Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett, hogy országa „szankciókat” vethet ki az izraeliek ellen, hacsak a tel-avivi kormány nem reagál a gázai humanitárius válságra.
Pénteken Szingapúrban tett látogatása során Macron kijelentette, hogy a nemzetközi közösség nem maradhat tétlen, miközben a gázai palesztinok egyre mélyülő éhínséggel néznek szembe. A megjegyzések tovább fokozzák az Izraelre nehezedő nemzetközi nyomást, amely közel három hónapja blokád alatt tartja a palesztin enklávét, a segélyszervezetek pedig éhínségre figyelmeztetnek.
„A humanitárius blokád olyan helyzetet teremt, amely a helyszínen tarthatatlan” – mondta Macron Lawrence Wong szingapúri miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón.
„Ha az elkövetkező órákban és napokban nem érkezik a humanitárius helyzettel összhangban lévő válasz, meg kell szigorítanunk kollektív álláspontunkat” – tette hozzá, és azt sugallta, hogy Franciaország fontolóra veheti szankciók bevezetését az izraeli telepesekkel szemben.
Izrael a közelmúltban kijelentette, hogy meghajol a nemzetközi nyomás előtt, és „minimális” élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat engedélyez Gázába, amely ellen továbbra is intenzív katonai támadást folytat.
Azonban az Izrael és az Egyesült Államok által támogatott új nem kormányzati szervezet ellenőrzése alatt a Gázába érkező segélyek csorbát okoztak fosztogatással és erőszakkal.
Macron megjegyzéseiben felszólított arra, hogy vessünk véget annak a feltételezésnek, hogy Izrael tiszteletben tartja az emberi jogokat.
„De továbbra is remélem, hogy az izraeli kormány megváltoztatja álláspontját, és végre humanitárius választ kapunk” – tette hozzá.
A francia vezető azt is hangsúlyozta, hogy a palesztin állam elismerése „nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem politikai szükségszerűség is”, bár hozzátette, hogy létrehozásának meghatározott feltételekhez kell fűződnie.
Megjegyzései a hét elején Prabowo Subianto indonéz elnökkel közösen kiadott nyilatkozatot követték, amelyben elítélték Izrael azon terveit, hogy átvegye az irányítást Gáza felett, vagy kiutasítsa lakosságát.
Párizs abban reménykedik, hogy lendületet tud teremteni a palesztin államiság feltételes elismeréséhez, amely többek között a Hamász demilitarizálását is megkövetelné.
Francia tisztviselők mérlegelik a lépést egy ENSZ-konferencia előtt, amelyet Franciaország és Szaúd-Arábia közösen rendez június 17. és 20. között, hogy meghatározzák a palesztin állam ütemtervének paramétereit, miközben biztosítják Izrael biztonságát.
Néhány diplomata és szakértő azonban azt sugallja, hogy az ilyen lépések feldühítenék Izraelt és elmélyítenék a nyugati megosztottságot.
Küszöbön álló éhezés
Annak ellenére, hogy az izraeli blokád után némi segély kezdett beszivárogni Gázába, a humanitárius válság továbbra is súlyos. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy minden ötödik embert fenyeget a közvetlen éhezés.
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF), egy az Egyesült Államok és Izrael által támogatott magánkezdeményezés, csütörtökön kibővítette segélyműveleteit. A csoport erőfeszítéseit azonban az ENSZ és más szervezetek széles körben elítélték, elégtelennek, rosszul irányítottnak és a humanitárius elveket nem követőnek minősítve.
A GHF központjai káosz, erőszak és kétségbeesés színtereivé váltak, a héten át rendetlenség jelenetei zajlottak, mivel a hatalmas számú éhező ember túlterhelte a biztonsági erőket az elosztópontokon.
Egy gázai Al Jazeera tudósító pénteken arról számolt be, hogy több embert megsebesített az izraeli hadsereg lövöldözése az enklávé közepén, miközben megpróbáltak elérni a GHF által felállított segélyelosztó pontot.
Az UNRWA, az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége pénteken közölte, hogy kész ellátmányt – beleértve élelmiszercsomagokat, higiéniai csomagokat és orvosi segélycsomagokat – szállítani a Gázától mindössze néhány órányi autóútra található ammani raktáraiból, amennyiben engedélyezik a hozzáférést.
Eközben folytatódnak a tárgyalások az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti háború tűzszünetéről, az Egyesült Államok pedig új javaslatot terjesztett elő.
A Hamász azt mondta, hogy a javaslat „még mindig tárgyalás alatt áll”, de jelenlegi formájában csak „a gyilkolás és az éhínség folytatásához” vezetne Gázában.
A telepesekkel szemben már a kezdet kezdetén, idestova 60 éve masszív szankciókat kellene alkalmazni, mon Emi, értve ezalatt elsősorban az Izrael nevű állam elleni szankciókat, ami kormányoktól függetlenül „tenyészti” ezeket az illegális földfoglalókat, az összes hatóságainak és hadseregének közreműködésével igyekszik elűzni az őslakosokat, köpve a nemzetközi szabályokra, vagy a világ nagy részének ellenkezésére. Tényleg remek, hogy így 77 év után egyesek most kapcsolnak, hogy 10-15 millió embernek végre önrendelkezést és történelmi igazságot kéne szolgáltatni, miután nyugati betolakodók, a nyugati világgal karöltve elűzték őket a szülőföldjükről, és azóta is folyamatosan próbálják őket kiszorítani vagy épp megsemmisíteni – de eddig mégis hol a fenében késlekedtek ezek a felismerések?