Magyarország röviddel azután jelentette be a döntést, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök négynapos látogatásra Budapestre érkezett.
Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények miatt a Gázai övezetben, ahol több mint 50 500 ember, főként nők és gyermekek haltak meg a 2023 októbere óta tartó brutális izraeli támadásban.
„Ezt a döntést erkölcstelen álláspontnak tartjuk, amely nyilvánvaló bűnrészességet jelent egy nemzetközi igazságszolgáltatás elől menekülő háborús bűnössel, valamint a nemzetközi jog és az emberi igazságszolgáltatás elveinek súlyos megsértését” – közölte a Hamász egy nyilatkozatban.
„Magyarország döntése pofon a nemzetközi igazságszolgáltatás arcába, és megtestesíti néhány nyugati kormány, nevezetesen Magyarország és az Egyesült Államok által folytatott kettős mérce politikáját, amely aláássa a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszert, ösztönzi a büntetlenséget, és közvetlen fenyegetést jelent a globális békére és stabilitásra.”
A Hamász felszólította a magyar kormányt, hogy „azonnal vonja vissza ezt az elfogult és szégyenteljes döntést, teljesítse jogi kötelezettségeit, és adja át a háborús bűnöst, Netanjahut a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy felelősségre vonják bűneiért, és igazságos büntetést kapjon a palesztin népünk ellen elkövetett mészárlásokról és népirtásról”.
Netanjahu magyarországi látogatása az első alkalom, hogy európai földre lépett azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki ellene és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen.
Emberi jogi csoportok, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch, felszólították Magyarországot, hogy tartóztassa le Netanjahut, és adja át a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Izrael ellen is népirtási ügyet indítottak a Nemzetközi Bíróságon az enklávé elleni háborúja miatt.
