1. A cionizmus vallási romantizálása – avagy miért támogatja a Hit Gyülekezete Izraelt?
A Hit Gyülekezete tanításaiban Izrael központi, prófétikus szerepet tölt be. Az alapvető tanítás szerint a mai zsidó állam az ószövetségi próféciák beteljesülésének eszköze, és a „visszatérő Messiás” Izrael földjén tér majd vissza. Ezért számukra a mai Izrael Állam nem csupán politikai entitás, hanem isteni akarat megnyilvánulása.
Ez a narratíva azonban súlyos torzításokat eredményez. A gyülekezet Izrael politikai lépéseit, még a legsúlyosabbakat is (pl. gázai bombázások, telepespolitikák, emberi jogsértések) hajlamos bibliai igazságként bemutatni, ezáltal morális kritikán felüli státuszba helyezve egy modern államot. A palesztin áldozatok szenvedését ezzel szemben gyakran elhallgatják, relativizálják vagy „terrorista veszélynek” minősítik.
2. Jézus és a zsidó vallás – egy feszültségekkel teli paradoxon
A judaizmus Jézusképe
A klasszikus zsidó vallási tanítás Jézust nem ismeri el Messiásnak, sőt, a rabbinikus irodalomban néhol kifejezetten elutasító vagy gúnyos megjegyzések találhatók róla. A zsidó hit számára Jézus egy tévtanító vagy álpróféta, aki nem teljesítette a Messiásra vonatkozó bibliai próféciákat (pl. világbéke, templom újjáépítése).
A keresztény ellentmondás
A kereszténység alaptétele szerint „nincs más út az üdvösségre, csak Jézus Krisztus által” (Jn 14:6). Ez alapján a zsidó hit elutasítása Jézussal szemben üdvösségi kérdés, vagyis a klasszikus protestáns teológia szerint a zsidók – Jézus elfogadása nélkül – nem üdvözülnek.
A Hit Gyülekezete ezzel szemben nem hirdeti Jézust a zsidók felé aktívan, sőt, kifejezetten hangsúlyozza a „megtérés nélküli támogatás” elvét. Ez teológiailag komoly kérdéseket vet fel: valóban biblikus-e egy olyan keresztény közösség, amely nem Jézus, hanem Izrael állama köré szervezi teológiáját?
3. Az iszlám vallás és Jézus – elutasítás vagy elismerés?
Az iszlám Jézus-képe
Az iszlám különleges tisztelettel viszonyul Jézushoz (arab nevén: Íszá). A Korán szerint szűztől született, csodákat tett, és a világ végén visszatér. Bár nem Isten fiaként tekintenek rá, hanem nagy prófétaként, az iszlám Jézus-képe így is sokkal pozitívabb és központibb, mint a judaizmusé.
A Hit Gyülekezete és az iszlám
A Hit Gyülekezete viszont az iszlám vallást ellenségként kezeli. A prédikációkban gyakran jelennek meg az iszlámhoz kötött negatív sztereotípiák (pl. terrorizmus, saria, nőelnyomás), miközben a vallás valódi tartalmát figyelmen kívül hagyják. Az iszlám országok kereszténységhez való viszonyát szinte kizárólag üldöztetésként értelmezik, anélkül, hogy figyelembe vennék a vallás sokszínűségét.
Ez azért is különös, mert az iszlám legalább elismeri Jézust isteni küldöttként, míg a judaizmus egyáltalán nem – mégis az utóbbit részesítik teljes, kritikán felüli támogatásban.
4. Politikai és közéleti kapcsolatok
A gyülekezet politikai orientációja egyre markánsabbá vált a 2010-es évek után. Az ATV egyes műsorai visszaszorultak, miközben a Hetek és a Hit Rádió egyre inkább jobboldali, konzervatív, Izrael-párti álláspontokat kezdtek közvetíteni. Emellett rendszeresen szerveznek olyan eseményeket, mint a „Jeruzsálem Menet” vagy Izrael-párti rendezvények, ahol izraeli zászlókat lengetnek, és izraeli himnuszt játszanak.
A Hit Gyülekezete egyre gyakrabban lép fel az „újkeresztény-cionista identitás” globális szószólójaként, amelyben Izrael védelme összefonódik a Nyugat és a „keresztény civilizáció” védelmével – gyakran migrációellenes, iszlamofób kontextusban.
5. Kritikai következtetések
A Hit Gyülekezete teológiája és politikai szerepvállalása komoly ellentmondásokat hordoz:
-
Támogatja a zsidó vallást, amely viszont elutasítja Jézust,
-
Elutasítja az iszlámot, amely elismeri Jézust,
-
Keresztényként viselkedik, de nem hirdeti Jézust a „választott népnek”,
-
Közéleti álláspontja gyakran nem a béke, hanem az erőpolitika és a nyugati identitás megőrzése köré épül.
A legnagyobb veszély talán az, hogy a vallás szerepét ideológiai eszközzé silányítja – miközben elhanyagolja az evangélium alapüzenetét: Jézus minden ember számára való küldetését, függetlenül etnikai, politikai vagy vallási hovatartozástól.
Zárszó
A Hit Gyülekezete példája jól mutatja, hogyan keveredhet egy vallási közösség teológiája identitáspolitikává, és hogyan válhat a hitvallásból narratív hadviselés. Miközben a gyülekezet Jézust hirdeti, annak társadalmi és politikai következményeit szelektíven alkalmazza – különösen, ha a geopolitikai szövetségek, a médiabefolyás vagy a nyugati cionista ideológia érdeke úgy kívánja.
Források:
-
Zsidó vallás és Jézus
-
Chabad.org: A judaizmus hivatalos álláspontja Jézusról – https://www.chabad.org
-
MyJewishLearning.com: Why Jews don’t accept Jesus – https://www.myjewishlearning.com/article/why-jews-dont-accept-jesus/
-
-
Hit Gyülekezete álláspontja
-
Hit Gyülekezete Hivatalos Honlapja: Hitvallás – https://www.hit.hu/hitvallasunk
-
Hetek.hu: Izraelről, palesztin konfliktusról szóló cikkek (Németh Sándor neve alatt)
-
-
Iszlám és Jézus
-
Quran.com: A Korán Jézusról (pl. Mária szúra 19:30–35) – https://quran.com/19
-
BBC Religions: Islam and Jesus – https://www.bbc.co.uk/religion/religions/islam/beliefs/jesus_1.shtml
-
-
A Hit Gyülekezete iszlámellenes retorikája
-
YouTube: Németh Sándor prédikációk – nyíltan kritikus az iszlámmal szemben, gyakran geopolitikai kontextusban.
-
Hetek: rendszeres iszlámkritikus cikkek (pl. „Az iszlám invázió Európában” típusú címek)
-
antipropaganda.hu-Máté János