Washington, DC – A Fehér Ház szerint Donald Trump „legfontosabb prioritása” a Közel-Keleten a gázai háború befejezése. De miközben az Egyesült Államok elnöke ezen a héten fogadja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, a két vezető dicsérő szavakkal illette egymást.
Eközben Izrael folytatja a palesztin terület elleni támadást, ahol több mint 57 575 ember halt meg.
Az elemzők szerint, ha Trump valóban tartós tűzszünetet akar Gázában, akkor az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segítséget kell igénybe vennie, hogy nyomást gyakoroljon Netanjahura a megállapodás elfogadása érdekében.
Brian Finucane, az International Crisis Group nonprofit szervezet vezető tanácsadója párhuzamot vont Trump vegyes üzenetei és elődje, Joe Biden üzenetei között. Elmondása szerint mindkét férfi tűzszünetet szorgalmazott, de nem mutattak hajlandóságot arra, hogy Izraelre nyomást gyakoroljon a harcok befejezése érdekében.
„Ez olyan, mint a Biden-kormányzattal kapcsolatos déjà vu, ahol hasonló kijelentéseket hallani a Fehér Háztól” – mondta Finucane.
„Ha a tűzszünet valóban a Fehér Ház „legfontosabb prioritása”, akkor megvan a befolyása annak megvalósítására.”
Az Egyesült Államok évente dollármilliárdokat nyújt Izraelnek katonai segítségnyújtásként, azon túl, hogy diplomáciai támogatást nyújt neki olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ.
Míg az amerikai tisztviselők optimizmusukat fejezték ki egy 60 napos fegyverszünet elérésével kapcsolatban ezen a héten, amely tartós tűzszünethez vezethet, Netanjahu Washingtonban újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Izraelnek „még be kell fejeznie a munkát Gázában”, és fel kell számolnia a Hamász fegyveres csoportot.
Finucane, az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt ügyvédje Netanjahu megjegyzéseit „maximalista retorikának” és „dicsekvésnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy Trump nyomást gyakorolhat Izraelre a háború leállítására.
Azt mondta, hogy Trump a „katonai támogatás felfüggesztésének fenyegetését” felhasználhatja a tűzszünet elérésére, „ami nagyon is az Egyesült Államok és maga az elnök érdekében állna a diplomáciai győzelem elérése szempontjából”.
Trump és Netanjahu „zárt lépésben”
Netanjahu hétfőn megérkezett Washingtonba, és „győzelmi kört” tett Trumppal, hogy megünnepelje közös támadásukat Irán nukleáris létesítményei ellen a múlt hónapban zajló 12 napos háború során.
Az izraeli miniszterelnök kezdettől fogva úgy tűnt, hogy Trump egójának játszik. Amikor hétfő este leült egy fehér házi vacsorára, Netanjahu bejelentette, hogy Nobel-békedíjra jelölte az amerikai elnököt.
A két vezető kedden ismét találkozott, Trump kijelentette, hogy megbeszéléseik Gázáról és a fegyverszüneti javaslatról fognak szólni.
Egy nappal később Netanjahu azt mondta, hogy Trumppal „együttműködnek” Gáza ügyében.
„Trump elnök megállapodást akar, de nem mindenáron” – mondta az izraeli miniszterelnök. „Megállapodást akarok, de nem mindenáron. Izraelnek biztonsági és egyéb követelményei vannak, és együtt dolgozunk azon, hogy megpróbáljuk elérni azokat.”
De Annelle Sheline, a Quincy Institute for Responsible Statecraft kutatója azt mondta, hogy Izrael az a fél, amely a tűzszünet útjában áll. Megjegyezte, hogy a Hamász már a háború végleges befejezését követelte, amire a Trump-adminisztráció állítása szerint törekszik.
„Bár tudjuk, hogy Trump azt mondta, hogy tűzszünetet akar, eddig nem láttuk, hogy Trump hajlandó lett volna Amerika széleskörű befolyását felhasználni ennek eléréséhez” – mondta Sheline az Al Jazeerának.
Ahelyett, hogy megállította volna a fegyverek áramlását Izraelbe, a Trump-adminisztráció büszke volt a nehézbombák – az egyetlen olyan fegyverek – átadásának újraindítására, amelyeket Biden ideiglenesen visszatartott a gázai háború alatt.
Szörnyű helyzet Gázában
Miközben a fegyverszüneti tárgyalások folyamatban vannak, Izrael gázai háborújának borzalmai, amelyeket az ENSZ szakértői és jogi csoportok népirtásnak minősítettek, egyre súlyosbodnak.
A kórházak kifogynak az üzemanyagból, egyre több megelőzhető betegséggel küzdő ember, tombol az éhség, és az elmúlt hetekben több száz ember halt meg izraeli tűzben, miközben az Egyesült Államok által támogatott, magánkézben lévő segélyelosztó helyeken próbáltak élelmet szerezni.
Nancy Okail, a Center for International Policy elnöke szerint Trump részben azért is érdekelt a gázai tűzszünetben, hogy erősítse saját béketeremtő imázsát, és hogy Nobel-békedíjat nyerjen.
Az elnökválasztási kampány során Trump békét ígért a világnak, kihasználva az amerikaiak háborús fáradtságát az iraki és afganisztáni konfliktusok után.
De eddig nem sikerült véget vetnie az ukrajnai és gázai háborúknak. És ő felügyelte az Izrael és Irán közötti háború kitörését, sőt elrendelte az Egyesült Államok részvételét is benne.
Az amerikai elnök a januárban életbe lépett gázai fegyverszünetért tulajdonította magának az érdemet, de hagyta, hogy az felbomoljon, mivel támogatta Izrael márciusi döntését a háború újraindításáról.
Okail szerint a gázai atrocitásokat nem lehet pusztán szóbeli tűzszüneti felhívásokkal megállítani.
„Ha ezt nem kísérik tettek – például a segélyek vagy a fegyverek Izraelnek történő felfüggesztése –, Netanjahunak nincs oka komolyan folytatni a béketárgyalásokat” – mondta az Al Jazeerának.
Netanjahu szorgalmazza a kitelepítést
Még ha sikerül is 60 napos fegyverszünetet kötni, a jogvédők attól tartanak, hogy Izrael nemcsak a háborúba tér vissza, hanem a hátralévő időt arra is felhasználhatja, hogy kiűzze a palesztinokat Gázából, és tovább erősítse megszállását.
A Hamász szerdán közölte, hogy beleegyezett 10 izraeli fogoly szabadon bocsátásába a javasolt megállapodás részeként, de a fennmaradó vitapontok Izrael gázai kivonulásáról és a tartós tűzszünet garanciáiról szólnak.
Mielőtt Netanjahu megérkezett Washingtonba, Izrael védelmi minisztere, Israel Katz, felfedte a tervét egy palesztin internálótábor létrehozásának Gáza déli részén, a Haaretz újság szerint.
A kiadvány Katzt idézte, aki azt mondta, hogy Izrael egy „kivándorlási tervet” fog végrehajtani a palesztinok Gázából való eltávolítására, ami a jogvédő csoportok szerint etnikai tisztogatásnak, az emberiség elleni bűncselekménynek minősülne.
A Gázai elnéptelenítés gondolata nem új keletű. A szélsőjobboldali izraeli miniszterek a háború kezdete óta nyilvánosan támogatják. A nemzetközi közösség azonban komolyan vette az ötletet, amikor Trump februárban felvetette, mint Gáza „Közel-Kelet Riviérájává” alakítására irányuló vágyának részét.
Netanjahu látogatása során ismét felvetette a kérdést, mondván, hogy a Gázában tartózkodó palesztinoknak szabadon kell elhagyniuk a területet, ha úgy döntenek.
„Akaratlan áthelyezés”
Bár a Trump-adminisztráció ezen a héten nem hagyta jóvá újra a Gázában zajló etnikai tisztogatási programot, a Fehér Ház továbbra is azt sugallta, hogy a palesztinok nem maradhatnak a területen.
„Ez lakhatatlan hellyé vált az emberek számára, és az elnöknek nagy szíve van” – mondta Trump szóvivője, Karoline Leavitt újságíróknak.
„Azt akarja, hogy ez a régió virágzó, biztonságos része legyen, ahol az emberek és a családok boldogulhatnak.”
A jogvédők hangsúlyozták, hogy a bombázás alatt álló és az alapvető szükségletekhez nem férő embereknek nem lehet „szabad” választásuk a maradás vagy a lakóhely elhagyása között.
Sheline szerint jogosak azok a nemzetközi félelmek, hogy Trump és Netanjahu Gáza etnikai megtisztításán és a palesztin lakosok máshová költöztetésén dolgoznak.
„Sok vita folyt arról az elképzelésről, hogy talán azért, mert az Egyesült Államok segítette Izraelt az Irán elleni háborújában, ez lenne az az eszköz, amelyet a tűzszünethez használnak Gázában” – mondta.
„De ehelyett inkább úgy tűnik, mintha valami ilyesmi lenne: Ha Netanjahu beleegyezik a tűzszünetbe, akkor az Egyesült Államok elősegíti a palesztinok Gázából való kitelepítését.”
Okail a maga részéről a bombázás és az éheztetés fenyegetésével Gáza elhagyására kényszerített embereket ahhoz hasonlította, mintha fegyverrel kitoloncolnák a palesztinokat az enklávéból.
„Ha a megszállás kiterjesztése és az etnikai tisztogatás a tűzszünethez való hozzáállásuk, az azt jelenti, hogy minden tűzszüneti kísérletet meg akarnak ölni, nem pedig tárgyalni akarnak” – mondta az Al Jazeerának.
Forrás: Al Jazeera
