A telepek státusza a nemzetközi jog szerint
A nemzetközi közösség túlnyomó többsége, beleértve az ENSZ-t, az Európai Uniót és a legtöbb országot (Izrael kivételével), illegálisnak tekinti az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.
Ennek fő indoka a negyedik genfi egyezmény 49. cikkelye, amely kimondja, hogy egy megszálló hatalom nem deportálhat vagy szállíthat át saját lakosságának részeit az általa megszállt területre. A nemzetközi jogászok és a vöröskereszt is ezt az álláspontot képviseli. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa számos határozatban (pl. 446, 478, 2334) ítélte el a telepeket, és megkérdőjelezte jogi érvényességüket.
2024 júliusában a Hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) tanácsadó véleményében megerősítette, hogy Izrael megszállása Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és a Gázai övezetben törvénytelen, és Izraelnek azonnal fel kell hagynia a telepépítési tevékenységekkel, és evakuálnia kell az összes telepest a megszállt területekről. A bíróság továbbá megállapította, hogy Izrael telepespolitikája és a természeti erőforrások felhasználása sérti a nemzetközi jogot, és jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak az okozott károkért.
Izrael álláspontja
Izrael vitatja a telepek illegalitását, és számos érvet hoz fel álláspontja mellett:
- Vitatható terület: Izrael „vitatható” területnek tekinti Ciszjordániát, mivel az 1967-es háborúban Jordániától vette át az irányítást, és előtte sem volt elismert szuverén palesztin állam.
- Genfi egyezmény értelmezése: Izrael szerint a negyedik genfi egyezmény nem alkalmazható Ciszjordániára, mivel a terület nem tartozott egyetlen szuverén államhoz sem az 1967-es háború előtt. Továbbá az egyezmény a lakosság erőszakos áttelepítésére vonatkozik, nem pedig az önkéntes költözésre.
- Biztonsági érvek: Az izraeli telepeket sok esetben biztonsági megfontolásokkal is indokolják.
- Történelmi és vallási jogok: Izrael történelmi és vallási jogokra is hivatkozik a területen.
A telepek növekedése és a konfliktusra gyakorolt hatásuk
A telepesek száma folyamatosan növekszik Ciszjordániában. 2025 júniusi adatok szerint több mint 500 000 izraeli telepes él Ciszjordániában (Kelet-Jeruzsálem nélkül), további 220 000 zsidó telepes pedig Kelet-Jeruzsálemben lakik. Ezek a telepek méretükben és infrastruktúrájukban is eltérőek, a kisebb „előőrsöktől” a modern infrastruktúrával rendelkező nagy közösségekig.
A telepek építése és terjeszkedése számos aggályt vet fel:
- Kétállami megoldás akadályozása: A telepek szétszabdalják a palesztin területeket, és fizikailag is megnehezítik egy jövőbeli, összefüggő és életképes palesztin állam létrehozását. Ezt a nemzetközi közösség is a béke egyik fő akadályának tekinti.
- Feszültségek és erőszak: A telepesek és a palesztinok közötti súrlódások és erőszakos cselekmények egyre gyakoribbak, különösen az elmúlt években.
- Palesztin tulajdonjogok: Az izraeli hatóságok gyakran elkobozzák vagy lebontják a palesztin tulajdonokat építési engedélyek hiányára hivatkozva, miközben nemzetközi jogvédő csoportok szerint szinte lehetetlen palesztinoknak építési engedélyt szerezni ezeken a területeken.
A telepek kérdése a béketárgyalások egyik központi eleme marad, és továbbra is a nemzetközi diplomácia és a jogvita tárgyát képezi.
Máté János-freepalestine.hu
