Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, vasárnap a kora reggeli órákban a világhoz intézett beszédében a hazája hadserege által három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény ellen végrehajtott csapásokkal kapcsolatban több embernek és intézménynek is köszönetet mondott.
A listán szerepelt az amerikai hadsereg, a bombákat ledobó vadászpilóták és egy tábornok is. Valamint egy nem amerikai személy, akivel Trumpnak feszült kapcsolata volt: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Trump azt is mondta, hogy Netanjahu és ő úgy működtek együtt, „mint talán még soha egyetlen csapat sem”. Ezek a dicsérő megjegyzések éles ellentétben állnak azzal a sokkal nyersebb nyelvezettel, amelyet Trump mindössze négy évvel ezelőtt használt az izraeli vezetővel szemben, és a kevesebb mint egy hónappal ezelőtti Iránnal kapcsolatos nyilvános feszültséggel.
Nyomon követjük Trump és Netanjahu közötti, gyakran szeretetteljes, néha gyűlölettel teli viszonyt:
Mit mondott Trump Netanjahuról?
Vasárnap a kora reggeli közel-keleti televíziós beszédében Trump megköszönte és gratulált Netanjahunak. „Szeretném megköszönni és gratulálni Bibi Netanjahu miniszterelnöknek” – mondta, utalva arra a névre, amelyről az izraeli miniszterelnök széles körben ismert.
„Csapatként dolgoztunk, ahogyan talán még soha egyetlen csapat sem, és hosszú utat tettünk meg annak érdekében, hogy eltöröljük ezt a szörnyű fenyegetést Izraelre” – mondta Trump, utalva Irán nukleáris létesítményeire.
„Szeretném megköszönni az izraeli hadseregnek a csodálatos munkát, amit végeztek” – mondta Trump, dicsérve az amerikai erőket.
Trump figyelmeztette Iránt, hogy fogadja el azt, amit ő „békének” nevezett, de ami gyakorlatilag az amerikai feltételek melletti nukleáris programjának feladását jelenti.
„Ha nem teszik meg, a jövőbeli támadások sokkal nagyobbak és sokkal könnyebbek lesznek” – mondta. Eközben Izrael továbbra is az egyetlen ország a Közel-Keleten, amely nukleáris arzenállal rendelkezik, bár hivatalosan soha nem ismerte el ezt.
Az amerikai csapások kilenc nappal az Irán elleni, többek között nukleáris létesítményeit célzó izraeli rakétatámadások után következtek. Izraelnek nem voltak meg a szükséges bombái ahhoz, hogy megrongálja vagy megsemmisítse Irán legtitkosabb atomlétesítményét Fordowban, amely egy hegy mélyén van eltemetve. Az Egyesült Államok bunkerromboló bombáival vasárnap csapást mért Fordowra, valamint a natanzi és iszfaháni létesítményekre.
Trump döntése, miszerint Netanjahuval együttműködve bevonja az Egyesült Államokat a háborúba Iránnal, megosztotta a „Tegyük Amerikát újra naggyá” (MAGA) mozgalom támogatóit.
Mit mondott Netanjahu Trumpról?
Miután Trump bejelentette a csapásokat és méltányolta az izraeli vezetőt, Netanjahu melegebb szavakkal válaszolt, mint amilyeneket az amerikai elnök használt hozzá.
„Trump elnök úr, az Ön merész döntése, hogy Irán nukleáris létesítményeit az Egyesült Államok félelmetes és igazságos erejével célba veszi, megváltoztatja a történelmet” – mondta Netanjahu egy rögzített videónyilatkozatban.
Továbbá hozzátette: „A mai esti, Irán nukleáris létesítményei elleni fellépésben Amerika valóban felülmúlhatatlan volt. Olyat tett, amit egyetlen más ország sem tudott volna megtenni a Földön.”
„A történelem feljegyzi, hogy Trump elnök azért cselekedett, hogy megtagadja a világ legveszélyesebb rezsimjétől a világ legveszélyesebb fegyvereinek birtoklását” – mondta Netanjahu.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője nyilvánosan kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Irán nukleáris fegyvert építene, ezt az értékelést az amerikai hírszerző ügynökségek is megosztották, amelyek az év elején szintén erre a következtetésre jutottak.
Trump azonban az elmúlt napokban azt mondta, hogy a kiszemelt kémfőnöke, Tulsi Gabbard és a hírszerző közösség értékelése „téves” volt.
„Trump mai vezetése olyan történelmi fordulatot hozott, amely segíthet a Közel-Keletet és azon túl a jólét és a béke jövője felé vezetni” – mondta Netanjahu ebben a nyilatkozatban.
„Trump elnökkel gyakran mondjuk: »Béke az erő által«. Először az erő, aztán a béke. És ma este Donald Trump és az Egyesült Államok nagy erővel cselekedett” – zárta Netanjahu.
Milyen kapcsolataik voltak Trump első ciklusa alatt?
Netanjahu szoros kapcsolatot ápolt Trumppal első, 2017 és 2021 közötti hivatali ciklusa alatt.
Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és Tel-Avivból oda helyezte át az amerikai nagykövetséget, ami Netanjahu régóta várt szimbolikus győzelme volt, és megerősítette belföldi megítélését. Trump 2017 májusában kinevezett egy nagykövetet, David Friedmant, aki ideológiailag az izraeli telepes mozgalomhoz tartozott.
2019 márciusában az Egyesült Államok elnöke elismerte Izrael szuverenitását a megszállt Golán-fennsík felett, ezzel ő lett az egyetlen világvezető, aki támogatta Izrael annektálását a régióban, amelyet nemzetközileg Szíria részeként ismernek el.
2020 szeptemberében Trump volt a házigazdája az Ábrahám-megállapodások aláírásának, amely Izrael és négy arab állam – Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Szudán – közötti kapcsolatok normalizálódásához vezetett.
Trump 2018 májusában hivatalosan kivonta az Egyesült Államokat a Közös Átfogó Cselekvési Tervből (JCPOA) – közismert nevén az iráni atomalku – egy elnöki nyilatkozattal, amely visszaállította az Egyesült Államok szankcióit Irán ellen.
Ez jelentős elmozdulást jelentett az Egyesült Államok korábbi politikájához képest, amely 2016 januárjában a JCPOA végrehajtásával korlátozta Irán nukleáris programját a szankciók enyhítéséért cserébe. Trump „lényegében hibásnak” nyilvánította a megállapodást, azt állítva, hogy nem nyújt elegendő garanciát, és nem foglalkozik Irán rakétaprogramjával és regionális tevékenységeivel.
Miért haragudott Trump Netanjahura?
Egy 2021 decemberi, Barak Ravid izraeli újságíróval készített Axios-interjúban Trump elárulta, hogy Netanjahuval való kapcsolata megromlott, miután az izraeli miniszterelnök nyilvánosan gratulált Joe Biden beiktatott elnöknek a 2020-as választási győzelméhez – egy olyan vereséghez, amelyet Trump nem hajlandó elfogadni.
„Az első ember, aki gratulált [Bidennek], Bibi Netanjahu volt, az az ember, akiért többet tettem, mint bárki másért, akivel kapcsolatban voltam. Bibi hallgathatott volna. Szörnyű hibát követett el” – mondta Trump, Netanjahu becenevével emlegetve. „És nemcsak gratulált neki, hanem felvételen is megtette.”
„A francba” – mondta Trump, kifejezve dühét.
Milyenek a kapcsolataik azóta?
Míg a beiktatandó Trump-adminisztráció kezdetben azt állította, hogy közvetített egy tűzszünetet a Gázai övezetben, egyes megfigyelők pedig megjegyezték, hogy esetleg megfékezheti az izraeli katonai kampányt, hamarosan Netanjahu palesztin nép elleni népirtó kampánya mögé állt.
Egy közös sajtótájékoztatón idén februárban Trump vadul azt javasolta, hogy az Egyesült Államok „vegye át” a Gázai övezetet, fejlessze újjá, és telepítse át a palesztinokat – ezt a tervet Netanjahu nyilvánosan „semmi rosszként” támogatta.
Netanjahu azt is mondta, hogy „elkötelezett Trump amerikai elnök egy másfajta Gáza létrehozására vonatkozó terve mellett”. Még ugyanebben a hónapban az Egyesült Államok jóváhagyott 2,5 milliárd dollár értékű fegyvereladást Izraelnek, beleértve bombákat és drónokat is.
Márciusban Izrael újraindította a nagyobb légitámadásokat Gázában, miután a foglyok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások kudarcot vallottak. A Fehér Ház megerősítette, hogy Izrael a támadások előtt konzultált Trumppal.
Iránnal kapcsolatban eközben Trump álláspontja Netanjahuval való egyetértéstől a saját, különálló álláspontjáig ingadozott.
2025. április 12. – június 13.: Az Egyesült Államok Omán közvetítésével nukleáris tárgyalásokat folytatott Iránnal a háttércsatornán.
Május: Trump az Öböl-menti körútja során kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon komoly tárgyalásokat” folytat Iránnal, és „nagyon közel kerül” egy nukleáris megállapodáshoz, jelezve a diplomáciai nyitottságát. Május 28-án Trump azt mondta, hogy felszólította Netanjahut, hogy tartózkodjon minden Irán elleni csapástól, hogy adminisztrációjának több ideje legyen egy új nukleáris megállapodás kidolgozására. A Fehér Házban újságíróknak azt mondta, hogy azt a csapást közvetítette Netanjahu felé, hogy „jelenleg nem lenne helyénvaló megtenni, mert nagyon közel vagyunk a megoldáshoz”.
Június 11–12.: A NAÜ kijelentette, hogy Irán nem volt elég átlátható nukleáris programjában, és hogy megközelítésének egyes elemei sértik az ország és az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve közötti biztosítéki megállapodást. Az Egyesült Államok megkezdte regionális nagykövetségeinek kiürítését. A feszültség fokozódott, amikor Trump kijelentette, hogy a diplomácia elakad, és súlyos következményekre utalt, ha nem születik megállapodás.
Június 13.: Izrael hatalmas légicsapásokat indított iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen, megölve kulcsfontosságú nukleáris tudósokat, tudósokat és magas rangú katonai parancsnokokat.
Az izraeli Irán elleni támadásokra adott első amerikai reakcióban Marco Rubio külügyminiszter „egyoldalúnak” nevezte a csapásokat, és azt mondta, hogy Washington „nem vett részt Irán elleni csapásokban, és legfőbb prioritásunk az amerikai erők védelme a régióban”.
Az amerikai-iráni nukleáris megállapodásról szóló tárgyalásokat felfüggesztették. Trump elismerte, hogy tudott Izrael terveiről Irán megtámadására.
Június 19.: Trump, közel egy hétig tartó elakadt tárgyalások és izraeli támadások után, jelezte támogatását Izrael katonai kampánya iránt, bár nyitva tartotta a diplomáciai utat a Teheránnal folytatott tárgyalások előtt.
Június 20.: Az Egyesült Államok elnöke kéthetes ultimátumot szabott Iránnak a nukleáris megállapodás megtárgyalására.
Június 21.: Trump elrendelte az amerikai légicsapásokat Fordow, Natanz és Iszfahán nukleáris létesítmények ellen, Izraellel együttműködve. Kijelentette, hogy azok „teljesen megsemmisítettek”.
Forrás: Al Jazeera
