Orbán Viktor szerint két terv van az asztalon. A liberális terv a régi, kulturális alapzatú, keresztény Európát meghaladottnak tartja, túl akarnak rajta lépni. Európa a globális, liberális birodalom védőbástyája akar lenni, „Washington után Brüsszel az új Mekkájuk”. Orbán Viktor úgy látja, Brüsszellel az a legnagyobb baj, hogy háborúpárti.
A liberális terv kulcsa Ukrajna. A gyorsított uniós tagság alkalmas ürügy Európa háborús átszervezésére. A liberális terv háborús, centralizált, eladósodott Európához vezet, ahol nincs szabadság, de van engedelmesség. Na ez a baj Magyarországgal, a magyar szabad fajta, szabadon tenyészik, nehezen hajlik a térdünk. Engedelmesség helyett a saját feje után megy
– mondta Orbán Viktor.
A patrióta terv négy pontból áll:
- „Békét akarunk, nem kell keleti front, nem kell Ukrajna uniós tagsága sem.”
- „Szuverenitást akarunk, nem akarunk közös adókat, nem akarunk közös hitelfelvételt, nem akarunk közös gazdasági irányítást, nem akarjuk, hogy a pénzünket egy harmadik ország háborújába küldjék.”
- „Meg kell védenünk a szabadságot, vissza kell adni az embereknek a politika, a gondolkodás, és a vélemény szabadságát.”
- „Vissza akarjuk venni Európát a migránsoktól. Keresztény kultúrát akarunk, nemzeti alapon álló iskolákat, félelem nélküli utcákat és városnegyedeket. Büszkék akarunk lenni a nemzeteinkre.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, a csatát először mindenkinek otthon kell megnyernie, és utána közösen Brüsszelben. A tavalyi EP-választás siker volt, ha összeadja a három jobboldali frakciót, nagyobbak, mint az Európai Néppárt, de a politika nem csak matematika. A távlat viszont világos: összefogás kell lépésről lépésre, „mire eljön a döntő csata, egységesnek kell lennünk”.
Vélemény:
1. „Békét akarunk” – de kinek a békéjét?
A béke iránti vágy minden politikai közösség közös nevezője lehetne. A „Patrióta terv” első pontja azonban nem a béke előmozdításáról, hanem a felelősség elhárításáról szól. Az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélni nem háborúpártiság, hanem alapvető erkölcsi és jogi kötelesség.Ugyanaz a helyzet az izraeli-palesztin konfliktushoz való hozzáállással is. Azt állítani, hogy „nem kell keleti front”, miközben Európa határain kívül egy szuverén ország lakosságát gyilkolják, cinikus és rövidlátó megközelítés.
2. „Szuverenitást akarunk” – vagy inkább széttöredezett, gyenge Európát?
A második pont a szuverenitás jelszavát használja arra, hogy szétverje az uniós együttműködés egyik legnagyobb vívmányát: a közös gazdasági fellépést válsághelyzetekben. A „nem akarunk közös adókat, hitelfelvételt” üzenete a válságokkal szembeni kölcsönös szolidaritás tagadását jelenti. Ez különösen cinikus egy olyan időszakban, amikor a világjárvány, az energiaválság és a háborús infláció csak közösen kezelhető.
Aki ma elutasítja a közös gazdasági koordinációt, az nem a szuverenitást védi, hanem egy gazdaságilag sebezhető, széttöredezett és befolyásolható Európát épít – épp az ellenkezőjét annak, amit a kontinens biztonsága megkövetel.
3. „Meg kell védenünk a szabadságot” – de mit értünk szabadság alatt?
A harmadik pont a „vélemény szabadságára” hivatkozik, mégis épp azok mondják ezt, akik évek óta leépítik a független médiát, ellehetetlenítik a civil szférát, és központosítják az oktatást. A politikai és gondolati szabadság nem azt jelenti, hogy csak az uralkodó ideológiát lehet propagálni – hanem azt, hogy a másság, a kritika és az alternatív hangok is helyet kapnak.
A szabadság nem szlogen, hanem gyakorlat kérdése. És ahol a közmédia propagandaeszközzé válik, az egyetemi autonómiát felszámolják, és a kritikus értelmiséget ellenségként kezelik – ott a szabadság védelmére hivatkozás nem más, mint képmutatás.
4. „Vissza akarjuk venni Európát a migránsoktól” – vagy csak bűnbakot keresünk?
Ez a pont a legsötétebb képet festi: a bevándorlók elleni kollektív megbélyegzést, a kultúrák összemosását és az iszlámellenesség szítását. Európa történelmileg bevándorlásokból, kulturális keveredésből épült – és az, hogy a városaink változnak, nem feltétlenül jelenti azt, hogy félnünk kellene. A „keresztény kultúra” védelme mögé bújtatott retorika valójában a nem keresztény, nem fehér, nem európai származású emberek elleni félelemkeltés.
A nemzeti büszkeség és a vallási identitás nem egyenlő azzal, hogy másokat kizárunk az „igazi Európa” köréből. Egy Európa, ahol félelemkeltés alapján döntünk arról, ki „illik bele” a városainkba, nem a szabadság és a kultúra kontinense lesz, hanem az intolerancia és az egyformaságé.
Összegzés: Európát nem visszavenni kell, hanem megosztani – mindenki között
A „Patrióta terv” nem Európa megújulásának programja, hanem egy múltba révedő, félelem- és ellenségkép-alapú jövőkép. Békét hirdet, de kizár másokat. Szuverenitást ígér, de gyengíti az együttműködést. Szabadságról beszél, de elnémítja a másságot. Európa visszavételét ígéri, de csak egy szűk, ideológiailag homogén közösség számára.
Valódi hazaszeretet az, amelyik nem félelemből, hanem reményből épít. És valódi Európa az, amelyik nem a falakat emeli, hanem a hidakat.
Index.hu/M.J. freepalestine.hu
