Az EU Külügyi Tanácsa megvitatja az Izraellel kötött társulási megállapodás felfüggesztését – jelentette be Kaja Kallas, a blokk külpolitikai főképviselője kedden.
„A holland külügyminiszter javaslatot tett az Izraellel kötött társulási megállapodásunk 2. cikkének felülvizsgálatára, és ezt meg fogjuk vitatni” – mondta Kallas újságíróknak a tanács brüsszeli ülésének küszöbén.
HR/VP @kajakallas doorstep ahead of todays Foreign Affairs Council (#FAC) in Brussels. ⬇️ pic.twitter.com/bwX7C5x4Y7
— European External Action Service – EEAS 🇪🇺 (@eu_eeas) May 20, 2025
Kallas azt mondta, hogy „nem tudja megjósolni a megbeszélés kimenetelét”, de „ami fontos, és amiben mindannyian hasonló nézeteket vallunk, az az, hogy a humanitárius segély a lehető leghamarabb eljusson Gázába.”
„Természetesen Izrael döntése, hogy beengedi a segély egy részét, csepp a tengerben. Üdvözlendő, de nem elég” – hangsúlyozta.
„Rendkívül súlyos” helyzet
Kallas rámutatott, hogy „a határok mögött több ezer teherautó várakozik”.
„Európai pénzből finanszírozták ezt a humanitárius segélyt, és el kell jutnia az emberekhez, mert a helyzet rendkívül súlyos” – hangsúlyozta az EU-tisztviselő.
Louise Wateridge, a spokeswoman for UNRWA, says the humanitarian situation in Gaza "is absurd, it's appalling, and to be quite frank, it’s unforgivable."
"All of the supplies around me are literally three hours from the Gaza Strip. They could be there this afternoon," she added,… pic.twitter.com/11Ox6hlick
— Quds News Network (@QudsNen) May 20, 2025
Izrael március 2. óta lezárta a gázai határátkelőhelyeket, megakadályozva minden humanitárius segély, beleértve a vizet, az élelmiszert és az orvosi felszereléseket, bejutását az enklávéba, súlyosbítva az amúgy is súlyos humanitárius válságot az enklávéban.
Az amerikai kormányzat és európai szövetségeseinek nyomására az izraeli biztonsági kabinet vasárnap késő este úgy döntött, hogy beengedi a segélyek egy részét az enklávéba.
Franciaország támogatása
Az Anadolu hírügynökség beszámolója szerint a francia külügyminiszter korábban támogatását fejezte ki az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálata mellett.
„Felszólítom az Európai Bizottságot, hogy végezze el ezt a felülvizsgálatot, dolgozza fel ezt a kérelmet, és állapítsa meg, hogy Izrael tiszteletben tartja-e ezt a cikket és az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit” – mondta Jean-Noel Barrot kedden a France Inter rádiónak, utalva Hollandia javaslatára.
‘'The blocking of humanitarian aid by the Israeli government has turned Gaza into a place of death, if not a cemetery’'
French Foreign Minister Jean-Noel Barrot criticised Israel's limited easing of humanitarian aid access to Gaza, describing it as "totally insufficient" during… pic.twitter.com/JoqtN8JJCp
— TRT World (@trtworld) May 20, 2025
Barrot megjegyezte, hogy a javaslat különösen a megállapodás 2. cikkének felülvizsgálatát célozza, amely kimondja, hogy mindkét félnek tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, hangsúlyozva, hogy a megállapodás esetleges „felfüggesztése” is fennállhat, ha jogsértést észlelnek.
„A (megállapodásnak) van politikai, de kereskedelmi vonatkozása is. Ha szabad így fogalmaznom, sem Izraelnek, sem az Európai Uniónak nem áll érdekében a megállapodás megszüntetése. A Gázából visszaérkező képek – a civilek, a nők és a gyermekek helyzete – azonban arra késztetnek minket, hogy ma további lépést tegyünk” – mondta.
„Teljesen elégtelen” támogatás
Barrot azt is megerősítette, hogy Franciaország „eltökélt” a palesztin állam elismerése mellett, és megerősítette, hogy hozzá akar járulni egy „politikai megoldáshoz”.
„Elviselhetetlen, mert a vak erőszak és az izraeli kormány humanitárius segélyblokádja Gázát a haldoklás helyévé, nem is beszélve a temetővel” – mondta, amikor a Gáza elleni közelmúltbeli izraeli csapásokról kérdezték.
Rámutatva arra, hogy az izraeli hadsereg három hónapja blokkolja a humanitárius segélyek hozzáférését, Barrot „teljesen elégtelennek” tartotta a kapuk újranyitására vonatkozó döntését.
„Nem hunyhatunk szemet a gázai nép szenvedése felett. A segítségnek azonnalinak, hatalmasnak és feltétel nélkülinek kell lennie. Mindezeknek véget kell vetni” – tette hozzá.
Trump áthelyezési tervei
Amikor Donald Trump amerikai elnök állítólagos terveiről kérdezték, miszerint akár 1 millió palesztint is áttelepítene Gázából Líbiába, Barrot megerősítette, hogy ellenezni fogják „bármilyen népesség-elvándorlást”.
„Ez ellentmond a második világháború romjai után felépített alapelveinknek, amelyek – még ha nem is akadályozták meg az összes háborút – lehetővé tették a világ számára, hogy nyolc évtizednyi viszonylagos stabilitást élvezzen” – mondta állítólag.
„Azok, akik ilyen javaslatokkal egy instabilabb és veszélyesebb világba akarnak minket taszítani – egy olyanba, ahol a háborúk és a konfliktusok sokasodnak, és ahol a civilek célpontok –, veszélyes útra vezetnek minket” – tette hozzá Barrot.
Azt mondta, hogy alig várják, hogy Izrael tegye meg az első lépést, és azt sem, hogy az Egyesült Államok mit tegyen a háború befejezésével kapcsolatban.
„Ezért dolgozunk a palesztin állam elismerésén, egy olyan döntésen, amely reméljük, hogy minden regionális szereplőt arra ösztönöz majd, hogy egy életképes palesztin állam létrehozása felé haladjon. Mert az elismerésnél fontosabb egy palesztin állam tényleges létezése” – tette hozzá Barrot.
Növekvő halálozási szám
Amióta Izrael március 18-án felmondta a tűzszünetet, több ezer palesztint ölt meg és sebesített meg a Gázai övezetben a véres és folyamatos légi bombázások során.
2023. október 7-én, egy dél-izraeli palesztin ellenállási műveletet követően az izraeli hadsereg népirtó háborút indított a palesztinok ellen, több mint 52 000 embert megölve, több mint 118 000-et megsebesítve, és több mint 14 000-en eltűntek.
A grieving Palestinian father collapses while bidding a final farewell to his wife and children, killed in an Israeli airstrike on Deir Al-Balah, central Gaza. pic.twitter.com/esewcjCpnn
— The Palestine Chronicle (@PalestineChron) May 20, 2025
Annak ellenére, hogy a világ számos országa rendszeresen elítéli az izraeli népirtást, kevés intézkedés történt Izrael felelősségre vonására.
Izraelt jelenleg a Nemzetközi Bíróság vizsgálja népirtás bűncselekménye miatt, míg a háborús bűnösökkel vádolt személyeket – köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnököt – hivatalosan is körözi a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Az izraeli népirtást nagyrészt Washington és néhány más nyugati hatalom védte, támogatta és finanszírozta.
(PC, Anadolu)
