Kanada a hét elején G7-szövetségeseivel, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal közösen kiadott nyilatkozatában szokatlanul erős, Izraelt célzó szöveget írt alá, Gáza szenvedését „elviselhetetlennek”, Izrael minimális segélykiutalásait pedig „teljesen elégtelennek” nevezve.
Emellett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszát a 2023. október 7-i, Dél-Izrael elleni, a Hamász vezette támadásokra „teljesen aránytalannak” és „kirívónak” nevezte.
Izrael 54 000 palesztint ölt meg Gázában, ami a The Lancet orvosi folyóirat szerint jelentősen alulbecsült szám.
A három ország kijelentette, hogy „nem fogják tétlenül nézni” Gázát, és „nem fognak habozni további intézkedéseket tenni, beleértve a célzott szankciókat” az izraeli telepesek támadásaival, valamint a ciszjordániai palesztin otthonok felgyújtásával és buldózerekkel való lerombolásával kapcsolatban.
A nyilatkozat hatása odáig fajult, hogy a Hamász válaszlépéseket váltott ki, és azt „fontos lépésnek” nevezte a nemzetközi jog alapelveinek helyreállítása felé, amelyet szerintük „Netanjahu terrorista kormánya” aláás.
Szerdán négy kanadai állampolgár egy európai kollégákkal közös delegáció tagjaként látogatott a megszállt Ciszjordániába, amikor izraeli katonák tüzet nyitottak rájuk. Válaszul Kanada teljes körű kivizsgálást és azonnali magyarázatot követelt, „teljesen elfogadhatatlannak” nevezve az esetet. Izrael azt mondta, hogy „sajnálja a kellemetlenséget”.
Míg Emmanuel Macron francia elnök régóta a legkritikusabb a három közül, Keir Starmer brit miniszterelnök ezen a héten felfüggesztette az Izraellel folytatott kereskedelmi tárgyalásokat, és szankciókat vezetett be az izraeli telepesmozgalom vezető hangjaival szemben.
Kanada ezzel szemben korábban is fogalmazott meg feddéseket, de nagyrészt igyekezett nem felbosszantani Izrael déli határán álló legfőbb támogatóját: az Egyesült Államokat.
„Ismerjük el, hogy Kanada ebben a kérdésben középhatalom, különösen a Közel-Kelet és Izrael tekintetében” – mondta Michael Lynk kanadai jogászprofesszor és az ENSZ korábbi palesztin területekért felelős különmegbízottja a Middle East Eye-nak.
Hozzátette azonban, hogy „már régóta nem hallotta ezt a nyelvezetet Kanadából. Sőt, valószínűleg soha”.
Egy volt magas rangú kanadai kormánytisztviselő, aki névtelenséget kért, szintén azt mondta az MEE-nek, hogy ez „egy új hangnem, amit még nem láttunk”.
Miért pont most?
Ottawa általában Washingtontól várta az irányt a Közel-Keleten zajló eseményekre adott válaszához.
Különösen az izraeli-palesztin ügyet kezelik finoman, mivel mindkét oldalon nagyon erős reakciót vált ki a közvéleményből – mondta a volt kormánytisztviselő az MEE-nek.
De most nemcsak egy bénító, két hónapos ostrom következett be Izrael részéről Gázában, amely szinte az összes gázai infrastruktúra pusztulását követte, hanem új vezetés is van Kanadában – és Mark Carney miniszterelnök közgazdászként, nem pedig politikusként szerzett háttere nagyrészt hozzájárult a legtöbb megjegyzésének közvetlenségéhez.
„Tekintettel arra, hogy a humanitárius katasztrófa mennyire kritikus most, könnyen lehet, hogy Mark Carney egyszerűen felemelkedett a pillanatnyi helyzethez ebben a tekintetben” – mondta Lynk. „Nem hiszem, hogy ő cipel minden politikai terhet, mint [elődje] Justin Trudeau, különösen a kanadai mainstream és jobboldali Izrael-párti szervezetekkel való kapcsolatában.”
Carney a múlt hónapban tartott választás előtt soha nem indult egyetlen választáson sem, ahol Liberális Pártja kisebbségi kormányzati státuszt szerzett. Korábban az Angol Bank és a Kanadai Bank elnöke is volt.
Azóta világossá tette, hogy Kanadát közelebb tartja európai szövetségeseihez, mint az Egyesült Államokhoz, amely látszólag eltaszította a kanadaiakat az ország „51. állammá” tételének szónoklatával, valamint Donald Trump elnök kereskedelmi háború kezdeményezésével a két ország között.
„Kanada soha nem tette meg félig azt, amit negyedig megtehett volna” – magyarázta Lynk. „Késlekedett abban, hogy Izraelt a nemzetközi jog és az ENSZ-határozatok betartására kényszerítse… az igazi próbatétel az lesz, hogy határozott, határozott fellépést alkalmazzon.”
Amikor Kanada állást foglal, azt szinte mindig a nemzetközi partnerekkel együttműködve teszi, ami külpolitikai megközelítésének általános szabálya – mondta a kormánytisztviselő az MEE-nek, hozzátéve, hogy „Kanada nem áll egyedül, amikor kiáll”.
„Biztos vagyok benne, hogy a hétfőn tett nyilatkozat részben azért történt, mert politikai fedezéket akartak szerezni azzal, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság csatlakozott hozzájuk” – mondta Lynk.
Az amerikai megfontolás
Izrael 19 hónapja tartó gázai háborúját a Nemzetközi Bíróság valószínűsíthető népirtásnak, számos emberi jogi szervezet, köztük az Amnesty International pedig egyenesen népirtásnak minősítette.
Míg csak az Egyesült Államoknak van befolyása Izraellel szemben a tűzszünet megkötésére, Trump sok szempontból a saját „Amerika az első” útját járja, időnként Izraelt félreállítva, beleértve a Hamászszal, a húszikkal és Iránnal folytatott közvetlen kapcsolatait is, csak az elmúlt hónapban.
Kanada merészebb retorikája „üzenetet küld az Egyesült Államoknak és Izraelnek, hogy Kanada, a nemzetközi közösség más országaival együtt, többé nem fog csak tétlenül állni” – mondta Raed Jarrar, a Democracy for the Arab World Now érdekképviseleti igazgatója az MEE-nek.
Trump Izraeltől való „elszakadásának” Izraellel kapcsolatos legutóbbi intézkedései az amerikai szövetségeseknek is teret adhattak arra, hogy kritikusabban fogalmazzanak – mondta Jarrar.
„Történelmileg az amerikai szövetségesek nagyon haboztak… mert tudták, hogy meg kell fizetniük az árát, nemcsak az izraeli, hanem az amerikai megtorlással is.”
De most Gáza „szorult helyzetben” van, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, és bár az Izrael-párti lobbicsoportoknak jelentős befolyásuk van Kanadában, „nem az övék a végső szó” – mondta a volt tisztviselő az MEE-nek.
„A kanadai politikai rendszerben sok a fék és az ellensúly a pénz és az adományok fontosságát illetően. Tehát ez nem olyan, mint az Egyesült Államokban, ahol szinte mindenki számára szabad” – magyarázta a volt tisztviselő.
Egyelőre mindazok, akikkel az MEE beszélt, egyetértettek abban, hogy a végrehajtás elengedhetetlen.
„Gázában mindenképpen szükség van cselekvésre, nemcsak azért, mert a palesztinok védelmet és ennivalót érdemelnek” – mondta Jarrar. „A nemzetközi jogról és rendről van szó. A második világháború után létrehozott nemzetközi béke egész koncepciója forog kockán.”
A második világháború utáni rendet leginkább az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása jellemzi, amelynek Kanada alapító tagja volt. Emellett továbbra is finanszírozza az UNRWA-t, az ENSZ palesztin segélyszervezetét.
