Miközben Izrael pusztító gázai háborúja folytatódik, melyet a miniszterelnök a teljes katonai győzelem elérésére törekszik, az izraeli társadalomban egyre mélyülnek a megosztottságok.
Az elmúlt hetekben, ahogy az izraeli békeaktivisták és háborúellenes csoportok fokozták kampányukat a konfliktus ellen, a háború támogatói is fokozták a nyomást a folytatásra, bármilyen humanitárius, politikai vagy diplomáciai következménnyel is járjon.
A hadsereg tagjai nyílt leveleket tettek közzé, amelyekben tiltakoztak a gázai háború folytatásának politikai motivációi ellen, vagy azt állították, hogy a legújabb offenzíva, amely szisztematikusan rombolja Gázát, veszélyezteti a palesztin területen fogva tartott izraeli foglyokat.
Egy újabb nyílt levél érkezett Izrael egyetemeiről és főiskoláiról, amelynek aláírói a háború 2023 októberi kezdete óta ritka dolgot tettek Izraelben: a palesztin szenvedésekre összpontosítottak.
Másutt is elterjedtek a tiltakozó és a katonai szolgálat megtagadó kampányok – a békepárti hangulat és a kormány háborúkezelésével szembeni elterjedtebb felháborodás keverékének eredményeként –, ami veszélyt jelent Izrael háborús erőfeszítéseire, amelyek az ország fiataljainak aktív részvételétől függenek.
A háború kritikusai szerint az általuk ellenzett ember, Benjamin Netanjahu miniszterelnök, a szélsőjobboldalra támaszkodik koalíciójának fenntartása érdekében, és egy olyan ellenzékre, amely túl gyáva ahhoz, hogy szembeszálljon vele a népirtással kapcsolatos egyre növekvő nemzetközi vádakkal.
Erőteljes szélsőjobb
Fontos, hogy ne keverjük össze az izraeli kormány háborús magatartásával kapcsolatos növekvő belpolitikai kritikát a palesztin nép iránti tömeges szimpátiával.
Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint a zsidó izraeli válaszadók 82 százaléka továbbra is szeretné, ha Gázát megtisztítanák a palesztin lakosságtól, és közel 50 százalékuk támogatta azt is, amit szerintük az izraeli hadsereg által megszállt ellenséges városokban a civilek „tömeges meggyilkolásának” neveztek.
Hétfőn pedig több ezer izraeli, az ország szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszterének, Itamar Ben-Gvirnek az élén, tombolt a megszállt Kelet-Jeruzsálem óvárosában, „halál az arabokra” skandálva, és megtámadva mindenkit, akit palesztinnak vagy őket védőnek véltek.
A „Jeruzsálem Napja” meneten a tömeghez szólt az ország ultranacionalista pénzügyminisztere, Bezalel Smotrich is, aki hangosan kiállt a megszállt Ciszjordánia annektálása és a palesztinok Gázából való kitelepítése mellett.
Smotrich megkérdezte a tömegtől: „Félünk a győzelemtől?”; „Félünk a »megszállás« szótól?” A tömeg – amelyet az izraeli média egyes részei „ünneplőkként” jellemeztek – határozott nemmel válaszolt.
„Van egy szélsőjobboldali csoport, akiket másfél évnyi háború igazol” – mondta Alon Pinkas volt izraeli diplomata az Al Jazeerának. „Azt hiszik, hogy az üzenetük, miszerint ha pislogsz, veszítesz; ha megállsz, veszítesz; ha ingadozol, veszítesz, beigazolódott.”
Növekvő ellenvélemény
Izrael Gáza elleni támadásainak fokozódásával párhuzamosan, amelyekben már több mint 54 000 palesztin halt meg, az ellenvélemények hangjai is felerősödtek. Áprilisban több mint 1000 szolgálatban lévő és nyugdíjas pilóta nyílt levelet adott ki, amelyben tiltakoztak a háború ellen, amely szerintük „politikai és személyes érdekeket” szolgált, nem pedig biztonságiakat. További levelek, valamint egy szervezett kampány következett, amelyben a fiatal izraelieket arra ösztönözték, hogy utasítsák el a katonai szolgálatot.
Talán megérezve a széljárás irányát, Yair Golan, Izrael baloldali Demokrata Pártjának vezetője – aki kezdetben támogatta a háborút és keményvonalas álláspontot képviselt a humanitárius segélyek Gázába engedésével kapcsolatban – a hónap elején éles kritikát intézett a konfliktus ellen, azt állítva, hogy Izrael kockáztatja, hogy „pária állammá” válik, amely „hobbiból csecsemőket öl”, miközben a „lakosság kiutasítását” tűzte ki célul.
Míg egyesek üdvözölték a volt hadsereg vezérőrnagyának megjegyzéseit, mások mégis egyetértettek. Egy dél-izraeli konferencián, ahol a neves háborúellenes törvényhozó, Ofer Cassif mellett beszélt, Golant a közönség szélsőjobboldali tagjai bekiabálták és árulónak nevezték, mielőtt a biztonságiaknak ki kellett kísérniük a helyszínről.
Cassif, aki anticionistának vallja magát, régóta kivívta az izraeli társadalom felháborodását azzal, hogy hangosan elítéli Izrael palesztinokkal való bánásmódját.
„Mindig is fenyegetések érték” – mondta az Al Jazeerának Cassif, aki az izraeli törvényhozók közül egyedül ellenezte a háborút a kezdetektől fogva. „Nem tudok a saját utcámban járni. Október 7. előtt kétszer is megtámadtak, és azóta sokkal rosszabb lett.
„De nem csak én vagyok így. „Minden békeaktivista fizikai támadásnak vagy fenyegetésnek van kitéve, még a túszok családjai is ki vannak téve ezeknek a bigottoknak a támadása veszélyének” – mondta.
„Sokan kezdik felismerni, hogy ez a kormány, sőt még a főáramú ellenzék sem biztonsági okokból, vagy akár a túszok visszaszerzése érdekében vív háborút, hanem olyan népirtó küldetést hajt végre, amelyet Smotrich és a többi messiási bigott szorgalmaz” – mondta Cassif a pénzügyminiszterről és támogatóiról.
„Ezt olyan emberek engedték meg, mint [Benny] Gantz, [Yair] Lapid és [Yoav] Gallant” – mondta, hivatkozva a miniszterelnökkel szemben álló prominens politikusokra, „akik nem merték kritizálni [a háborút], és Netanjahura, aki a saját céljaira manipulálta azt.”
Cassif megjegyzéseit visszhangozta az akadémikusok háborút kritizáló nyílt levelének egyik aláírója, Ayelet Ben-Yishai, a Haifai Egyetem docense.
„Az ellenzéknek semmije sincs” – mondta az Al Jazeerának. „Értem, hogy nehéz egy bonyolult jövő mellett érvelni, de ők nem tesznek és nem mondanak semmit. Csak választási lehetőséget hagytak nekünk a háború és az megszállás kezelése, valamint Szmotrich és követői között. Ennyi. Milyen jövő ez?”
Izraelben rejlik
A kormány és az ellenzék számos tagja korábban magas beosztású szerepet töltött be a hadseregben, részt vett vagy felügyelt palesztinok elleni harci műveletekben, és fenntartotta a palesztin területek illegális megszállását.
A Demokrata Párt Golán-hegység vezetőjét a hadsereg korábban, 2007-ben is bírálta, amiért palesztin civileket használt élő pajzsként.
„Amit most látunk, az két cionista elit küzdelme arról, hogy melyik a nagyobb fasiszta különböző formákban” – mondta Jehouda Senhav-Shahrabani, a Tel-Avivi Egyetem professzora az Izraelen belüli politikai küzdelmekről.
„Egyrészt ott vannak az askenázi zsidók, akik letelepedtek Izraelben, megszállták őket, és ezreket öltek meg” – mondta Izrael hagyományos katonai és kormányzati elitjéről, akik közül sokan liberálisnak és demokratikusnak nevezhetik magukat, és eredetileg Közép- és Kelet-Európából származnak. „Vagy ott vannak a jelenlegi vallásos cionisták, mint Szmotrich és Ben-Gvir, akiket [a régi askenázi elit] most azzal vádolnak, hogy fasiszták.
„Ezt nem lehet balra és jobbra redukálni. „Én nem hiszek ebben” – mondta Shenhav-Shahrabani. „Ez mélyebbre nyúlik. Mindkét fél mit sem tud a gázai népirtásról.” Miközben a háborúval szembeni ellenállás belföldön és külföldön egyaránt fokozódott, a tiltakozások intenzitása is megnőtt.
Amióta Izrael márciusban egyoldalúan megszegte a tűzszünetet, közel 4000 palesztint öltek meg, köztük több száz gyermeket. Ezenkívül a megtizedelt enklávéra március 2-án bevezetett ostrom a háború előtti, több mint kétmilliós lakosságának megmaradt részét az éhínség szélére sodorta – figyelmeztetnek a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ.
Ugyanakkor, amikor Izrael gázai háborúja fokozódott, a Ciszjordániában folytatott tevékenységei is fokozódtak. Egy újabb katonai művelet ürügyén az izraeli hadsereg elfoglalta és lerombolta a megszállt terület nagy részét, a jelentések szerint 40 000 lakost kiűzve lakóhelyéről, miközben ott kiépíti saját katonai hálózatát.
Csütörtökön Izrael védelmi minisztere, Israel Katz, Smotrichhal együtt, aki pénzügyminiszterként jelentős ellenőrzést gyakorol Ciszjordánia felett, további 22 izraeli telep létrehozását jelentette be, mindezt a nemzetközi joggal szembemenve.
Smotrich bejelentése egy… kevesek számára meglepetés. A szélsőjobboldali miniszter – aki maga is palesztin földön telepes – korábban egyértelműen kijelentette szándékát, hogy annektálja Ciszjordániát, sőt, Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt elrendelte az előkészületeket, akitől elvárta, hogy támogassa az ötletet. Azt is mondta, hogy Gázát „teljesen elpusztítják”, lakosságát pedig egy apró földsávba űzik ki az egyiptomi határ mentén.
Shenhav-Shahrabani számára ez nem sokban volt meglepő.
„1994-ben másokkal együtt Dél-Afrikába mentem. Találkoztam egy Legfelsőbb Bírósági bírával, egy zsidóval, akit egy afrikáner bomba sérült meg [az apartheid elleni küzdelem során]” – mondta Shenhav-Shahrabani. „Azt mondta nekem, hogy semmi sem fog változni a palesztinok számára, amíg az izraeliek nem állnak készen arra, hogy börtönbe menjenek értük. Még nem tartunk ott.”
Source: Al Jazeera
