Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság négy bírája ellen, többek között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs miatt, miközben fokozta a nyomást a végső bíróság semlegesítésére.
A hágai négy bíró, akik mind nők, nem léphetnek be az Egyesült Államokba, és blokkolni fogják a világ legnagyobb gazdaságában lévő vagyonukat vagy egyéb érdekeltségeiket – ezeket az intézkedéseket gyakrabban alkalmazzák az amerikai ellenfelek politikai döntéshozóival szemben, mint az igazságügyi tisztviselőkkel szemben.
„Az Egyesült Államok megtesz minden olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tart szuverenitásunk, Izrael és bármely más amerikai szövetséges szuverenitásának védelme érdekében a Nemzetközi Büntetőbíróság illegitim intézkedéseivel szemben” – mondta Marco Rubio külügyminiszter egy nyilatkozatban.
„Felszólítom azokat az országokat, amelyek továbbra is támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és amelyek szabadságát sok esetben nagy amerikai áldozatok árán vásárolták meg, hogy harcoljanak a nemzetünk és Izrael elleni szégyenteljes támadás ellen” – mondta Rubio.
A bíróság gyorsan visszavágott, egy nyilatkozatban kijelentve: „Ezek az intézkedések egyértelműen kísérletet tesznek arra, hogy aláássák egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségét, amely a világ minden tájáról származó 125 részes állam mandátuma alapján működik.”
Háborús bűnök
A Human Rights Watch arra sürgette a többi nemzetet, hogy emeljenek szót, és erősítsék meg a 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) függetlenségét, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsa a világ legsúlyosabb bűncselekményeiért felelős személyeket, amikor az országok maguk nem hajlandók vagy nem képesek erre.
A szankciók „célja, hogy eltántorítsák a Nemzetközi Büntetőbíróságot attól, hogy felelősségre vonja az Izraelben és Palesztinában elkövetett súlyos bűncselekmények, valamint a Gázában – többek között az Egyesült Államok bűnrészességével – egyre növekvő izraeli atrocitások közepette” – mondta a jogvédő szervezet nemzetközi igazságszolgáltatásért felelős igazgatója, Liz Evenson.
A célba vett bírók közül kettő, a szlovén Beti Hohler és a benini Reine Alapini-Gansou részt vett abban az eljárásban, amely Netanjahu ellen tavaly novemberben elfogatóparancsot adtak ki.
A bíróság „észszerű okokat” talált Netanjahu és Yoav Gallant volt izraeli védelmi miniszter büntetőjogi felelősségére olyan cselekedetekért, amelyek magukban foglalják az éheztetés háborús bűncselekményét, mint háborús módszert a gázai vérontásban.
Izrael, elfogultságra hivatkozva, dühösen elutasította a háborús bűncselekmények vádját, valamint a Dél-Afrika által a Nemzetközi Bíróság előtt felhozott különálló népirtási vádat.
A másik két bíró, a perui Luz del Carmen Ibanez Carranza és az ugandai Solomy Balungi Bossa részt vett abban a bírósági eljárásban, amely az afganisztáni háború alatt az amerikai erők által elkövetett háborús bűncselekmények vádjával kapcsolatos vizsgálat engedélyezéséhez vezetett.
Vissza a kemény vonalhoz
Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumnak.
De az Egyesült Államok szinte összes nyugati szövetségese – valamint Japán, Dél-Korea, Latin-Amerika túlnyomó többsége és Afrika nagy része – részese a statútumnak, és elméletileg kötelesek letartóztatni a gyanúsítottakat, amikor azok a földjükre érkeznek.
Trump első ciklusában már szankciókat vezetett be az akkori Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészével szemben az afganisztáni nyomozás miatt.
Trump 2020-as veresége után az akkori elnök, Joe Biden, egy békülékenyebb megközelítést alkalmazott a bírósággal szemben, eseti együttműködéssel.
Rubio elődje, Antony Blinken visszavonta a szankciókat, és bár bírálta a bíróság Izraellel kapcsolatos álláspontját, együttműködött a bírósággal az oroszországi ukrajnai invázió kivizsgálásában.
A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái 2023-ban elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyermekek állítólagos tömeges elrablása miatt a háború alatt.
Mit várhatunk egy közönséges bűnöző elnöktől, aki egy olyan nyomorult országot vezet, ami 4 év alatt képtelen volt szankcionálni azt, aki belülről próbálta megpuccsolni a kormányzati rendszerét? Aki otthon bűnöző, az mindenhol az. Sem az Egyesült Államok, sem az Izrael nevű latorállam nem tagja az ICC-nek, viszont az egykori vagy folyamatosan elkövetett bűneik áldozatai, Afganisztán és Palesztina azok, tehát a bíróság teljes joggal eljárhat azokban az ügyekben, amikre elvileg a legátfogóbb nemzetközi tilalom vonatkozik: háborús és emberiesség elleni bűncselekmények. Aki ezeknek a bűnöknek a kivizsgálását bármi módon akadályozza, részes félként nem szerez érvényt az elfogatóparancsnak, vagy aktívan a bíróság ellen dolgozik, az szintén büntetendő. Nem is kell ékesebb bizonyíték a képmutatásra, kurvalelkűségre annál, hogy a Putyin elleni (egyébként szintén helytálló) bűnvádakat ezek a körök felállva tapsikolták meg, a Netanjahu elleninél meg hangosan fújolnak.