De elgondolkodott már azon, hogy néz ki ez az utazás a gyakorlatban?
Érkezés a hajjra.
A haddzs kezdete előtt a zarándokoknak egy fizikai és lelki állapotba kell lépniük, amelyet ihrámnak neveznek. Ez a nijával, vagyis a haddzs végrehajtásának szándékával kezdődik, és magában foglalja a férfiak számára két egyszerű fehér kendőből álló, a nők számára pedig szerény öltözékből álló meghatározott ruhadarabok viselését. Ezek az azonos fehér ruhák eltávolítják az osztály, a vagyon vagy a nemzetiség látható jegyeit, jelképezve, hogy minden zarándok egyenlő Isten előtt.
1. nap – Érkezés tawaf
Miután az ihrám idején belépnek Mekkába, sok zarándok végrehajt egy kezdeti tawafot, amelyet hétszer, az óramutató járásával ellentétes irányban körbejárnak a Kába körül, egy fekete kőépítmény körül, amely a mekkai Nagymecset (Masjid al-Haram) szívében található. Ez az egy Isten imádatában való egységet szimbolizálja. A zarándokok ezután elvégezhetik a sa’it, egy rituálét, amely során hétszer sétálnak a mecsetben található Szafa és Marva dombjai között.
A Kába, ami arabul kockát jelent, az iszlám legszentebb helye, és a kibla, azaz az az irány, amerre a muszlimok imádkozás közben néznek, amerre néznek. A muszlimok úgy hiszik, hogy Ábrahám (Ibrahim) próféta és fia, Izmael (Iszmáel) Isten parancsára építették a Kábabát, amely a tiszta monoteizmushoz való visszatérést szimbolizálja.
A Kába 13,1 méter magas, 12,8 méter hosszú és 11,03 méter széles. A Kábabát egy fekete szövet borítja, amelyet kisvának neveznek, és aranyozott arab szöveg díszíti, amelyen a Korán versei szerepelnek.
1. nap – Mina
A zarándokok ezután Minába utaznak, amely körülbelül 8 km-re keletre található a Kába-kőtől, ahol imádkozva és elmélkedve töltik az éjszakát. Mina híresen a „sátrak városaként” is ismert, mivel a hatalmas, 100 000 fehér sátorban több millió zarándok kap helyet.
2. nap – Arafah napja
A haddzs második napján a zarándokok korán érkeznek az Arafat-hegy síkságára, mintegy 15 kilométerre Minától. A délutánt déltől napnyugtáig vufban (állva) töltik, imádkoznak és bűnbánatot tartanak.
Az arafa a haddzs legfontosabb rituáléja, és az Ítélet Napjának elővételét szimbolizálja. A muszlimokat világszerte arra ösztönzik, hogy ezen a napon böjtöljenek, imádkozzanak és elmélkedjenek.
2. nap – Muzdalifah
Naplemente után a zarándokok a 9 km-re fekvő Muzdalifába utaznak. Ott maghrib és isha imákat végeznek, mielőtt kavicsokat gyűjtenek a másnapi rituáléhoz.
3. nap – Íd első napja
Ezen a napon ünneplik a világ minden tájáról érkező muszlimok az Íd al-Adha, azaz az áldozat bemutatásának első napját.
Ezen a napon a zarándokok a következő rituálékat végzik:
Rami al-Dzsamarat al-Kubra (a legnagyobb oszlop megkövezése)
A zarándokok visszatérnek Minába, ahol hét kavicsot dobnak a három kőoszlop közül a legnagyobbra. Ez a rituálé az ördög megkövezését jelképezi, amely a Sátán kísértéseinek elutasítását szimbolizálja.
Qurbani (állatáldozat)
A zarándokok, vagy megbízottjaik állatáldozatot mutatnak be Ábrahám azon hajlandóságának emlékére, hogy Isten iránti engedelmességből feláldozza fiát.
Halq vagy taqsir (hajborotválás vagy -vágás)
A férfiak borotválják vagy vágják a fejüket, a nők pedig egy kis hajszálat vágnak le. Ez a spirituális megújulást szimbolizálja.
Tawaf al-Ifadah (fő tawaf)
A zarándokok visszatérnek Mekkába, hogy tawafot végezzenek, megkerülve a Kába-kő körüli utat, majd sza’it, hétszer sétálva Szafa és Marva dombjai között. Ez a rituálé Hágár kétségbeesett vízkeresését mutatja be fiának, Iszmáilnak, és tisztelgés Hágár rendíthetetlen hite és kitartása előtt.
4. és 5. nap
A zarándokok visszatérnek a Mina -ba, és minden nap mindhárom kőoszlop rami -jét (kövezést) hajtják végre. Azok a zarándokok, akik egy extra napig maradnak, megismételik a megkövezési rituálét mindhárom oszlopnál.
Búcsú-tavaf
Mekka elhagyása előtt a zarándokok egy utolsó tawafot végeznek a Kába körül, amelyet tawaf al-wada vagy „búcsú-tavaf” néven ismernek, és amely a szentélytől való lelki búcsút jelzi.
