A neves filmrendező, Nadav Lapid azt nyilatkozta, hogy új filmje, az „Igen” egy zenészről, akit arra kérnek, hogy írja át az izraeli himnuszt, válasz országa „vakságára” az ostromlott Gázában elszenvedett szenvedésekkel szemben, ahol Izrael 2023 októbere óta népirtást folytat.
Lapid korábban már elemezte országa bajait a „Szinonimák” című filmben, amely 2019-ben elnyerte az Arany Medvét Berlinben, valamint az „Ahed térde” (2021) című filmekben.
Az „Igen” című filmben egy olyan társadalmat ábrázol, amelyet a saját „sötét oldala” temett el, mióta a Hamász 2023. október 7-én rajtaütött a katonai helyszíneken és településeken Izraelben.
„A vakság Izraelben sajnos meglehetősen kollektív betegség” – mondta az 50 éves rendező az AFP hírügynökségnek a cannes-i fesztiválon, ahol az „Igen” premierjét csütörtökön tartották.
A film közel két és fél órán keresztül követi nyomon egy Y nevű zenészt, akit a hatóságok megbíznak, hogy írja át az izraeli himnuszt egy propagandadarabká, amely a palesztinok kiirtására szólít fel.
„Az izraeli nagy fantázia… hogy egy nap arra ébredünk, hogy a palesztinok eltűntek, politikai programmá vált” – mondta.
Hozzátette, hogy „nagyon kevesen állnak ki, hogy kimondják, ami Gázában történik, elviselhetetlen”, és hogy „egyfajta konszenzus van az izraeli életek felsőbbrendűségéről a palesztin életekkel szemben”.
‘'The blocking of humanitarian aid by the Israeli government has turned Gaza into a place of death, if not a cemetery’'
French Foreign Minister Jean-Noel Barrot criticised Israel's limited easing of humanitarian aid access to Gaza, describing it as "totally insufficient" during… pic.twitter.com/JoqtN8JJCp
— TRT World (@trtworld) May 20, 2025
Nyílt levél a népirtás ellen
Az egyik jelenetben Y és felesége (Shai Goldman) továbbra is etetik a babájukat, miközben közömbösen nézegetik telefonjaikat, amelyeken új, halálos gázai légicsapásokról szóló értesítések láthatók.
Egy másikban egy kis tömeg gyűlik össze egy tetőn, hogy vidáman táncoljanak a vadászgépek hangjára.
A cannes-i fesztivál előestéjén Lapid több mint 380 filmes személyiség, köztük neves hollywoodi színészek egyike volt annak a nyílt levélnek, amelyben elítélték a filmipar hallgatását a gázai „népirtásnak” nevezett ügyben.
Lapid elmondta, hogy számos akadályt kellett leküzdenie, mielőtt elkezdődött volna a film, amelyet „gerilla üzemmódban” forgattak, miközben az izraeli háború Gázában folyamatban volt.
A technikusok és a színészek visszavonultak, és néhány támogató úgy döntött, hogy nem avatkozik bele.
„Azt mondták nekem, hogy az emberek többé nem készítenek politikai filmeket ezekről a témákról. Többé nem akarnak filmeket a háború mellett vagy ellen” – mondta a rendező.
Az „igen” az egyetlen válaszra is utal, amelyet a művészeknek Izraelben adhatnak, amikor a háború iránti támogatásukról kérdezik őket – állítja Ariel Bronz, a főszereplő.
„A társadalomnak sokkra van szüksége”
„Művészként az elsődleges kötelességünk nem az, hogy oda menjünk, ahová a szél fúj” – mondta Bronz.
„Személyes árat kell fizetnünk, és igazi küzdelem a túlélés ebben a helyzetben, ahol teljesen elszigetelődünk a saját országunkban” – mondta az AFP-nek.
Francia producerek támogatták a filmet, és egy független izraeli közalap is támogatást kapott a maró hangvétel ellenére.
Az „Igen” szeptemberben kerül a mozikba az európai mozikban, de eddig egyetlen izraeli forgalmazó sem vállalta a vetítését.
„Ha nem lett volna bennem az ambíció, a remény, a büszkeség és a fantázia, hogy felrázzam a dolgokat, nem sikerült volna” – tette hozzá Lapid.
„Azt hiszem, a társadalomnak sokkra van szüksége, és remélem, hogy ez a film az lesz.”
Az izraeli hadsereg 2023 októbere óta népirtást folytat Gáza ellen, közel 64 000 palesztint ölt meg, többségükben nőket és gyermekeket, elutasítva a tűzszünetre vonatkozó nemzetközi követeléseket.
A halottak között mintegy 11 000 palesztin is van, akiket félő, hogy lerombolt házak romjai alatt temetnek el.
A szakértők azonban azt állítják, hogy a tényleges halálos áldozatok száma jelentősen meghaladja a gázai hatóságok által jelentett értéket, becslések szerint körülbelül 200 000 lehet.
A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények miatt Gázában.
Izrael ellen népirtási ügyet is indítottak a Nemzetközi Bíróságon az enklávé elleni háborúja miatt.
FORRÁS: AFP