte a palesztin földeket „állami földként” vagy „távollévők tulajdonaként” átminősíteni, amelyeket aztán bérbe adhatott a telepeseknek települések vagy gazdaságok építésére” – magyarázta al-Amleh. „Ez a nemzetközi jog értelmében illegális.”
Az új politika célja a folyamat formalizálása. E szerint egy telepes, aki „állami földet” bérelt az izraeli katonai adminisztrációtól Beit Elben, mostantól követelheti, hogy azt véglegesen magántulajdonként jegyezzék be.
„Ez a földtulajdonlás veszélyes manipulációja” – figyelmeztetett al-Amleh. „Felülírja a nemzetközi jogot, és magántulajdonjogokat biztosít a telepeseknek egy olyan kormány alatt, amely szélsőségesebb, mint bármelyik, amit korábban láttunk. Ez hatalmas zavart fog okozni Ciszjordánia jogi és politikai valóságában.”
(The Palestine Chronicle)
