Miért „veszélyes” a közel-keleti helyzet a magyar kormány szerint?
A hivatalos indoklás szerint a Közel-Kelet „felrobbanása” – különösen Irán és Izrael összecsapása – közvetlen biztonsági veszélyt jelent Magyarországra nézve. Orbán Viktor erre hivatkozva:
-
rendkívüli védelmi tanácsülést tartott (2024. április),
-
összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet (2024. október, 2025. június),
-
és felszólította a magyarokat a térség elkerülésére.
A külügyminiszter szerint „Izrael joga az önvédelem”, és Magyarország minden szinten támogatja ezt az önvédelmet – akkor is, ha ennek gázai civil áldozatai vannak.
🔎 Kritikai kérdések: kinek a biztonságát védi a kormány?
1. A magyar lakosság biztonságát – vagy a geopolitikai szövetségi rendszert?
-
Miközben Orbán Viktor a magyar emberek védelméről beszél, az intézkedések nem tartalmaznak konkrét lakosságvédelmi mechanizmusokat, csupán szimbolikus és politikai lépéseket.
-
Nincs információ például a hazai zsidó vagy muszlim közösségek fokozott védelméről, a közösségek közti feszültségek kezeléséről vagy a radikalizálódás megelőzéséről.
2. Valós vagy politikailag túlreagált fenyegetés?
-
Magyarországra semmiféle közvetlen katonai fenyegetés nem irányul a közel-keleti események miatt. A válságkezelés tehát inkább szövetségi lojalitásdemonstráció, mint tényleges védelem.
-
A hangsúly folyamatosan Izrael biztonságán van – miközben a gázai civil áldozatokról mély hallgatás uralkodik.
🎭 Politikai színház és külpolitikai identitásépítés
Orbán Viktor közel-keleti „vészreakciói” több célt szolgálnak egyszerre:
-
Lojalitásnyilvánítás Izrael felé, amely stratégiai partner a magyar külpolitikában.
-
Politikai kommunikációs eszköz: a nemzetbiztonsági válságkép erősítése mindig segít elterelni a figyelmet a belpolitikai problémákról.
-
Az illiberális tengely (Izrael–Magyarország–USA jobboldal) vizuális megerősítése, ahol Magyarország „megbízható szövetségesként” tüntetheti fel magát a Nyugat konzervatív körében.
📉 Kinek árán?
Miközben a magyar kormány folyamatosan Izrael önvédelmének igazolásával indokolja külpolitikai döntéseit:
-
A palesztin civil lakosság szenvedése gyakorlatilag láthatatlan a hivatalos kommunikációban.
-
Az izraeli hadműveletek miatti nemzetközi kritikák – ENSZ-határozatok, emberi jogi jelentések – Magyarország részéről következetesen figyelmen kívül maradnak, vagy elutasításra kerülnek.
-
2025. június 12-én a magyar kormány nemmel szavazott az ENSZ Közgyűlésének tűzszünetet sürgető határozatára is – ezzel egyenesen háborúpárti álláspontra helyezkedve.
⚠️ Összegzés: biztonság vagy geopolitikai szerepjáték?
A magyar kormány „rendkívüli biztonsági intézkedései” nem biztonsági, hanem politikai jelentőségűek. Nem a lakosság védelmét szolgálják, hanem egy egyre szűkebb, Izrael-központú külpolitikai pálya részei.
A kérdés nem az, hogy „mitől védi meg Magyarországot Orbán Viktor”, hanem az, hogy mi ellen nem hajlandó fellépni – még akkor sem, ha ártatlanok halnak meg.
