BRÜSSZEL — Az EU-nak teljes erőből meg kellene dorgálnia Magyarországot a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés miatt, ha törődik a nemzetközi jogrend védelmével – figyelmeztetett egy palesztin Oscar-díjas dokumentumfilm rendezője.
A múlt héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette, hogy Budapest kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miközben állami látogatáson fogadta Benjamin Netanjahu izraeli vezetőt, ezzel Magyarország lesz az első uniós ország, amely kilép a legfelsőbb bíróságból. A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen, miután „észszerű okokat” talált arra, hogy „büntetőjogi felelősséggel” tartozik a Gázában állítólagosan elkövetett háborús bűncselekményekért.
„Magyarországnak nem szabadna azt tennie, amit tett” – mondta Basel Adra a POLITICO-nak. „Az EU-nak ki kell állnia a demokráciáért, az emberi lények értékeiért és a nemzetközi jogért, és meg kell akadályoznia ennek a rendszernek a lerombolását.
„Ez egy olyan rendszer, amelyet minden nemzet, minden ember védelmére hoztak létre, így most, ha hagyni akarják, hogy lerombolják, az az ő döntésük” – mondta.
Magyarország lépése éles kritikákat váltott ki Európa-szerte, az Európai Parlament liberális Renew csoportja szerint a döntés sérti az uniós jogot, és újabb szankciókat követelt Budapest ellen.
A lépés Donald Trump amerikai elnök szélesebb körű támadásai közepette történik, akik a multilaterális intézmények, például a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen támadásokat intéztek, februárban pedig szankciókat vezetett be a bíróságnál dolgozó több tisztviselő ellen.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az EU végrehajtó hatalma „mélységesen sajnálja, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból”, miközben megjegyezte, hogy továbbra is „határozottan elkötelezett a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás és a büntetlenség elleni küzdelem iránt”.
A nyilvánosság előtt azonban a brüsszeli vezetők nagyrészt hallgattak a kivonulásról.
Adra, aki ezen a héten Brüsszelbe látogatott, hogy felszólaljon az Európai Parlamentben és levetítse „Nincs más föld” című dokumentumfilmjét, azt is megerősítette, hogy az EU-nak tovább kellene lépnie a palesztinok támogatásában.
Brüsszel eddig korlátozott szankciókat hagyott jóvá az elfoglalt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő szélsőséges izraeli telepesekkel szemben. De ellenállt a szigorúbb intézkedésekre vagy a kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztésére irányuló felhívásoknak, miután 2023-ban megkezdődött a gázai háború, miután a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt és túszokat ejtettek a part menti enklávéban.
Adra, akinek a dokumentumfilmje a ciszjordániai Masafer Yatta nevű szülővárosának izraeli lerombolásának történetét meséli el, azt állítja, hogy az EU-nak „legalább el kellene ismernie most Palesztin államot”, de szankcionálnia kellene „minden olyan telepest, aki megsérti a nemzetközi jogot”.
A filmes, akinek társrendezőjét a dokumentumfilm megjelenése után telepesek támadták meg, sajnálkozik, hogy a helyi közösség számára a gyakorlatban „semmi sem változott” a film bemutatása óta, és hogy a telepesek támadásai fokozódtak, mióta Izrael megkezdte teljes körű támadását Gáza ellen.
A Bizottság szóvivője megismételte az intézmény „határozott ellenállását Izrael teleppolitikájával szemben”, azzal érvelve, hogy „további [szankciókról] folynak a tárgyalások” az EU-országokkal.
Ennek ellenére Adra azt mondta, hogy továbbra is reménykedik, amit a helyi közösség védelmének kilátása hajt. „Palesztina számára a legrosszabb időszakban élünk” – mondta –, „de nincs másik földünk”.
„Az én felelősségem, hogy a földön maradjak” – mondta.
