Borzalmas képek láttak napvilágot Izrael legutóbbi, Gáza városban egy iskolából menedékhelyéül átalakított támadásáról. Egy videó állítólag egy kislányt mutat, aki a biztonságába menekül, miután lángok borították el azt a tantermet, amelyben aludt.
Egy 11 másodperces klipben, amelyet a Telegram üzenetküldő oldalon osztottak meg, egy kislány látható, aki megpróbál kijutni egy égő tanteremből a Fahmi Al-Jargawi lányiskolában végrehajtott halálos izraeli támadást követően.
Az egészségügyi tisztviselők azt mondták az újságíróknak, hogy a késő esti támadás után 31 ember, köztük gyermekek súlyosan megégett holttestét találták meg.
Nem világos, hogy a videón szereplő gyermek túlélte-e a támadást.
Az iskolából készült egyéb felvételeken vérfoltos falak és a padlón heverő elszenesedett matracok láthatók, miközben a mentőalakulatok és a kétségbeesett szülők túlélőket kerestek.
https://www.instagram.com/reel/DKHBAtzIRA_/?utm_source=ig_embed
A véráztatta pólóinget viselő, menekült palesztin Ahmed Sameeh, aki családjával az iskolában keresett menedéket, elmondta, hogy lánya a támadásban megsérült tucatnyi ember között van.
„Ez a kislányom vére, akit a vállamon hordoztam” – mondta az Al Jazeera Arabicnak.
„Három éves, és eltört a koponyája. Nem vagyunk mások, mint védtelen, békés civilek” – tette hozzá.
„Nem vagyunk mások, mint védtelen, békés civilek”
– Ahmed Sameeh, túlélő
Bushra Rajab, egy másik menekült palesztin, a hétfői támadás túlélője elmondta, hogy éjfél után nem sokkal segítségért kiabáló emberek hangjaira ébredt.
„Egy nagy robbanás hangjára ébredtünk. Sokan meghaltak, és sokan megsérültek” – mondta az Al Jazeera Arabicnak.
„Néhányan közülük a rokonaim voltak. Arra kérem a mindenható Istent, hogy irgalmasságot árasszon rájuk.”
A szokásos indoklásával élve, bizonyítékok bemutatása nélkül, az izraeli hadsereg azt állította, hogy az iskola a Hamász és a palesztin iszlám dzsihád mozgalmak „parancsnoki és irányító központja” volt.
A Shin Bet biztonsági ügynökséggel közösen kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy az iskolát „a terroristák arra használták, hogy megtervezzék és hírszerzéssel izraeli civilek és [hadsereg] csapatok elleni terrortámadásokat hajtsanak végre”.
A magas halálos áldozatok száma ellenére a közlemény azt állította, hogy Izrael számos lépést tett „a civilek bántalmazásának kockázatának csökkentése érdekében”.
A nemzetközi humanitárius jog tiltja a polgári infrastruktúra, beleértve az iskolákat is, elleni támadásokat. Izrael azonban a 19 hónapos gázai háborúja során többször is bombázott iskolákat, amelyeket többnyire a menekültek menedékként használtak.
„Egyetlen hely sem biztonságos”
A támadás után röviddel az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége közölte, hogy menedékhelyei „túl vannak telve a kétségbeesetten biztonságot kereső, otthonukat elhagyni kényszerült emberekkel”, miközben „egyetlen hely sem biztonságos, és egyetlen terület sem kímélt az ellenségeskedéstől”.
„Sok család elhagyatott, befejezetlen vagy sérült épületekben húzódik meg” – mondta az UNRWA, míg mások, „köztük gyermekek és terhes nők, a szabadban alszanak”.
A higiéniai körülmények is „szörnyűek” – figyelmeztetett az ügynökség, több száz embernek „egyetlen WC-t kell megosztania”.
A háború kitörése óta az izraeli erők legalább 53 000 palesztint öltek meg, köztük több mint 28 000 nőt és lányt – közölték palesztin egészségügyi és kormányzati tisztviselők.
A szám legalább 1400 egészségügyi szakembert, 280 ENSZ-segélymunkást – ez az ENSZ történetének legmagasabb halálos áldozatainak száma – és legalább 180 újságírót is magában foglal, ami a média dolgozóinak legnagyobb száma, akik konfliktusokban haltak meg, mióta a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) 1992-ben elkezdte rögzíteni az adatokat.
Januárban a Lancet orvosi folyóirat arról számolt be, hogy a halálos áldozatok számát valószínűleg 41 százalékkal aluljelentették.
A tanulmány becslése szerint a halottak 59,1 százaléka nő, gyermek és 65 év feletti személy volt. Nem közölt becslést a halottak között lévő palesztin harcosok számáról.
A tanulmány szerint ez a szám Gáza háború előtti lakosságának 2,9 százalékát, „vagyis körülbelül minden 35. lakos egyét” jelentette.