Ad image

Az amerikai-iráni kapcsolatok története: Az 1953-as rezsimváltástól Trump csapásáig

Irán továbbra is az Egyesült Államok ellensége a Közel-Keleten az 1979-es iszlám forradalom óta, amelyet Ruhollah Homeini ajatollah vezetett.

8 Min Read

Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség évtizedek óta a legmagasabb szintre emelkedett, miután Donald Trump elnök vasárnap közvetlen csapásokat rendelt el, amelyek állítása szerint „megsemmisítették” a kulcsfontosságú nukleáris létesítményeket a közel-keleti országban.

Irán továbbra is az Egyesült Államok legnagyobb ellensége a régióban az 1979-es iszlám forradalom óta, amelyet Ruhollah Khomeini ajatollah vezetett, megbuktatva a nyugatbarát Mohammad Reza Pahlavi hatalmát. Azóta a két nemzet számos kérdésben vitatta egymást, beleértve Irán nukleáris ambícióit, Irán régióbeli megbízottjainak támogatását és az Egyesült Államok politikai beavatkozását.

Izrael, amely régóta fenyegetésnek tekinti Iránt, a múlt héten példátlan csapásokat hajtott végre Irán-szerte, miután azzal vádolta az országot, hogy nukleáris fegyvereket fejleszt. Az izraeli állításokat semmilyen hiteles bizonyíték nem támasztotta alá, de Trump az izraeli csapásokat követően belerántotta az Egyesült Államokat a háborúba.

Vasárnap az Egyesült Államok közvetlenül csapást mért Iránra egy, a Trump-adminisztráció által rendkívül kifinomult titkos támadásnak nevezett támadásban, amelyben több mint 125 amerikai repülőgép és 75 precíziós bomba vett részt. Washington azt állította, hogy „elpusztították” Irán nukleáris létesítményeit, de Teherán figyelmeztetett, hogy megtorolja a helyzetet.

Íme az USA-Irán kapcsolatok idővonala 1953 óta:

(1953) Az USA által támogatott puccs és a sah újratelepítése: Feszültségek kezdtek forrni a demokratikusan megválasztott iráni miniszterelnök, Mohammad Mosaddegh erőfeszítései miatt, hogy államosítsa az Angol-Iráni Olajtársaságot (ma BP). A brit gyarmati hatalom az 1900-as évek elején az olaj felfedezése óta többségi részesedéssel rendelkezett a közös vállalatban. Mosaddegh lépései a vállalat államosítására az 1951-es megválasztása után felháborították a briteket. Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) támogatta az Egyesült Királyságot a puccs megszervezésében és a valaha megbuktatott uralkodó, Pahlavi sahként való visszatérésének támogatásában.

(1957) Atomok a békéért: A sah atomenergiával rendelkező Iránra vonatkozó ambíciói elnyerték az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek támogatását. Mindkét ország nukleáris megállapodást írt alá az atomenergia polgári felhasználásáról Dwight D. Eisenhower akkori amerikai elnök Atomok a békéért programjának részeként. Egy évtizeddel később az Egyesült Államok atomreaktort és uránt biztosított Iránnak üzemanyagként. A nukleáris együttműködés képezi a jelenlegi nukleáris kérdés alapját.

(1979) Iszlám forradalom: Míg Teherán és Washington kapcsolatai virágoztak, az irániak a sah diktatúrája alatt nyögtek, és ellenálltak a nyugati befolyás látszólagos túlhatásának üzleti tevékenységükre. Forradalmi tüntetések rázták meg az országot 1978 végén, és 1979 januárjában menekülésre kényszerítették a sahot. A száműzetésben élő iszlám tudós, Ruhollah Homeini ajatollah visszatért az új iszlám köztársaság irányítására.

(1980) Az Egyesült Államok megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat: Miután az Egyesült Államok a sah száműzetése után rákkezelésre való befogadását engedélyezte, iráni diákok betörtek a teheráni amerikai nagykövetségre, és 444 napra elraboltak 52 amerikait. Washington megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, és szankciókat vezetett be az országgal szemben. A sah száműzetésben meghalt.

(1980-88) Az Egyesült Államok támogatja az iraki inváziót: Miután Irak Szaddám Huszein vezetésével – aki igyekezett fellépni Homeini ideológiája ellen – megtámadta Iránt, az Egyesült Államok Irak oldalára állt, ami elmélyítette a feszültséget a két nemzet között. A háború 1988-ig tartott, és mindkét oldalon ezrek haltak meg. Irak vegyi fegyvereket is bevetett Irán ellen.

(1984) Terrortámogatóként való megjelölés: Ronald Reagan elnök hivatalosan is „terrortámogató államnak” minősítette Iránt a libanoni támadások sorozata után, ahová az Egyesült Államokat bevonták Izrael megszállása után. Egy bejrúti katonai bázis elleni támadásban 241 amerikai katona halt meg. Az Egyesült Államok a Hezbollah-t, egy Irán által támogatott libanoni síita mozgalmat hibáztatta. Később azonban Reagan a színfalak mögött együttműködött Iránnal a Hezbollah által fogva tartott amerikai túszok kiszabadításában. Amikor napvilágra került, az Irán-Contra ügy, ahogy nevezték, hatalmas botrányt okozott Reagan számára.

(1988) Az Iran Air járatát lelőtték: A háborús feszültségek és a Perzsa-öbölben egymás katonai hadihajói elleni közvetlen támadások közepette egy amerikai hadihajó július 8-án behatolt az iráni vizekre, és tüzet nyitott az Iran Air polgári járatára (IR655), amely Dubaiba tartott. A fedélzeten tartózkodó mind a 290 ember meghalt. Az Egyesült Államok, amely azt állította, hogy hiba történt, hivatalosan nem kért bocsánatot, és nem vállalta a felelősséget, de 61,8 millió dollárt fizetett a családoknak kártérítésként.

(1995) Szigorúbb szankciók: 1995 és 1996 között az Egyesült Államok további szankciókat vezetett be. Ezután Bill Clinton elnök végrehajtási rendeletei megtiltották az amerikai vállalatoknak, hogy Iránnal üzleteljenek, miközben a Kongresszus törvényt fogadott el, amely megbüntette az ország energiaszektorába befektető vagy Iránnak fejlett fegyvereket értékesítő külföldi szervezeteket. Az Egyesült Államok a nukleáris fejlesztést és az olyan csoportok támogatását említette, mint a Hezbollah, a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád.

(2002) A szeptember 11-i támadások utóhatása: Az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i támadásokat követően George W. Bush elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében azt mondta, hogy Irán Irakkal és Észak-Koreával együtt a „gonosz tengelyének” része. Akkoriban Irán a színfalak mögött együttműködött az Egyesült Államokkal, hogy közös ellenségeiket – az afganisztáni tálibokat és az al-Kaidát – célba vegye. Az együttműködés megromlott, és 2022 végére a nemzetközi megfigyelők magas dúsítású uránt észleltek Iránban, ami további szankciókat szorgalmazott.

(2013) Iránnal kötött atommegállapodás: 2013 és 2015 között Barack Obama amerikai elnök magas szintű tárgyalásokat kezdett Iránnal. 2015-ben Teherán beleegyezett a korábban Közös Átfogó Akcióterv (JCPOA) néven ismert atommegállapodásba, amely a szankciók enyhítéséért cserébe korlátozta volna Irán nukleáris tevékenységeit. Kína, Oroszország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Európai Unió is részes fele volt a megállapodásnak, amely 3,67 százalékban korlátozta Irán dúsítását. (2018) Trump kilép az atomalkuból: Trump első ciklusa alatt az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett az egyezményből, és visszavonta az Irán elleni szankciókat. Trump és Izrael is kritikusan viszonyult az egyezményhez. Irán szintén visszavonta kötelezettségvállalásait, és a megállapodásban foglalt korlátokon túl dúsított uránt kezdett gyártani.

(2020) Az IRGC vezetőjének meggyilkolása: Trump első ciklusa alatt az Egyesült Államok dróntámadásban megölte Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) elit Kudsz Erőinek vezetőjét Bagdadban. Egy évvel korábban a kormányzat „terrorista” szervezetnek minősítette a Kudsz Erőket. Irán erre válaszul csapásokat mért az amerikai iraki eszközökre.

(2025) Levél Teheránnak: Márciusban Trump levelet küldött Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfelsőbb vezetőjének, amelyben új tárgyalásokat javasolt egy atomalkuról 60 napos határidővel. Hamenei azonban elutasította az ajánlatot, mondván, hogy az Egyesült Államok nem tárgyalásokat kíván folytatni Iránnal, hanem követelményeket támaszt vele szemben. A tárgyalások nem hivatalosan Ománban és Olaszországban kezdődtek, Maszkat közvetítőként működött közre. Trump azt állította, hogy csapata több tárgyalási forduló után „nagyon közel” van a megállapodáshoz, és óva intette Izraelt a csapásoktól. Teherán is optimizmusát fejezte ki, de ragaszkodott az urándúsításhoz való jogához – ami a tárgyalások egyik zárópontja volt. Izrael egy nappal az iráni-amerikai tárgyalások hatodik fordulója előtt csapásokat mért Irán-szerte.

(2025) Amerikai csapások: Az Egyesült Államok biztonsági aggályokra és Izrael védelmére hivatkozva három kulcsfontosságú nukleáris létesítményt bombázott Iránban.

Source: Al Jazeera

Share This Article
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »
Exit mobile version
giá gốc là : 100. lapierre xr 9.