A Gázai Törvényszék – egy független kezdeményezésként létrehozott „népbíróság” Gázában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására – szarajevói nyilatkozata csütörtökön elítélte az izraeli „rezsimet” és cselekedeteit.
Az elmúlt három napban a Szarajevói Nemzetközi Egyetemen üléseket tartottak a népirtás és Gáza pusztulásának politikai gazdaságtanáról, az éheztetés bűncselekményéről, a nemzetközi rendszer szerepéről a népirtás korában, a népbíróságokról és a diáktüntetések kriminalizálásáról.
Izrael 2023 októbere óta több mint 54 000 palesztint, főként nőket és gyermekeket ölt meg Gázában. A szüntelen bombázás szinte az egész területet a földdel tette egyenlővé, és élelmiszer- és egyéb alapvető szükségleti cikkek hiányához vezetett, növelve az éhínség kockázatát.
„Kollektív erkölcsi felháborodás”
A Szarajevói Nyilatkozat kifejezte „kollektív erkölcsi felháborodását a palesztin népirtás miatt”, miközben elkötelezte magát amellett, hogy „a globális civil társadalom partnereivel együttműködve véget vet a népirtásnak, és biztosítja az elkövetők és a támogatók elszámoltathatóságát” egy „szabad Palesztina” érdekében.
„Elítéljük az izraeli rezsimet, a népirtás elkövetését, valamint évtizedek óta tartó politikáját és gyakorlatát, mint például a gyarmatosítás, az etnikai felsőbbrendűség, az apartheid, a faji szegregáció, az üldöztetés, a jogellenes telepek, a visszatéréshez való jog megtagadása, a kollektív büntetés, a tömeges fogva tartás, a kínzás és a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés, a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a szisztematikus szexuális erőszak, a bontások, a kényszerű kitelepítések és kiutasítások, az etnikai tisztogatások és a kényszerített demográfiai változtatások, a kényszeréheztetés, az összes gazdasági és társadalmi jog szisztematikus megtagadása, valamint a kiirtás” – áll a nyilatkozatban.
A nyilatkozat bejelentette, hogy elutasítja „a cionizmus romboló ideológiáját, mint az izraeli rezsim hivatalos államideológiáját, a Palesztinát gyarmatosító és az izraeli államot romjain létrehozó erőket, valamint a mai Izrael-párti szervezeteket és megbízottaikat”.
Ennek érdekében a nyilatkozat „az egész országban a gyarmatosítás megszüntetésére, az etnikai felsőbbrendűséget hirdető rend megszüntetésére, valamint a cionizmus felváltására szólított fel egy olyan rendszerrel, amely a keresztények, muszlimok, zsidók és mások egyenlő emberi jogain alapul”.
A nyilatkozat az izraeli katonai akciók azonnali leállítását és a katonai erők kivonását követelte, valamint a „népirtás, az erőszakos kitelepítések és kiutasítások, a telepépítési tevékenységek, Gáza ostromának és a Ciszjordániában történő mozgáskorlátozások” leállítását.
Az önrendelkezéshez való jog
A Gázai Törvényszék elítélte „a kormányok folyamatos bűnrészességét az izraeli háborús bűncselekmények, emberiség elleni bűncselekmények és népirtás elkövetésében Palesztinában, valamint számos médiavállalat szégyenletes szerepét a népirtás eltussolásában, a palesztinok dehumanizálásában és a palesztinellenes rasszizmust, háborús bűncselekményeket és népirtást tápláló propaganda terjesztésében”.
A palesztin önrendelkezési jogot hangsúlyozva a bíróság kijelentette, hogy a kérdés „jus cogens és erga omnes (egyetemes szabály, amelyre nem vonatkoznak kivételek, és minden államra kötelező), és nem alku tárgya, és magától értetődő”.
A követelések között szerepelt a korlátlan humanitárius segély Gázának történő újraindítása és az összes izraeli erő kivonása libanoni és szíriai területekről is.
A nyilatkozat felszólította az összes kormányt és nemzetközi szervezetet, hogy „vessenek véget az elmúlt tizenkilenc hónapot jellemző történelmi tétlenségi botránynak, sürgősen reagáljanak minden rendelkezésükre álló eszközzel az izraeli támadás és ostrom megszüntetésére, tartsák be a nemzetközi jogot, vonják felelősségre az elkövetőket, és nyújtsanak azonnali segítséget és védelmet a palesztin népnek”.
A nyilatkozat elismerte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNRWA) független különleges eljárásai iránti folyamatos erőfeszítéseket, üdvözölve „a palesztin nép jogainak védelmére irányuló elvi alapon történő fellépést”.
A Gázai Törvényszéket hivatalosan 2024 novemberében indította el Londonban egy akadémikusok, értelmiségiek, emberi jogi aktivisták és civil szervezetek képviselőinek koalíciója, válaszul arra, amit ők „a szervezett nemzetközi közösség teljes kudarcának” neveztek a nemzetközi jog végrehajtásában Gázában.
A szarajevói ülést követően a törvényszék tervei szerint idén októberben tartja utolsó tárgyalását Isztambulban.
Az esemény során a lelkiismereti esküdtszék bemutatja a törvényszék megállapításainak és határozatainak tervezetét, amely a tanúk vallomásaira és a válság által érintett palesztinok nyilatkozataira támaszkodik.
FORRÁS: AA
