Történeti háttér
A Hamasz (Harakat al-Muqáwama al-Iszlámiya, azaz „Iszlám Ellenállási Mozgalom”) 1987-ben alakult a Gázai övezetben, a palesztin intifáda (felkelés) idején. A szervezet alapját a Muszlim Testvériség eszméi adták. Célja a palesztin állam létrehozása, valamint az izraeli megszállás felszámolása, ideológiailag pedig egy iszlám alapú társadalom megteremtése Palesztinában.
Politikai és szociális szerep
A Hamasz nem csupán katonai szervezet: politikai pártként 2006-ban demokratikus választáson nyerte el a többséget a palesztin parlamentben. Emellett jelentős szerepet játszik Gáza társadalmi intézményrendszerének működtetésében is, például iskolák, kórházak, jótékonysági szervezetek fenntartásával. Ez a „kettős arc” – politikai, szociális és katonai – bonyolulttá teszi a nemzetközi megítélését.
Terrorizmus vádja: Kik tekintik terrorista szervezetnek?
Számos ország és szervezet hivatalosan terrorista szervezetként tartja nyilván a Hamaszt, köztük:
-
Egyesült Államok
-
Európai Unió
-
Kanada
-
Egyesült Királyság
-
Izrael
-
Japán
-
Ausztrália (csak a katonai szárnyát)
Az említett országok a Hamasz által elkövetett civil célpontok elleni rakétatámadások, öngyilkos merényletek, valamint az antiszemita retorika és az Izrael teljes elpusztítására irányuló célkitűzés alapján minősítik a szervezetet terroristának.
Ugyanakkor más országok és szervezetek, mint például:
-
Kína
-
Oroszország
-
Irán
-
Törökország
-
Katar
nem tekintik terrorszervezetnek, hanem inkább egy legitim ellenállási mozgalomként ismerik el, amely az izraeli megszállás ellen küzd.
Mit jelent a „terrorizmus” a Hamasz esetében?
A terrorizmus definíciója nem egységes: az egyik fél „szabadságharcosának” tekintettje a másik fél szemében „terrorista”. A Hamasz fegyveres szárnyának (al-Qassam Brigádok) tevékenysége számos esetben megfelel a nemzetközi jog szerinti terrorcselekmények kritériumainak, különösen ami a civil lakosság elleni szándékos támadásokat illeti.
Ugyanakkor a Hamasz támogatói az izraeli katonai megszállást, a telepespolitikát, valamint a Gáza elleni gazdasági blokádot emelik ki, mint olyan tényezőket, amelyek ellenállást legitimálnak – akár fegyveresen is.
Belső elnyomás és diktatórikus vonások
Bár a Hamasz választáson került hatalomra Gázában, azóta nem tartottak új választásokat, és a szervezet autoriter módon kormányozza a területet. A sajtószabadság korlátozása, politikai ellenfelek letartóztatása, sőt kivégzése, valamint az LMBTQ-emberek elleni súlyos jogsértések mind olyan tényezők, amelyek miatt jogvédő szervezetek is bírálják a Hamaszt – függetlenül attól, hogy annak ellenállási célkitűzéseit egyesek jogosnak tartják.
Kritikai összegzés
A Hamasz komplex szervezet, amely egyszerre lát el szociális, politikai és katonai szerepet. Néhány cselekedete – különösen a civil lakosság elleni támadások – egyértelműen minősíthetők terrorista tevékenységnek a nemzetközi normák szerint. Ezzel együtt a szervezet támogatása és legitimitása jelentős a palesztin társadalom egy részében, különösen a Gázai övezetben, ahol alternatívát jelent a korrupcióval vádolt Fatah-párttal szemben.
A terrorizmus-besorolás nem kizárólag jogi, hanem erőteljesen politikai kérdés is. Ezért a Hamasz megítélése a világban inkább politikai állásfoglalásokat tükröz, mintsem egységes, objektív értékelést.
1. Izraeli nézőpont: A Hamasz mint egzisztenciális fenyegetés
Az izraeli kormány és társadalom többsége a Hamaszt egzisztenciális fenyegetésnek tekinti. Ez részben a Hamasz alapokmányában (1988) szereplő kitételre vezethető vissza, amely Izrael elpusztítását hirdette célként. Bár azóta a szervezet kiadott egy „mérsékeltebb” politikai dokumentumot (2017), amely megkülönbözteti a zsidó vallást az „izraeli megszállástól”, az izraeli közvélemény és vezetés ezt nem tekinti hiteles változásnak.
Fenyegetés a határok mentén
Izrael számára a Hamasz főként két dolog miatt jelent fenyegetést:
-
Rakétatámadások: A Gázai övezetből rendszeresen indítanak rakétákat izraeli városok, például Askelón vagy Tel-Aviv felé.
-
Alagutak: A Hamasz évek óta titkos alagutakat épít az izraeli határ alá, amelyeket fegyveres beszivárgásra használnak.
Katonai válaszok
Izrael a Hamasz támadásaira rendszeresen válaszol légi csapásokkal, de a katonai fellépések gyakran okoznak civil áldozatokat Gázában. Izrael szerint ezekért a Hamasz a felelős, mert civil területeken tárol fegyvereket és harcosokat. Ezt az érvet nemzetközi vizsgálatok részben megerősítették, de azt is megállapították, hogy Izrael túlzott erőt is alkalmazhatott több hadművelet során.
2. Palesztin nézőpont: Ellenállás és túlélés
A Hamasz a palesztin társadalmon belül megosztó, mégis sokan az ellenállás szimbólumaként tekintenek rá – különösen Gázában, ahol a szervezet biztosít alapvető közszolgáltatásokat.
Miért támogatják sokan?
-
Szociális hálózat: A Hamasz iskolákat, kórházakat, élelmiszersegélyt működtet – amit sok palesztin család a Fatah által irányított Palesztin Hatóság (Ciszjordánia) részéről nem kap meg.
-
Ellenállási narratíva: Sok palesztin úgy látja, hogy miközben a Fatah és a Palesztin Hatóság tárgyalásokat folytat, területeket veszít és alig ér el eredményeket. A Hamasz ezzel szemben aktívan konfrontálódik Izraellel, ami a frusztrált lakosság egy részének vonzó.
A valóság Gázában
A Hamasz egypárti uralmat gyakorol Gázában. Kritikus hangokat elhallgattatnak, választásokat nem tartanak. Bár a lakosság szenved a blokádtól és az időszakos izraeli bombázásoktól, a Hamasz még mindig relatív népszerűségnek örvend, főként mert nincs másik erős politikai alternatíva.
3. Nemzetközi jogi és humanitárius szempontok
A nemzetközi közösség – különösen az ENSZ és a nemzetközi humanitárius jog – mindkét féllel szemben kritikus. A nemzetközi jog nem ismeri el automatikusan sem a Hamasz ellenállását, sem Izrael önvédelemre hivatkozó válaszlépéseit korlátlan mértékben.
Nemzetközi bírálatok a Hamasz felé
-
Kifejezetten tiltja a nemzetközi jog a civil célpontok elleni támadásokat.
-
Öngyilkos merényletek, rakétázás lakott területek ellen – ezek háborús bűncselekménynek minősülhetnek.
-
Emberi pajzs használata (harcosok, fegyverek elrejtése civil környezetben) szintén jogsértés.
Bírálatok Izrael felé
-
Aránytalan erő alkalmazása: Több ENSZ-vizsgálat szerint Izrael hadműveletei túlzott civil áldozatokat követelnek.
-
Gáza blokádja: Bár Izrael biztonsági okokra hivatkozik, a teljes blokád – amely az élelmiszer, gyógyszer és energiaellátást is érinti – kollektív büntetésnek minősülhet.
Nemzetközi Bíróság és ICC
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) több alkalommal indított vizsgálatot mindkét fél ellen. Ezek még nem zárultak le, de mindkét oldalról lehet háborús bűnök elismerésére számítani.
4. Fatah – a mérsékeltebb palesztin alternatíva?
Történet és szerep
A Fatah mozgalom a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) legnagyobb tagcsoportja, alapítója Jasszer Arafat volt. A Hamasztól eltérően a Fatah világi, nem vallási ideológiát képvisel. Célja szintén egy független palesztin állam létrehozása, de jellemzően a diplomáciai tárgyalásokat részesíti előnyben az erőszakos eszközökkel szemben – legalábbis az utóbbi két évtizedben.
Nemzetközi elismertség
A Fatah vezette Palesztin Hatóság (Ciszjordánia) a nemzetközi közösség hivatalos partnere a békefolyamatokban. A Fatah vezetője, Mahmúd Abbász a nemzetközileg elismert palesztin elnök, de hatalma korlátozott – Gázában a Hamasz, Ciszjordániában pedig az izraeli jelenlét miatt.
Kritikák
-
A Fatah korrupcióval, nepotizmussal és hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos botrányai aláássák a hitelességét.
-
Gyenge a demokratikus legitimitása: nem tartanak rendszeresen választásokat, és a palesztin társadalom egy része gyengének és megalkuvónak tartja Izraellel szemben.
5. Hezbollah – a libanoni párhuzam
Kik ők?
A Hezbollah (jelentése: „Isten Pártja”) egy síita iszlamista politikai és katonai szervezet Libanonban. Irán támogatását élvezi, és szoros szövetségese a Hamasznak is. Az 1980-as években alakult izraeli katonai jelenlétre válaszul, és máig Izrael első számú északi fenyegetésének számít.
Terrorista vagy nem?
-
Az Egyesült Államok, Izrael, Kanada és több nyugati ország terrorizmusnak minősíti a Hezbollah egészét.
-
Az EU csak a katonai szárnyát tartja terrorszervezetnek, míg más országok – pl. Oroszország, Irán – legitim ellenállási mozgalomként kezelik.
Képességei
A Hezbollah rendkívül jól felfegyverzett félkatonai szervezet, melynek becslések szerint akár 100.000 rakétája is lehet. Több fegyveres konfliktusban (pl. 2006-os izraeli–libanoni háború) komoly ellenfélként lépett fel.
6. Izraeli Védelmi Erők (IDF) – állami hadsereg, mégis vitás
Röviden az IDF-ről
Az IDF (Israel Defense Forces) az izraeli állam hivatalos hadserege, de tevékenységét gyakran érik nemzetközi bírálatok. Az IDF ugyan az állami önvédelem keretei között működik, de számos civil célpont elleni támadás, kollektív büntetés, valamint túlzott erő alkalmazása miatt nemzetközi jogi vizsgálatok indultak ellene.
Dilemmák
-
Az IDF gyakran hivatkozik arra, hogy civil célpontokat a Hamasz katonai célpontként használ (pl. iskolákból, kórházakból indított rakéták).
-
Emberi jogi szervezetek szerint azonban ez nem ad felmentést a civil áldozatok tömeges pusztítására.
7. Iszlám Dzsihád (PIJ) – a Hamasznál is radikálisabb
Kik ők?
A Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) egy kisebb, de igen aktív radikális iszlamista szervezet. Irán közvetlenül támogatja, és nem vesz részt politikai folyamatokban, kizárólag fegyveres harcra koncentrál. A Hamasztól függetlenül működik, de gyakran együttműködnek izraeli célpontok elleni akciókban.
Jellemzők
-
Teljesen elutasítja a béketárgyalásokat.
-
Fegyveres harcot hirdet Izrael teljes megszüntetéséig.
-
Az USA, EU, Izrael és sok más ország terrorista szervezetként tartja számon.
8. Nem állami szereplők és „szponzorok”
Irán
-
A Hamasz, Hezbollah és az Iszlám Dzsihád fő támogatója.
-
Pénzügyi, katonai és kiképzési támogatást nyújt nekik.
-
Stratégiai célja: izraeli befolyás visszaszorítása a térségben, különösen Szíriában, Libanonban és Gázában.
Katar és Törökország
-
Humanitárius és politikai támogatást nyújtanak a Hamasznak.
-
Katar közvetítő szerepet is vállal tűzszüneti tárgyalásokban.
-
Izrael ezeket a kapcsolatokat aggodalommal figyeli, miközben néha maga is igénybe veszi Katar közvetítését.
Összegzés: Bonyolult mátrix, nem fekete-fehér
A Közel-Kelet fegyveres és politikai csoportjai egymással összefonódó, bonyolult hálózatot alkotnak, amelyben a „terrorista” és a „szövetséges” gyakran nézőpont kérdése. Egyes szereplők:
-
állami hadseregek (pl. IDF),
-
félig állami milíciák (pl. Hezbollah),
-
ellenálló mozgalmak és politikai pártok (pl. Hamasz, Fatah),
-
vagy titkosan támogatott szélsőséges szervezetek (pl. PIJ).
A béketeremtés vagy akár csak a helyzet enyhítése nem lehetséges a szereplők sokrétű megértése nélkül.
antipropaganda.hu-Máté János
