A kormány narratívájában a háborúellenesség, a stabilitás és a nemzeti szuverenitás értékei kiemelt helyet kaptak, legyen szó az orosz-ukrán konfliktusról, a migrációs válságról vagy a nyugat-balkáni feszültségekről. Ugyanakkor a Fidesz–KDNP kormányzat az Izrael Állammal való szoros szövetséget is hangsúlyosan vállalja. De hogyan fér meg egymás mellett a békepártiság és a Gázai övezetben zajló háború egyik résztvevője melletti kiállás?
Izrael mint stratégiai partner – nem csak külpolitikai kérdés
Magyarország az Európai Unión belül az egyik legkövetkezetesebben Izrael-barát államként ismert. A kormány számos nemzetközi fórumon blokkolta az Izraellel szembeni nyilatkozatokat, és hangsúlyozta: Izraelnek joga van megvédeni magát a terrorszervezetek támadásaival szemben. Ez a hozzáállás nem csak külpolitikai érdekből fakad – hanem világkép kérdése is. A Fidesz a nemzeti szuverenitást, a keresztény-zsidó civilizáció
Szász Péter: „Nem létezik olyan, hogy zsidó–keresztény civilizáció”
Ha kultikus és hitbeli szempontból nézzük, gyökeres ellentét áll fenn a mai zsidó vallás és a kereszténység között, mondhatni egy „örökösödési vita”. Ez akkor is így van, ha még beszélhetnénk is valamilyen értelemben zsidó–keresztény civilizációról, kultúrtörténeti jelleggel. Ha teológiailag vizsgáljuk a kérdést, az alapvető szembenállást az „elvetett szegletkő” adja, amiből a kereszténység neve is ered: Jézus Krisztus.
A görög eredetű nagybetűs Krisztus titulus annyit tesz, mint „felkent”, héberül „messiás”. Az alapvető kérdés az, hogy az úrjöveti időszakban – tehát Krisztus születése előtt – élt a pogány népek hitregéiben halványan élő őskinyilatkoztatásban, és magának a zsidó népnek a Szentírásban, az ószövetségi Szentírás könyveiben megjövendölt helyreállítója, szabadítója-e názáreti Jézus, avagy sem.
Minden egyéb különbség erre fölfűzhető. Tulajdonképpen emiatt ez a két vallás radikálisan opponál egymással.
Ez független a történelmi tehertől, hogy az elmúlt kétezer évben hogyan alakult szociológiai vagy politikai szempontból a zsidóság és a keresztény kultúrájú népek vagy keresztény civilizáció által áthatott népek, nemzetek, országok viszonya. Ez már önmagában egy vagy-vagy helyzetet teremt. Ha másért nem, hát emiatt nem lehet zsidó–keresztény civilizációról beszélni.
védelmét és a stabil, hagyományos értékekre épülő társadalmat tekinti alapértéknek – ezek az elvek Izrael esetében, a kormány értelmezése szerint, közös platformot teremtenek.
A békepártiság: szelektív vagy kontextusfüggő?
A kormány békepártisága ugyanakkor nem jelent semlegességet vagy pacifizmust. A Fidesz nem az összes konfliktusban hirdeti ugyanazt a távolságtartást: míg az ukrajnai háború kapcsán a katonai eszkaláció elutasítása, a „nem viszünk fegyvert” politikája jellemző, addig Izrael esetében nem kifogásolja a hadműveleteket, sőt, támogatja azokat mint „önvédelmi akciókat”. Ez kettős mérce.
A kormányzati kommunikáció szerint Izrael nem háborút kezdett, hanem háborús támadás áldozata lett, és a Hamász által elkövetett, 2023. október 7-i terrortámadás új fejezetet nyitott a konfliktusban. A Fidesz értelmezésében tehát nem az agresszió pártolásáról van szó, hanem a terrorizmus elleni fellépés erkölcsi és stratégiai támogatásáról –elfeledve az azt megelőző 1948-as Nakba-tól eltelt időszakot amely, felfogásuk szerint, nem mond ellent a békepártiságnak, hanem annak szükséges védelmi vetülete.
A palesztin nép és a Hamász: elválasztva vagy egy kalap alatt?
A legkomolyabb kérdést talán az jelenti: hogyan lehet békepárti az a politikai erő, amely nem emeli fel a szavát a több ezer civil – köztük gyermekek – halála miatt Gázában? A Fidesz narratívájában a Hamász és a palesztin lakosság sorsa gyakran különválik: a kormány hivatalosan nem állítja, hogy a palesztin nép egésze felelős lenne a terrortámadásokért, de kommunikációs térben ez az árnyaltság sokszor elveszik.
Ez éles ellentétet szülhet azokkal a civil szervezetekkel, emberi jogi aktivistákkal és vallási közösségekkel, amelyek a palesztin civil lakosság védelmét is a békepártiság szerves részének tartják.
Következetesség vagy geopolitikai realizmus?
A Fidesz békepártisága – úgy tűnik – nem abszolút elv, hanem körülményekhez alkalmazkodó erkölcstelen politikai irányelv. Ha egy szövetséges államot támadás ér, akkor a „békepártiság” értelmezése átadja helyét az önvédelem támogatásának. Ha viszont a háború más érdekeket (pl. gazdasági vagy biztonságpolitikai instabilitást) kockáztat, akkor a kormány inkább a diplomácia és a tűzszünet pártjára áll.
Lehet egyszerre békepárti és Izrael-barát valaki?
Ez a kérdés nemcsak a Fideszre, hanem az egész európai közéletre érvényes. A kérdés az, hogy közben hallatszik-e azoknak a hangja is, akik nemcsak a terrort ítélik el, hanem a háború humanitárius áldozatait is emberként látják – zsidókat, palesztinokat egyaránt.
freepalestine.hu
