Június 16-án, amikor Irán ellencsapást mért Izraelre, az al-Aksza, az iszlám harmadik legszentebb helye körül összegyűlt palesztin tömeg felnézett, és meg sem rezzent a felettük repülő rakéták láttán.
Izrael legutóbbi katonai agressziója ellenére Irán ellen nem volt megnyugvás a széttöredezett föld túloldalán élő, éhező Gáza lakosságának, akik a cionista állam népirtó háborújának legkeményebb fejezeteit élik át.
De ezúttal az égen csillogó robbanófejek nem nekik voltak szánva. Csak éppen elég közel voltak ahhoz, hogy félelmet keltsenek egy régi cionista összeesküvéstől.
Az al-Aksza mecset mintegy 70 kilométerre fekszik Tel-Avivtól és mintegy 150 kilométerre Tamrától és Haifától, Irán két legutóbbi célpontjától. Bár kilométerekkel távol van a robbanási zónáktól, rakéták tekintetében kellemetlenül közel van.
Iranian missiles were seen crossing over the Al-Aqsa Mosque compound as they headed toward Israeli targets pic.twitter.com/LAAgatcjNH
— TRT World (@trtworld) June 15, 2025
„Őszintén szólva, ez a legkedvezőbb pillanat, amit valaha is átéltek” – mondta Zahide Tuba Kor közel-keleti szakértő a TRT Worldnek.
„Izrael ballisztikus rakétát indíthatna az Al-Aksza-mecset ellen iráni Moszad-ügynökein keresztül, elpusztíthatná a mecsetet, majd Iránra háríthatná a felelősséget” – mondja.
Kor azzal érvel, hogy egy olyan légkörben, ahol a vallási narratívák és a bibliai utalások 2023. október 7. óta az izraeli vezetők retorikájának központi elemévé váltak, már nincs értelme Izrael gázai cselekedeteit pusztán politikai vagy stratégiai jellegűnek tekinteni.
„Normális körülmények között ez egy teljes értékű összeesküvés-elméletnek hangzana, teljesen irracionálisnak. De senki sem mondhatja, hogy Izrael október 7. óta racionálisan cselekedett.”
Úgy véli, hogy a szent hely elleni támadás a háború ködében tökéletes fedezéket kínálna Izraelnek céljai előmozdítására, miközben a regionális felháborodást Irán ellen fordítaná.
Egy vírusvideóban, amely a folyamatos ellenségeskedés közepette újra felbukkant, egy Yosef Mizrachi nevű szélsőséges izraeli rabbi pontosan ezt a forgatókönyvet vázolja fel.
„Ha rajtam múlna, bombát lőnék az Al-Aksza mecsetre, és azt mondanám, hogy ez egy iráni rakéta volt, hogy konfliktust provokáljanak az arabok és az irániak között” – mondja szó szerinti héber fordításban.
A történészek szerint kevés okunk van azt hinni, hogy egy ilyen terv túllépné azokat, akik hosszú távú stratégiai előnyökre törekszenek.
„Egy ilyen forgatókönyvben két legyet ütnének egy csapásra: tovább mélyítenék a meglévő szunnita-síita szakadékot, és elkezdenék a muszlim világot arra a gondolatra kondicionálni, hogy az Al-Aksza egy napon elpusztulhat” – jegyzi meg Zekeriya Kursun, a Fatih Sultan Mehmet Vakif Egyetem Történelem Tanszékének vezetője.
Israeli rabbi: destroy Al-Aqsa with missile & blame it on Iran
Controversial Rabbi Yosef Mizrachi has called on Israeli officials to target Al-Aqsa Mosque with a missile and lay the blame on Iran for causing Arab states to take up arms against Tehran and allow Tel Aviv to build… pic.twitter.com/6UoAvKnfkL
— Middle East Monitor (@MiddleEastMnt) August 27, 2024
Míg az izraeli tisztviselők gyakran ragaszkodnak ahhoz, hogy nem áll szándékukban megváltoztatni a mecset területén uralkodó status quót, legalább 2019 óta rendőri védelem alatt engedélyezik a zsidó imádkozást a helyszínen.
Az izraeli kormány olyan intézményeket is támogat, amelyek aktívan törekszenek erre a vízióra. Ezek közé tartozik a Templom-hegy mozgalom.
A csoport kifejezetten kimondott célja egy zsidó templom felépítése az 1300 éves Nemes Szentélyként tisztelt komplexumon belül, ahol ma az Al-Aksza-mecset és a Szikladómester áll.
„A Templom-hegyet soha nem lehet Isten nevének szentelni anélkül, hogy eltávolítanánk ezeket a pogány szentélyeket. Felmerült, hogy eltávolítják, áthelyezik Mekkába, és ott építik újjá őket” – áll a mozgalom weboldalán.
Egy 2018-as Haaretz-vizsgálat feltárta, hogy Kenneth Abramowitz, Netanjahu miniszterelnök közeli bizalmasa, Eli Ben-Dahan akkori védelmi miniszterhelyettessel együtt jelentős anyagi támogatást nyújtott a Templom Intézetnek, amely a mozgalomhoz kötődik.
Kipipálva a listáról: Öt vörös üsző
2022-ben a Templom Intézet aktivistái öt hibátlan vörös üszőt importáltak Texasból, háziállatként minősítve őket, hogy megkerüljék az állattartási korlátozásokat. De a valódi céljuk vallási volt.
A zsidó tanítások egy sajátos értelmezése szerint egy teljesen vörös, hibátlan tehén hamvaira van szükség egy megtisztító rituálé elvégzéséhez, amely lehetővé tenné a zsidók számára, hogy ismét imádkozhassanak egy jövőbeli templomban.
A templomokra összpontosító csoportok évek óta keresnek olyan teheneket, amelyeknek nincs egyetlen fehér vagy fekete szőrük sem.
Úgy vélik, hogy ha egyszer megtalálják és rituálisan lemészárolják az egyiket, a hamvai megtisztíthatják a zsidó népet, felkészülve az ősi templom újjáépítésére.
„Izrael már megtette az összes előkészületet. Előállították a templom anyagait és a rituális tárgyakat, kiválasztották a papi kasztot, és kiképezték őket a szerepükre” – mondja Kor.
„Már csak fel kell áldozni a tehenet és lerombolni az Al-Akszát. És mi lehetne jobb alkalom erre, mint most, amikor az ég tele van ballisztikus rakétákkal és drónokkal?”
Az elmúlt években vallási izraeli csoportokat fényképeztek le, amint a vörös tehén rituáléját gyakorolják, amelyet a Harmadik Templom felépítése felé vezető szükséges lépésnek tekintenek.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a vörös tehén rituáléja a messiás eljövetelét, és végül a világvégét fogja bejelenteni.
A Harmadik Templom hívei befolyással bírnak az izraeli politikára
2018-ban egy A zsidó földalatti mozgalom című dokumentumfilm-sorozat feltárta, hogyan tértek vissza az 1980-as évekbeli zsidó földalatti mozgalom tagjai – egy másik templomokra fókuszáló csoport, amelyet korábban palesztinok és a Szikladóm ellen elkövetett erőszakos cselekményekért ítéltek el – az izraeli közéletbe, és néhányan befolyásos pozíciókra tettek szert a politikában és a telepes mozgalomban.
„Nem kérek egyenlőséget a Templom-hegyen; nincs egyenlőség. Ez a miénk, és csakis a miénk” – mondta Moshe Feiglin, szélsőjobboldali politikus, majd az izraeli Kneszet akkori alelnöke 2014-ben.
Tíz évvel később, 2024-ben Itamar Ben-Gvir izraeli szélsőjobboldali politikus, aki jelenlegi pozíciója előtt a rendőrséget felügyelte, kijelentette: „A legegyszerűbben mondjuk: a miénk.” Egy évvel később a tömegháborítót kinevezték Izrael nemzetbiztonsági miniszterévé, jelenlegi pozíciójába.
A Templom-hegy szélsőségeseinek, köztük az izraeli kormány magas rangú tagjainak provokációi továbbra is feszültséget szítanak Kelet-Jeruzsálemben, valamint Palesztina és Izrael egész területén.
Ismétlődő behatolásaik a komplexumba, valamint az egyre kifejezettebb felhívás a zsidó imára és a helyszín feletti szuverenitásra táplálják a régóta fennálló palesztin félelmeket, hogy Izrael végül megpróbálhatja teljes mértékben ellenőrzése alá vonni az Al-Aksza mecsetet.
Backed by armed police, Israeli ministers and settlers continue to storm the Al-Aqsa Mosque compound, undermining the decades-old Status Quo ruling and escalating tensions in occupied East Jerusalem.
Established in 1967, the Status Quo strictly prohibits non-Muslim worship at… pic.twitter.com/qWOsIpBgrE
— TRT World (@trtworld) May 22, 2025
Múltbeli támadások alakítják a jelenlegi félelmeket
Zekeriya Kursun történész a TRT Worldnek elmondta, hogy ha valóban megszervezett támadás történt volna, az egy minta folytatása lenne.
„A kockázatos lépések által kiváltott potenciális ellenreakció miatt Izrael jellemzően inkább közvetett módon üldözi azokat, mint nyílt akciókkal” – mondja Kursun.
1969. augusztus 21-én egy tűz súlyosan megrongálta az Al-Aksza-mecset egy részét, elpusztítva a történelmi Szaladin minbárt.
A tüzet Denis Michael Rohan, egy ausztrál keresztény gyújtotta, aki azt állította, hogy isteni parancsra cselekszik. Egy izraeli bíróság mentálisan betegnek nyilvánította, és végül Ausztráliába deportálta.
A támadás akkoriban gyanút keltett azzal kapcsolatban, hogy az izraeli hatóságok megengedték, vagy legalábbis szándékosan nem akadályozták meg az incidenst, hogy előmozdítsák az ország szélesebb körű, az Al-Aksza meggyengítésére irányuló tervét, és utat nyissanak annak végső pusztulásához.
A hebroni Ibrahimi-mecset intő példaként szolgálhat sok palesztin számára, akik attól tartanak, hogy hasonló sors várhat az Al-Aksza-mecsetre.
1994-ben, miután Baruch Goldstein izraeli-amerikai telepes lemészárolt 29 palesztin hívőt a mecsetben, az izraeli kormány nem a telepesek hozzáférésének korlátozásával, hanem a terület fizikai felosztásával reagált.
A muszlimok hozzáférését korlátozták, miközben a mecset 63 százalékát véglegesen zsidó imahellyé alakították át szigorú katonai ellenőrzés alatt.
Egy évszázados álom
Amikor Izrael 1948-ban megalakult, Kelet-Jeruzsálem, beleértve az Óvárost is, ahol a muszlimok, zsidók és keresztények szent helyei találhatók, továbbra is jordániai ellenőrzés alatt maradt.
„De Izrael mindig is Jeruzsálemet és Ciszjordániát az államisága elengedhetetlen részének tekintette” – mondja Zahide Kor.
Ez a cél 1967-ben került közelebb a megvalósuláshoz, amikor Izrael a hatnapos háború alatt elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, ezzel először vonva megszállás alá az Al-Aksza-mecsetet és a Szikladómomot.
„Így működik Izrael – ha egyszer eldönt egy célt, aprólékosan megtervezi, és türelmesen kivárja a megfelelő pillanatot” – magyarázza Kor.
Mégis, évtizedekkel később – jegyzi meg –, a terület ellenőrzése ellenére Izraelnek a szent hely feletti teljes hatalmának hiánya továbbra is sokak számára tartós elégedetlenséget okoz.
„Több mint fél évszázada irányítják a várost – és mégsem sikerült megvalósítaniuk. Ez a frusztráció mélyen gyökerezik” – mondja.
