A folyamatban lévő izraeli-palesztin konfliktus közepette a palesztin gyermekek háború, politikai instabilitás és mélyülő gazdasági válságok árnyékában nőnek fel. Ezek a zord körülmények szorongató társadalmi környezetet teremtettek, amely sok gyermeket traumával és szorongással sújt.
Ezen hatások ellensúlyozására a Gázai övezetben és Ciszjordániában kulturális és művészeti intézmények az öröm és a pszichológiai megkönnyebbülés tereinek megteremtésén dolgoznak. Az egyik ilyen kezdeményezés Betlehemben működik, ahol a Grass Kulturális Központ, amely a Betlehemi Arab Rehabilitációs Társasággal áll kapcsolatban, olyan programokat kínál, amelyek célja a gyermekek támogatása zene, művészet, sport és előadóművészet révén.
Biztonságos hely az önkifejezéshez
A Grass Kulturális Központ elindította a „Grass Buds” című zenei programot, amely 6 és 16 év közötti gyermekek számára szól. A Zenészek Határok Nélkül szervezettel együttműködve indított kezdeményezés 45 gyermek számára kínál kéthetente foglalkozásokat. A résztvevők kórusénekleckéket, hangszeres oktatást és érzelmi támogatást kapnak egy biztonságos, támogató környezetben.
A gyerekek hagyományos hangszereken, például ud-on, hegedűn, qanun-on és ütőhangszereken tanulnak játszani. Emellett dalszerzésben, légzőgyakorlatokban és heti szociális-érzelmi támogató foglalkozásokon is részt vesznek. Egy szociális munkás szorosan együttműködik velük az olyan kihívások kezelésében, mint a zaklatás és a társadalmi elszigeteltség.
„A központ nemcsak az érzelmi felszabadulásnak, hanem a kreativitásnak és a fejlődésnek is teret biztosít” – mondta Abir Sansour, a központ helyi művésze és énektanára. „Családként bánunk a gyerekekkel, segítünk nekik leküzdeni a traumákat és megtanulni a zenén keresztül kifejezni magukat.”
„A zene önbizalmat adott”
A 11 éves Sarah Hwamdeh az elmúlt öt évben számos Grass programban vett részt. A zenei projekthez azért csatlakozott, hogy felfedezze a hagyományos palesztin dalokat és kultúrát.
„A zene révén kapcsolatot találtam örökségünkkel” – mondta. „Most magabiztosan léphetek fel az emberek előtt, és kifejezhetem, hogy ki vagyok.”
Hozzátette, hogy a palesztin dalok éneklése elmélyítette a hazájához való tartozás érzését, és segített jobban megérteni népe történelmét és identitását.
A szintén 11 éves Adam Rahal elmondta, hogy hatéves korában csatlakozott a központhoz a zene iránti szenvedélye miatt. Azóta a zene életének központi részévé vált.
„A zene nyugodtabbá és fegyelmezettebbé tett” – mondta. „Segített megtalálni a hangomat és megismerni a kultúrámat. A Grass olyan, mint a második otthonom.”
Strukturált támogatás és közösség
Egy kezdeti szociális felmérést követően a gyerekeket képességeik szerint csoportosítják, és kezdő, középhaladó vagy haladó zenei órákra osztják. A program csoportos és egyéni foglalkozásokat kombinál, amelyek a gyermekek igényeihez igazodnak. A személyzet szerint ez a rendszer segít a gyerekeknek érzelmileg megnyílni és a zene révén felfedezni identitásukat.
Sansour elmagyarázta, hogy a gyermekek közül sokan traumatikus események szemtanúi voltak – a televízióban közvetített erőszakos jelenetektől kezdve az izraeli katonákkal vagy telepesekkel való mindennapos találkozásokig. „Ezeknek a tapasztalatoknak tartós hatása van” – mondta. „A zene segít nekik feldolgozni az érzelmeiket és visszanyerni a reményt.”
A részt vevő gyermekek édesanyái heti foglalkozásokon keresztül is támogatást kapnak, míg a zeneórákat képzett szakemberek vezetik, akik szorosan együttműködnek a családokkal és a gyerekekkel egyaránt.
Nemzetközi partnerségek
Fabian van Eijk, a Grass Központ zenei programvezetője és karvezetője a Zenészek Határok Nélkül és a Palesztina Hangjai szervezetekkel dolgozik együtt. Úgy véli, hogy a zene a gyógyulás alapvető eszköze.
„Ezek a gyerekek nehéz érzelmi terheket cipelnek” – mondta. „De amint elkezdenek játszani, szívvel-lélekkel játszanak. Testvérként támogatják egymást.”
Hozzátette, hogy az idősebb gyerekek gyakran mentorálják a fiatalabb résztvevőket, erős egységérzetet teremtve. „Úgy értik meg egymást, ahogy a felnőttek néha nem” – mondta.
Van Eijk úgy véli, hogy a zene által keltett fegyelem és öröm hosszú távú előnyökkel jár majd a gyerekek személyes és tanulmányi életében.
Az önkifejezés platformja
Az évek során a Grass Központ kulcsfontosságú színtérré vált a művészi kifejezés és a fiatalok önrendelkezése számára Betlehemben. Programjai nemcsak zenét és éneket, hanem dabkét (hagyományos táncot), vizuális művészeteket, sportot és cirkuszi előadásokat is tartalmaznak.
Sok gyermek számára a központ menekülést jelent a mindennapi nehézségek elől – és platformot arra, hogy ápolják hangjukat, tehetségüket és vezetői készségeiket.
Ez a történet a „Qarib” projekt részeként készült, amelyet a francia médiafejlesztési ügynökség, a CFI valósított meg, és a Francia Fejlesztési Ügynökség (AFD) finanszírozott.
