Kristi Noem, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának (DHS) vezetője visszavonta a Harvard Egyetem külföldi hallgatók beiratkoztatására vonatkozó engedélyét. A főiskolára már beiratkozott külföldi hallgatóknak most át kell iratkozniuk egy másik egyetemre, különben elveszítik legális státuszukat az Egyesült Államokban.
A kormány csütörtökön bejelentett lépése a legújabb lépés a Harvard Egyetem és a Trump-adminisztráció közötti fokozódó feszültségekben.
Íme, amit a lépésről és annak hatásáról tudunk.:
Mit tilt el Kristi Noem levele a Harvardnak?
A Harvard elnökének, Alan Garbernek írt levelében Noem belbiztonsági miniszter bejelentette, hogy a Harvard Diák- és Csereprogram (SEVP) tanúsítványát „azonnali hatállyal” visszavonják.
Ez azt jelenti, hogy a Harvard többé nem vehet fel új hallgatókat „F-” vagy „J-” vízummal, amelyek általában szükségesek ahhoz, hogy nem bevándorlóként amerikai egyetemeken tanulhassanak. Azoknak a hallgatóknak, akik már tanulnak ilyen vízummal, át kell igazolniuk egy másik egyetemre, ha legálisan szeretnének az Egyesült Államokban maradni.
Noem azzal vádolta az egyetemet, hogy „erőszakot és antiszemitizmust szít, és együttműködik a Kínai Kommunista Párttal”.
Egy korábbi, április 16-i levelében a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a Harvard jogosultságát nemzetközi hallgatók felvételére, hacsak nem nyújt be információkat a nemzetközi hallgatók fegyelmi nyilvántartásáról és tüntetéseken való részvételéről.
Miért veszi célba Trump a Harvardot?
A Harvarddal fokozódik a feszültség, mióta tavaly diáktüntetések lepték el az egyetem kampuszait Izrael gázai háborúja ellen.
A Trump-adminisztráció azzal vádolta a Harvardot, hogy „nem biztonságos és ellenséges” kampuszt hozott létre, konkrétan antiszemita incidensekre és a „Hamasz-párti aktivizmus” megfékezésének elmulasztására hivatkozva. A tisztviselők diszkriminatívnak minősítették az egyetem sokszínűségi, méltányossági és befogadási (DEI) politikáját is, és gyanút fogalmaztak meg a kínai intézményekkel való állítólagos kapcsolataival kapcsolatban, bár erre vonatkozóan nem hoztak nyilvánosságra közvetlen bizonyítékokat.
Áprilisban a Trump-adminisztráció közel 2,3 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást fagyasztott be a Harvardnak, állításuk szerint azért, mert nem kezelték a kampuszon tapasztalható burjánzó antiszemitizmust.
A kormányzat a befagyasztást azután jelentette be, hogy a Harvard elutasított egy sor olyan követelést, amelyek szerinte indokolatlan kormányzati ellenőrzés alá vonnák az egyetemet, beleértve azt is, hogy az oktatók és a diákok külső ellenőrzéséhez vezessenek be a „nézőpontok sokszínűségének” biztosítása érdekében. A Belbiztonsági Minisztérium (DHS) a nemzetközi diákok részletes nyilvántartását is követelte, beleértve a fegyelmi intézkedéseket és a lehetséges biztonsági aggályokat.
Májusban Linda McMahon, az Egyesült Államok Oktatási Minisztériumának titkára levelet írt a Harvardnak, amelyben azt írta, hogy az elit egyetem „gúnyt űzött” a felsőoktatásból, és többé nem kellene szövetségi támogatásokat kérnie, „mivel nem fognak biztosítani”.
„A Harvard megszűnik államilag finanszírozott intézmény lenni, és ehelyett magánfinanszírozású intézményként működhet, hatalmas alapítványára támaszkodva, és a gazdag öregdiákok nagy számától szerezve pénzt” – írta McMahon a levélben.
A Harvard SEVP-tanúsítványának visszavonásáról szóló csütörtöki döntést széles körben megtorlásnak tekintik az egyetem azon megtagadására, hogy teljes mértékben eleget tegyen a szövetségi kéréseknek. Nem világos, hogy a Trump-adminisztráció visszaállítja-e a Harvard SEVP-tanúsítványát, ha az egyetem most megadja a kért információkat.
Hogyan akadályozhatja meg az amerikai kormány egy magánegyetem külföldi diákok felvételét?
Az amerikai kormánynak két fő módja van arra, hogy megtiltsa egy egyetemnek a külföldi diákok felvételét.
Először is, visszavonhatja az iskola SEVP-tanúsítványát, amely lehetővé teszi az iskolák számára, hogy külföldi diákokat fogadjanak. Enélkül a Harvard már nem tudja kiállítani az I-20-as nyomtatványt, amelyre a diákoknak szükségük van az F-1 vagy J-1 diákvízum igényléséhez. Ezt a lépést tette meg a kormány csütörtökön.
Másodszor, a kormány egyenesen elutasíthatja a diákvízumokat. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma felülvizsgálja a vízumkérelmeket, és ha egy diák azt mondja, hogy olyan iskolába tervez járni, amely nem rendelkezik SEVP-tanúsítvánnyal – mint most a Harvard –, akkor a vízumát megtagadhatják. Ez azt jelenti, hogy a diákok nem léphetnek be az Egyesült Államokba a Harvardon tanulni, még akkor sem, ha már felvették őket.
Hány diákot érint ez?
A külföldi hallgatók beiratkozásának blokkolására irányuló intézkedés körülbelül 6800, jelenleg a Harvardon tanuló külföldi hallgatót érint, ami a teljes hallgatói létszám mintegy 27 százalékát teszi ki. Ezeknek a hallgatóknak most más amerikai egyetemeken kell tanulmányi helyet találniuk, különben kockáztatják, hogy elhagyják az országot.
2024 szeptemberéig a Harvardon 146 országból érkeztek külföldi hallgatók. A legnagyobb számban kínai, kanadai és indiai hallgatók vettek részt, akik együttesen a nemzetközi hallgatók 40 százalékát tették ki.
Az egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma az elmúlt négy évben 26,75 százalékkal nőtt.
Az F-1 vízummal rendelkező hallgatóknak általában 60 napjuk, a J-1 vízummal rendelkező hallgatóknak pedig 30 napjuk van arra, hogy tanulmányaik befejezése után elhagyják az Egyesült Államokat. Ha azonban hallgatói státuszukat szabálysértés miatt megszüntetik, előfordulhat, hogy azonnal távozniuk kell. A Harvard esetében nem világos, hogy a külföldi hallgatóknak mennyi idejük lesz az átjelentkezésre vagy a távozásra.
Mennyi bevételt kap a Harvard a külföldi diákoktól?
A Harvardon a legtöbb külföldi diák teljes tandíjat fizet, ami a 2024-25-ös tanévben 59 320 dollár, akár közvetlen befizetéssel, akár ösztöndíjjal. A szállás és étkezés, valamint egyéb kötelező díjak diákonként további 27 606 dollárt tesznek ki. Ez összesen évi 86 926 dollárt jelent.
A Harvard pontos bevételi adatai nem nyilvánosak, de ha mind a 6800 külföldi diák teljes tandíjat és extra költségeket fizet, az valamivel több mint 591 millió dollár éves bevételt jelentene.
A nemzetközi diákok szélesebb körű gazdasági hatással is bírnak az Egyesült Államokban. A NAFSA Nemzetközi Oktatók Szövetsége szerint a 2023-2024-es tanévben körülbelül 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá az amerikai gazdasághoz tandíjak, díjak és megélhetési költségek révén.
A nemzetközi diákok által generált legnagyobb gazdasági aktivitást Kalifornia, New York, Massachusetts, Texas és Illinois államok produkálták.
Hogyan reagált a Harvard?
A Harvard visszautasította a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) döntését, a lépést „jogellenesnek” és akadémiai küldetésére nézve „mélyen károsnak” nevezve.
Egy nyilvános nyilatkozatban az egyetem kijelentette, hogy teljes mértékben elkötelezett globális közösségének támogatása mellett. „A Harvard továbbra is elkötelezett a nemzetközi diákjaink és tudósaink támogatása iránt, akik óriási mértékben hozzájárulnak tanulási környezetünkhöz” – áll a közleményben.
Az egyetem jogi csapata állítólag felülvizsgálja a kormányzati intézkedések következményeit, és egy esetleges perre készül, ha a tanúsítványt nem állítják vissza.
Eközben a Harvard külön tanácsadó forrásokat hozott létre, hogy segítsen a diákoknak megérteni jogaikat és feltérképezni az áthelyezési lehetőségeket.
Forrás: Al Jazeera
