Az ENSZ palesztin menekültügyi ügynökségének (UNRWA) vezetője arra kérte az Öböl-menti államokat, hogy a Donald Trump amerikai elnök „mega-megállapodásaiban” említett pénzösszeg töredékét adják a megszállt palesztin területeken és a szomszédos országokban a túlélésért küzdő palesztin menekülteknek.
Philippe Lazzarini a Middle East Eye-nak elmondta, hogy az UNRWA, a körülbelül hatmillió palesztin menekült legnagyobb humanitárius ellátója jelenleg „negatív pénzforgalommal” működik, és a pénzhiány „nehéz döntés” meghozatalára kényszerítheti, mivel az amerikai finanszírozás továbbra is felfüggesztve van.
„Nagyon súlyos pénzügyi válsággal nézünk szembe, amely, ha a közeljövőben is fennáll, nehéz és fájdalmas döntés meghozatalára kényszerít majd” – mondta az MEE Expert Witness podcastjának következő epizódjában.
„Mert ha nincsenek forrásaink, nem tudjuk fizetni a személyzetet. Olyan helyzettel szembesülhetünk, hogy a pénz már nem áll rendelkezésre, még a fizetéseink feldolgozására sem. És ha ez a helyzet, az ügynökség kénytelen lesz megvizsgálni, hogy a kritikus szolgáltatások közül mely szolgáltatások kritikusabbak a többinél.”
Az UNRWA, amelynek munkatársai többnyire palesztin menekültek, Izrael 2023 októbere, a gázai háború kezdete óta izraeli támadások célpontja. Az elmúlt 19 hónapban legalább 310 alkalmazottját ölte meg az izraeli hadsereg, és telephelyeinek több mint 80 százalékát megsemmisítette.
Tavaly januárban 18 állam felfüggesztette az UNRWA-nak nyújtott finanszírozását az állítólagos Hamas-kapcsolatok kivizsgálása miatt. Júliusra azonban az Egyesült Államok kivételével minden állam visszaállította a finanszírozását, miután egy ENSZ-vizsgálat nem talált bizonyítékot az UNRWA munkatársai által elkövetett jogsértésekre.
Lazzarini szerint eddig egyetlen ország sem lépett közbe, hogy kártalanítsa az ügynökséget az amerikai finanszírozás hiánya miatt.
Felszólította az öböl menti arab államokat, hogy több forrást fordítsanak az UNRWA-ra, mondván, hogy bárcsak a Donald Trumppal a legutóbbi öböl menti körútján kötött több milliárd dolláros megállapodások tartalmaznának ígéreteket a palesztin menekültek számára.
„Válaszúton vagyunk.” „Ha már nem lesznek anyagi forrásaink, fennáll a veszélye annak, hogy az ügynökség összeomlik.”
– Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője
Trump közel-keleti útja, amely Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben (EAE) is megállt, több mint 700 milliárd dollár értékű üzletet eredményezett, a Fehér Ház állítása szerint 2 billió dollár értékű üzletről született megállapodás.
„Bárcsak ebből a több billió dollárból egy csepp a palesztin menekültekre is jutna” – mondta Lazzarini az MEE-nek.
Az UNRWA 2023. december 31-i megerősített ígéretei szerint az Egyesült Államok volt a legnagyobb megerősített donor 422 millió dollárral, ezt követte Németország (212,8 millió dollár), az Európai Unió (120,165 millió dollár), Franciaország (62,42 millió dollár), Svédország (48,8 millió dollár), Japán (48,5 millió dollár), Norvégia (45,7 millió dollár), Hollandia (40,7 millió dollár), Kanada (39,3 millió dollár) és az Egyesült Királyság (36,8 millió dollár).
Szaúd-Arábia a 17. helyen állt a donorok között 17 millió dolláros ígérettel, míg az Egyesült Arab Emírségek 15 millió dollárt, Törökország pedig 22,1 millió dollárt ígért.
Trump előző elnöksége alatt, 2018-ban felfüggesztette az UNRWA finanszírozását, és a finanszírozás egy részét 2021-ben, Joe Biden kormánya alatt újraindították.
Lazzarini azt mondta, hogy az arab államok még nem biztosítottak finanszírozást 2025-re. Felszólította őket, hogy fektessenek be az ügynökségbe, miközben részt vesznek egy működőképes palesztin állam létrehozására irányuló erőfeszítésekben.
„Tavaly támogatást kaptunk az arab országoktól. Idén még mindig várunk a döntésre.
„Biztosítottak minket az arab országok, hogy hozzájárulásuk folytatódni fog, és hogy közbelépnek. De ma már majdnem május vége van. Még mindig nem látom tisztán, hogy mekkora lesz ez a hozzájárulás.”
Az Unrwa „összeomolhat”
Lazzarini az arab világhoz és más ENSZ-tagállamokhoz fordult, mondván, hogy az UNRWA megmentése politikai akaratot igényel.
„Válaszúthoz érkeztünk. Ha már nem lesznek anyagi forrásaink, fennáll a veszélye annak, hogy az ügynökség összeomlik. És ha összeomlik, az Gázában vagy a Ciszjordániában – ahol a helyzet már így is nehéz, kaotikus, szorongató –, az további szorongást, további kétségbeesést jelent majd” – mondta.
„Bárki el tudja képzelni, mit jelentene, ha egy olyan ügynökség, mint a miénk, vákuumot hagyna maga után, de sokkhullámokat küldene a szomszédos országokban is, mindegyiknek megvan a saját belső dinamikája, vagy belső sebezhetősége.”
A főbiztos azonban hozzátette, hogy az UNRWA az elmúlt évben egyre nagyobb támogatást élvezett a globális civil társadalom és a magánadományozók részéről.
„Tavaly és idén is rekordösszegű adománygyűjtést értünk el az egyéni és magánadományozók körében” – mondta, hozzátéve, hogy a globális Dél számos állama ígéretet tett arra, hogy hozzájárul az ügynökséghez, szolidaritásból, miután a nyugati országok megvonták a finanszírozást.
„De ez nem kompenzálja az Egyesült Államok kilépése által okozott hiányt.”
Lazzarini szerint, aki az ügynökség 11. vezetője, az UNRWA-nak a palesztin államiság jövőbeli tervének része kell, hogy legyen, azzal a céllal, hogy a mandátuma akkor szűnjön meg, amikor egy működőképes palesztin állam létrejön.
„Azt szeretném, ha az ügynökség mandátuma egy megoldás részeként szűnne meg, ahelyett, hogy olyan helyzettel szembesülne, amelyben egyszerűen csak összeomlunk és széthullaunk.”
Lazzarini elmondta, hogy kapcsolatban áll Szaúd-Arábiával a 2025-ös finanszírozásról. De eddig semmilyen ígéretet nem erősítettek meg.
Elmagyarázta, hogy Szaúd-Arábia, a Két Állam Megoldás Megvalósításáért Felelős Globális Szövetség társelnöke volt az, amely az UNRWA-t tárgyalásokba hívta a világ vezetőivel, hogy megvitassák az UNRWA humánfejlesztési munkájának fokozatos összevonását egy jövőbeli palesztin állammal.
„Tudatban vannak az ügynökség támogatásának fontosságával” – mondta.
Az UNRWA-t az ENSZ 1949-ben alapította leányszervezetként, az előző évben Izrael állam létrehozását követően kitört arab-izraeli háború után.
1950-ben az UNRWA becslések szerint 750 000 palesztinért volt felelős, akik cionista csoportok erőszakos cselekményei miatt menekültek el vagy kényszerültek elhagyni otthonaikat – ezt az eseményt Nakba néven emlékezik meg, ami arabul „katasztrófát” jelent.
Ma 5,8 millió palesztin menekültet regisztrált az UNRWA, akik tucatnyi táborban élnek a megszállt Ciszjordániában, a Gázai övezetben, Jordániában, Szíriában és Libanonban.
Az UNRWA költségvetésének nagy részét az oktatás biztosítására fordítják, ezt követi az egészségügy, a támogató szolgáltatások, a segély- és szociális szolgáltatások, valamint az infrastruktúra és a táborok fejlesztése.
Az UNRWA betiltása
Izrael parlamentje, a Kneszet, 2024 októberében két törvényt fogadott el, amelyek megtiltják az UNRWA működését Izraelben és a megszállt Palesztinában.
Az első törvény kimondja, hogy az UNRWA nem működtethet semmilyen intézményt, nem nyújthat semmilyen szolgáltatást, és nem folytathat semmilyen tevékenységet, sem közvetlenül, sem közvetve Izraelben, beleértve a megszállt Kelet-Jeruzsálemet, amelyet Izrael szuverén területének részének tekint.
A második törvény megtiltja az izraeli kormánytisztviselőknek és ügynökségeknek, hogy kapcsolatba lépjenek az UNRWA-val.
Ez az első törvény következménye, és inkább a Ciszjordániában és Gázában végzett műveletekkel foglalkozik – magyarázta Lazzarini.
A törvények gyakorlatilag megtiltják az UNRWA működését Izraelben, Gázában, a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Izrael azóta hat, az UNRWA által működtetett iskolát zárt be a megszállt Kelet-Jeruzsálemben.
Lazzarini szerint a kelet-jeruzsálemi iskolák bezárása a hónap elején, az első izraeli törvénynek megfelelően, 550 diákot érintett. Ez két hónappal a tanév vége előtt történt, alternatív ajánlat nélkül a diákok számára.
„Valószínűleg [a palesztin diákok] elveszítik az egész tanévüket egy ilyen döntés miatt” – mondta Lazzarini az MEE-nek.
A második törvény hatására vonatkozóan Lazzarini elmondta, hogy a kapcsolattartás tilalma gyakorlatilag az UNRWA nemzetközi munkatársainak vízumkiadásának leállításához vezetett.
A szervezet azonban továbbra is közszolgáltatásokat nyújt, beleértve az oktatást és az alapellátást Ciszjordániában és Gázában.
Lazzarini elmondta, hogy Gázában a szervezet továbbra is működik a megmaradt 12 000 munkatársával a folyamatos izraeli támadások ellenére.
„Munkatársaink osztoznak a gázai lakosság sorsában” – mondta.
„Valahogy mégis működünk oktatási minisztérium vagy a palesztin menekültek számára létrehozott alapellátási minisztérium hiányában is.
„Tehát a ciszjordániai iskoláink továbbra is nyitva vannak. Több mint 50 000 diáknak biztosítunk oktatást.” És az elsődleges egészségügyi rendszerünk is működik.”
Az UNRWA betiltása egy folyamatban lévő ügyet indított el a Nemzetközi Bíróság előtt, ahol az államok arra kérik a bíróságot, hogy döntsön Izrael nemzetközi jogi kötelezettségeiről, miszerint tiszteletben kell tartania az ENSZ-ügynökségek mentességeit és kiváltságait, valamint biztosítania kell a humanitárius segítségnyújtást a megszállt lakosság számára.
A bíróság előtti beavatkozásában az Egyesült Királyság azt vallotta, hogy az UNRWA „pártatlan és semleges”, és azzal érvelt, hogy Izrael szervezetre vonatkozó betiltása indokolatlan volt.
