Az EU elrendelte az Izraellel kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatát, miután Nagy-Britannia leállította a kereskedelmi tárgyalásokat vele, mivel az európai nemzetek keményebb álláspontot képviseltek a gázai népirtás ügyében.
Franciaország megújította elkötelezettségét a palesztin állam elismerése mellett, egy nappal azután, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök dühösen visszavágott Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kanadának, amiért fenyegetően léptek fel országa katonai offenzívája és Gáza blokádja miatt.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője kedden kijelentette, hogy a 27 tagállam „erős többsége” egy külügyminiszteri találkozón támogatta a lépést, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre.
„Az országok látják, hogy a gázai helyzet tarthatatlan, és azt akarjuk, hogy valóban segítsünk az embereken, és… feloldjuk a humanitárius segély útját, hogy az eljusson az emberekhez” – mondta Kallas újságíróknak.
A kereskedelmi kapcsolatok alapját képező EU-Izrael társulási megállapodás felülvizsgálatának lendülete megnőtt, mióta Izrael a tűzszünet lejárta után újrakezdte a vérontást Gázában.
Diplomaták szerint 17 EU-tagállam szorgalmazta a felülvizsgálatot a megállapodás azon cikke alapján, amely az emberi jogok tiszteletben tartására szólít fel, és Hollandia állt a legújabb törekvés élén.
Megosztott uniós jogi aktusok
Az EU régóta megosztott az Izraelt támogató és a palesztinbarátabbnak tartott országok között.
A megosztottság egyik jeleként Magyarország egy külön lépésben megakadályozta a megszállt Ciszjordániában élő izraeli telepesekkel szembeni további szankciók bevezetését.
Maxime Prevot belga külügyminiszter azt mondta, hogy „nincsenek kétségei” a Gázában elkövetett jogsértésekről, és a felülvizsgálat a teljes megállapodás felfüggesztéséhez vezethet.
Nagy-Britannia eközben felfüggesztette a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, és behívatta Izrael nagykövetét. David Lammy külügyminiszter „kirívó cselekedetekkel és retorikával” vádolta Netanjahu kormányát a palesztin területeken végrehajtott katonai támadások kiterjesztése miatt.
Lammy a brit parlamentben azt mondta, hogy a kormány új szankciókat vezet be a ciszjordániai telepeken részt vevő személyek és szervezetek ellen.
„A világ ítélkezik, a történelem fog ítélkezni felettük. Blokkolják a segélyeket, kiterjesztik a háborút, és figyelmen kívül hagyják barátaik és partnereik aggodalmait. Ez védhetetlen, és véget kell vetni neki” – mondta.
Azt mondta, hogy Nagy-Britannia „felülvizsgálja az együttműködést” Izraellel az úgynevezett 2030-as brit-izraeli kapcsolatokra vonatkozó ütemterv keretében. „A Netanjahu-kormány intézkedései tették ezt szükségessé” – mondta Lammy.
Izrael válaszul azt mondta, hogy a „külső nyomás” nem fogja megakadályozni az országot abban, hogy „megvédje létét és biztonságát azokkal az ellenségekkel szemben, akik a megsemmisítésére törekszenek”.
„Ha Izrael-ellenes megszállottság és belpolitikai megfontolások miatt a brit kormány hajlandó ártani a brit gazdaságnak – az a saját előjoga” – mondta Oren Marmorstein, az izraeli külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban.
Franciaország is megújította Izraellel szembeni diplomáciai kritikáját, Jean-Noel Barrot külügyminiszter megerősítette elkötelezettségét a palesztin állam elismerése mellett.
„Nem hagyhatjuk Gáza gyermekeire az erőszak és a gyűlölet örökségét. Tehát mindezeknek véget kell vetni, és ezért eltökéltek vagyunk a palesztin állam elismerése mellett” – mondta Barrot a France Inter rádiónak.
Izraeli mészárlás
Izrael eddig több mint 53 600 palesztint, főként nőket és gyermekeket ölt meg a gázai mészárlás során.
A terület nagy részét romokká tették, és szinte az egész lakosságot kitelepítették.
A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények miatt Gázában.
Izrael a Nemzetközi Bíróság előtt népirtási ügyben is eljárást indít az enklávé elleni háborúja miatt.
FORRÁS: TRT World & Agencies
