Sebastia, a megszállt Ciszjordánia – Izrael régészeti projektnek nevezi a zsidó örökség kiemelését és egy új izraeli nemzeti park létrehozását. A palesztinok ezt Izrael azon terveinek újabb bizonyítékának tekintik, hogy annektáljon egy ősi várost, és eltörölje a palesztin történelmet egy olyan területen, amely az ezen a földön élő népek 5000 éves közös történetét meséli el.
Szélsőjobboldali, telepespárti izraeli kormányminiszterek május 12-én Sebastiában tartózkodtak egy küldöttség tagjaként, amely a város régészeti parkjának, a Ciszjordánia 6000 lelőhelye közül az egyik legnagyobb és legfontosabbnak a közelgő elfoglalását ünnepelte.
Amichai Eliyahu, az ultranacionalista izraeli örökségvédelmi miniszter, aki maga is egy illegális ciszjordániai település lakója, üdvözölte az izraeli ásatások megkezdését a helyszínen és a „Szamária Nemzeti Park” közelgő létrehozását, amely a terület zsidó történelmére fog összpontosítani.
A palesztinok szerint ezzel együtt jár majd az a kísérlet is, hogy elfedjék a földhöz fűződő kapcsolataikat. A palesztin Turisztikai és Régészeti Minisztérium az ásatásokat „Sebastia annektálásának és környezetétől való elszigetelésének előkészítésének” nevezte.
Izraeli politikusok Sebastiát Szamáriának, vagy héberül Somronnak nevezik, és azt mondják, hogy közel három évezreddel ezelőtt a bibliai Izrael Királyságának fővárosa volt.
A régészeti lelőhely azonban magában foglalja egy bizánci bazilika romjait, egy római fórumot és amfiteátrumot, valamint a keresztes korabeli Szent János-templomot, amelyet mecsetté építettek át – és úgy vélik, hogy itt található Keresztelő János, a Koránban Jahja prófétaként ismert sírja.
Sebastia régészeti parkja, amely egykor turisztikai központ volt, és ma is a keresztények zarándokhelye, felvételt fontolgat az UNESCO világörökségi listájára, a palesztin tisztviselők által véglegesített kérelmek függvényében.
„Vér folyója”
Mohammed Azim, Sebastia polgármestere és a város lakói régóta figyelmeztetnek Izrael azon szándékára, hogy „zsidósítsa” Sebastiát, és kizárólag izraeli turisztikai célponttá alakítsa.
A riadalom fokozódott, miután az önkormányzat tavaly júliusban földfoglalási parancsot kapott egy „katonai célú” létesítmény felépítésére a környék egyik ősi dombtetőjén.
Azim az Al Jazeerának nyilatkozva irodájában, amely az egyre elnéptelenedő óvárosra néz, azt mondta, hogy „vérfolyam fog ömleni a faluba”, ha megkezdődik a laktanya építése.
„A hadsereg célja, hogy elviselhetetlenné tegye az itt élők életét, ezért végül megadják magukat a valóságnak és elhagyják a várost – akárcsak azok, akiket Dzseninben és Tulkaremben kitelepítettek” – mondta Azim, utalva az idén az izraeli katonai műveletek által a megszállt Ciszjordániában kitelepített több mint 40 000 palesztinra.
„Most naponta katonák vonulnak be a faluba – és egyértelmű ölési szándékkal” – tette hozzá Azim. „Ellenállni fogunk az építkezésnek – természetesen békésen. A földtulajdonosok nem fogják feladni a földjeiket.”
A polgármester a faluban fokozódó katonai erőszak és a gyermekek elleni célpontok elítélésére szólított fel, nevezetesen a hadsereg januári halálos lövésére, a 14 éves Ahmad Jazarra.
Az izraeli állam a maga részéről azzal érvel, hogy Sebastia falut nem érintik a régészeti munkálatok, mivel az a tervezett nemzeti park határain kívül fekszik.
A Sebastia Régészeti Múzeum kurátora és egy életen át a faluban élő Walaa Ghazzal azonban azt mondja, hogy a tervek Izrael azon terveinek eszkalációját jelentik, hogy végül kiutasítsák a lakosokat és a vállalkozókat, és megakadályozzák a palesztinokat abban, hogy hozzáférjenek a városhoz, romjaihoz, valamint a körülötte lévő hatalmas dombokhoz és olajfaligetekhez.
Ghazzal az Al Jazeerának elmondta, hogy „a lakosok félnek a jövőtől”, különösen azok, akik a romok közelében vannak.
„A helyzet nagyon veszélyes” – mondta. „Hamarosan megakadályozzák majd, hogy elmenjünk a régészeti lelőhelyre.
„Véleményem szerint csak hónapjaink vannak, mielőtt azt mondják nekünk, hogy hagyjuk el otthonainkat” – tette hozzá Ghazzal. „A jövőt látjuk Gázában és a táborokban [a ciszjordániában]. Megpróbálnak minket eltörölni.
„Bibliai örökség”
Izraeli miniszterek és telepes politikusok a zsidó bibliai örökség védelméről szóló retorikával próbálják leplezni régóta dédelgetett vágyukat, hogy annektálják Szebastiát – mondta Azim.
Eliyahuhoz Szebastiában csatlakozott Idit Silman környezetvédelmi miniszter és Yossi Dagan, a 35 illegális ciszjordániai települést ellenőrző Shomron Regionális Tanács elnöke.
Silman üdvözölte a tervet, és az izraeli médiának azt nyilatkozta, hogy „történelmi igazságszolgáltatás történik”, azzal vádolva a palesztinokat, hogy megpróbálják „eltörölni” a zsidó örökséget.
Az izraeli kormány régóta világossá teszi, hogy Szebastiát, amely a legtöbb történész egyetért abban, hogy kevesebb mint 200 évig Izrael Királyságának fővárosa volt, elfoglalják, és az izraeli turizmus központi elemévé alakítják át Ciszjordániában.
2023 májusában az izraeli kormány jóváhagyott egy 30 millió sékeles (több mint 8 millió dolláros) programot a park helyreállítására, egy turisztikai központ, új bekötőutak és kibővített katonai jelenlét létrehozására. Bejelentették egy négymillió sékelből (1,2 millió dollárból) száruló, használaton kívüli Hijaz vasútállomás felújítását is, amely mintegy két mérföldre fekszik Sebastiától, és utoljára az Oszmán Birodalom utolsó éveiben működött.
„A régészeti ásatások célja a helyszín régiségeinek feltárása és az ókori város minden korszakában való hozzáférhetővé tétele: a település kezdetétől, az i. e. 8. században, az ókori Izrael Királysága alatt, a hellenisztikus városon, a Heródes király által épített csodálatos római városon [Augusztus császár után „Sebastos”-nak nevezték el] át a bizánci korszakig, amikor egy templomot építettek a helyszínen” – közölte Eliyahu izraeli örökségvédelmi miniszter hivatala.
A palesztin identitás eltörlése
Ghazzal szerint Sebastia romjai „megkülönböztethető helyi kultúrát” mutatnak egy olyan földrajzi régióban, amelyet „mindig is Palesztinaként ismertek”. Elmondása szerint a maradványok hangsúlyozzák a város vallási és kulturális jelentőségét a hódító birodalmak számára, valamint a többvallású lakosok évszázados békés egymás mellett élését.
Az UNESCO-hoz benyújtott palesztin beadványban megjegyzik, hogy Sebastia jelenlegi városa még mindig őrzi „az ősi nevet [és] a római város keleti részén található, ami a kulturális folytonosság erős elemére utal”.
De azok számára, akik a tervezett izraeli nemzeti parkra koncentrálnak, csak a zsidó történelem számít.
Az Al Jazeera megkeresésére válaszolva Eliyahu irodája azt mondta, hogy Sebastia „elsősorban zsidó örökségi helyszín volt, ahol az Izraeli Királyság korabeli régészeti maradványokat találtak”.
„Fontos hangsúlyozni, hogy még ha a Föld magjának mélyéig ásnánk is a helyszínen, akkor sem találnánk az ősi palesztin települések történelmi bizonyítékát” – tette hozzá Eliyahu irodája.
A szomszédos Shavei Shomronban élő Yossi Dagan régóta szorgalmazza Sebastia elfoglalását, és hangsúlyozza annak fontosságát a bibliai történelemben. A régészeti lelőhelyen az izraeli médiának elmondta: „Amikor itt ásol, a saját kezével érinti a Bibliát.”
Ghazzal azonban azt mondta, hogy az izraeli kormány az Ószövetség bibliai történeteit történelmi valóságként kezeli, ami arra szolgál, hogy elbagatellizálja a palesztinok azon állításait, miszerint évezredek óta a földön éltek, és figyelmen kívül hagyja a palesztin nép ősi kapcsolatait a földjével.
„Nem alapozhatja a föld iránti igényét a vallásra – a civilizációk azokról az emberekről szólnak, akik kialakítják identitásukat, műveiket és emlékműveiket – sőt, még a nyelvüket is” – mondta Ghazzal.
„Izrael meg akarja ölni a múltunk történeteit, és méreggel akarja helyettesíteni azokat; ez bűncselekmény a történelmünk ellen” – tette hozzá Ghazzal. „Amikor lerombolják az emlékműveinket, eltávolítják azokat a családokat, akik életben tartják a történelmet, ki fog utána beszélni – és továbbvinni a történetünket a következő generáció számára?”
Szellemváros
Ahmad Kayed, egy 59 éves sebastiai falusi lakos és vezető aktivista az Al Jazeerának elmondta, hogy a romokat nem fogják „harc nélkül elfoglalni”, és tüntetéseket kezdeményeznek.
Azt mondta, hogy Izrael „valami nagyot tervez” Sebastiában, és utalt az új vasblokádokra, amelyeket a várost körülvevő utakon emelnek.
A sebastiai lakosok számára már most is rendkívül veszélyes a régészeti park látogatása a telepesek támadásai és a szinte napi katonai inváziók miatt – mondta. De amint katonai laktanyát létesítenek, az véglegesen tilos lesz.
„Lépésről lépésre dolgoznak azon, hogy megszerezzék Sebastiát, és folyamatosan szenvedést okozzanak nekünk, hogy az emberek elmenjenek” – mondta Kayed, utalva a legalább 40 családra, akik 2023. október 7. óta elhagyták a várost.
„A második Nakbában vagyunk, és Sebastia ostrom alatt áll” – tette hozzá. „De Sebastia erős, tudjuk, hogyan kell szembenézni velük, mert már csináltunk ilyet korábban is.”
Rámutatott, hogy a lakosok az 1970-es évek végén fellázadtak, hogy megakadályozzák Izrael terveit Sebastia elfoglalására, és ezt 2013-ban is megtették, hogy megakadályozzák a telepeseket abban, hogy szennyvizet pumpáljanak a mezőgazdasági területekre. Két évvel később a lakosok tiltakozásai és ülősztrájkjai megakadályozták egy új bekötőút építését a telepesek számára, amelyet Eliyahu irodája szükségesnek tartott a „több százezer izraeli számára, akik Sebastia zsidó örökségét akarják majd megismerni és megtapasztalni”.
Kayed azonban elismeri, hogy az idők megváltoztak, és a katonai erőszak ma semmihez sem hasonlítható, amit évtizedes aktivizmusa során tapasztalt.
„Amikor eldöntjük, mit tegyünk, okosak leszünk, új módon fogunk demonstrálni, és Sebastia minden lakója követni fog minket” – tette hozzá.
Komolyan aggódott amiatt is, hogy ha ásatásokra kerül sor, az izraeliek meggyalázzák azokat a régészeti leleteket, amelyek ellentmondanak a földterületre vonatkozó igényüknek, és még mindig sok minden feltáratlan marad, ha a palesztinok vezette ásatásokat nem blokkolják.
Az önkormányzat továbbra is abban bízik, hogy az UNESCO védelmet nyújt a falunak, és felveszi a romokat a világörökségi listájára. A polgármester azt is reméli, hogy a régészeti park csatlakozik az UNESCO „veszélyben lévőnek” tartott jelentős helyszíneinek listáján szereplő 56 másik helyszínhez.
A régészeti lelőhely közelében lévő vállalkozások azt mondják, hogy október 7. óta elvesztették vásárlóik több mint háromnegyedét.
Samer Sha’er, a park és Sebastia impozáns római oszlopai mellett található kávézó tulajdonosa szerint egy katonai előőrs pusztító lenne a vállalkozások számára.
„Naponta konfrontációk, állandó katonai jelenlét és biztonságérzet hiánya lesz” – mondta. „Senki sem akar majd idejönni és leülni, amíg a hadsereg a közelben állomásozik – sem a boltosok, sem a látogatók nem maradhatnak majd.”
A próféták és a hódító császárok által egykor áhított szent föld, Sebastia szellemvárossá vált – történelmének dicsősége kísérti, ami az ultranacionalista izraeli kormány annektálásának célpontjává is tette.
Kayed láthatóan meghatottnak tűnt, miközben a régészeti park dombjain játszott fiatalkoráról és egy egész életéről beszélt, amelyet otthona megmentésére fordított.
Nyilvánvalóan nehezményezte, hogy a város nem cselekedett gyorsabban, hogy egyesüljön a katonai laktanya vagy az esetleges annektálás kúszó fenyegetése ellen. De úgy tűnik, az összes érintett, beleértve a város polgármesterét is, nem tudja biztosan, mi következik – vagy mikor.
„Ez a föld mindent jelent nekem” – tette hozzá Kayed. „Egész gyermekkoromat, egész életemet a parkba járással töltöttem.”
„Elkobozzák a földemet [a laktanya építéséhez]. Olajfákat ültettem ott anyámmal, nagyon fájdalmas elveszíteni őket” – mondta Kayed. „A falu soha nem fogja feladni a romokat – ez a mi történelmünk, az életünk. A végéig harcolni fogunk.”
